A hercegnő és a kobold

	A hercegnő és a kobold ; (The Princess and the Goblin)
	1991-es brit–magyar–amerikai animációs film
	Kófic és Angelika hercegnő
Rendező	Gémes József
Producer	Robin Lyons
Vezető producer	Dárdai Marietta; Steve Walsh;
Alapmű	George MacDonald regénye
Műfaj	fantasyfilm; gyerekfilm; regény alapján készült film;
Forgatókönyvíró	Robin Lyons
Hang	Somlai Edina; Minárovits Péter;
Zene	Lerch István
Operatőr	Varga György; Lossonczy Árpád; Pugner Edit; Klausz András; Nick Smith; Pete Turner; Steve Turner;
Vágó	Hap Magda; Árvay Zsuzsa;
Hangmérnök	Nyerges András Imre; Márkus Tamás;
Gyártásvezető	Marsovszky Emőke; Peter Turner; Fehér József;
	Gyártás
Gyártó	Pannónia Filmstúdió; Siriol Productions; Sianel 4 Cymru; NHK;
Ország	Magyarország; Egyesült Királyság; Japán;
Nyelv	magyar; + angol (szinkron);
Játékidő	79 perc
Költségvetés	10 000 000 USD
Képarány	1,37:1
	Forgalmazás
Forgalmazó	Budapest Film; Pannónia Film;
Bemutató	1991. december 20.; 1992. december 18.;
Korhatár
	További információk
	IMDb; PORT.hu;
	Sablon • Wikidata • Segítség

A hercegnő és a kobold (angol cím: The Princess and the Goblin) 1991-ben bemutatott magyar–brit–japán koprodukciós rajzfilm, amely George MacDonald regénye alapján készült. Az animációs játékfilm rendezője Gémes József, írója és producere Robin Lyons. A zenéjét Lerch István szerezte. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a Budapest Film és a Pannónia Film forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasyfilm.

Magyarországon 1991. december 20-án, az Egyesült Királyságban 1992. december 18-án mutatták be a mozikban.

Cselekmény[szerkesztés]

Angelika, a fiatal hercegnő egy délután eltéved az erdőben, magára hagyva Dadusát. Az erdő sötét, ismeretlen részében furcsa, ijesztő teremtmények veszik körül, azonban Kófic, a bányászfiú dalával elriasztja őket. Angelika így békében hazatérhet.

A fiú apjával dolgozik a kőbányában, és nem sokkal ezután beszakad alatta egy járat. Egy kiterjedt barlangrendszerbe kerül. Ebben a fénytől elzárt világban élnek a gonosz koboldok, akik hajdan emberek voltak, de elvetemültségük miatt a föld alá űzték őket. Amellett, hogy nem viselik el a zenét, csak egy gyenge pontjuk van: egyetlen ujjba összeforrt lábuk. Sziklakemény bőrükön fegyver nem hatolhat át. A koboldok most a bánya elárasztására készülnek, sőt bosszúhadjáratot akarnak indítani az emberek ellen. (A főszervező a kőcipős koboldkirálynő és fia, Varangy herceg, míg az öreg koboldkirály leginkább náthájával van elfoglalva.) Kófic elhatározza, hogy miután értesíti szüleit, kikémleli a koboldok tervét. Miután megtudja, hogy Varangy az emberek királya akar lenni, úgy, hogy feleségül veszi Angelikát, balszerencséjére fogságba esik, azonban éneklésével távol tudja tartani magától a gonosz lényeket.

Eközben Angelika hazakerülve a vár egyik eldugott padlásszobájában tündöklő jelenséggel találkozik: a fehér hajú hölgy a királylány üknagymamájaként mutatja be magát, és ad a kislánynak egy varázslatos, láthatatlan fonalat. Az üknagyanyát ugyan senki sem látta, és a koboldokban sem hisz senki, de a jószívű király hallgat kislányára, és őrséget állíttat. Angelika a csodálatos fonalat követve elindul, és a barlangba jut, ahol Kóficot őrzik.

A fonal mentén sikerül kijutniuk, és értesíteniük a királyt. A kimerült, sebesült Kófic eleinte nem hisz a királylány titokzatos üknagymamájában, de miután megjelenik neki a pihenőhelyén és meggyógyítja, újult erővel száll csatába a vár alatt alagutat ásó koboldok ellen. Ellenük a megkettőzött őrség is tehetetlen mindaddig, amíg Kófic meg nem tanítja őket a dal és a lábra célzás módszereire. Végül a csúf hordát sikerül elűzni, ők azonban elárasztják a várat. A tervük balul üt ki, ugyanis a felduzzasztott barlangi tó vize elsősorban őket sodorja kidőlt várfalon át a mélybe.

A történet végén minden jóra fordul: az Angelikát rabul ejtő Varangy is lehull a szédítő magasságból, Angelika és Kófic kibékül, a vár kiszárad, és mind a királyi, mind a bányászcsalád boldog dalolásban egyesül.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő	Angol hang	Magyar hang
Angelika hercegnő	Sally Ann Marsh	Somlai Edina
Kófic	Peter Murray Paul Keating (ének)	Minárovits Péter
Dadus	Mollie Sugden	Győri Ilona
Király	Joss Ackland	Avar István
Angelika ükmamája	Claire Bloom	Kállay Ilona
Koboldok királynéja	Peggy Mount	Schubert Éva
Koboldok királya	Robin Lyons	Kautzky József
Alacsony-kövér katona	Robin Lyons	Melis Gábor
Varangy herceg	Rik Mayall	Bezerédi Zoltán
Glump	Victor Spinetti	Kránitz Lajos
Mump	Roy Kinnear	Pathó István
Kófic apja	William Hootkins	Perlaki István
Kófic anyja	Maxine Howe	Némedi Mari
Magas-sovány katona	Stephen Lyons	Rosta Sándor
Kutyás kobold	Stephen Lyons	Rácz Géza
Inas	Frank Rozelaar-Green	Csuja Imre
Katonák	—	Melis Gábor Pethes Csaba Rosta Sándor Salinger Gábor

Szinkronstáb[szerkesztés]

A magyar változat munkatársai
Felolvasó	Bozai József
Magyar szöveg	Sarodi Tibor
Hangmérnök	Márkus Tamás
Rendezőasszisztens	Dezsőffy Rajz Katalin
Vágó	Árvay Zsuzsa
Gyártásvezető	Fehér József
Szinkronrendező	Kiss Beáta
Szinkronstúdió	Mafilm Audio Kft.
Forgalmazó	Budapest Film Pannónia Film A Magyar Mozgókép közalapítvány támogatásával

További információk[szerkesztés]

A hercegnő és a kobold a PORT.hu-n (magyarul)
A hercegnő és a kobold az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
A hercegnő és a kobold az Internet Movie Database-ben (angolul)
A hercegnő és a kobold a Rotten Tomatoeson (angolul)
A hercegnő és a kobold a Box Office Mojón (angolul)

Filmművészetportál
Anime- és mangaportál