Vaszary Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vaszary Gábor
Vaszary Gábor1.jpg
Élete
Születési név Vaszary Gábor János Arthur
Született 1897. június 7.
Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt 1985. május 22. (87 évesen)
Lugano, Svájc
Nemzetiség magyar
Szülei Vaszary Gábor
Csipka Auguszta
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Első műve Mesekönyv (1928)
Fontosabb művei Monpti (1934)
Vaszary Gábor aláírása
Vaszary Gábor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszary Gábor témájú médiaállományokat.

Vaszary Gábor (Budapest, 1897. július 1.[1]Lugano, 1985. május 22.) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró. Vaszary János színész, író és Vaszary Piri színésznő bátyja.

Életpályája[szerkesztés]

Festeni tanult a Képzőművészeti Főiskolán, majd abbahagyva tanulmányait, újságíró lett. 1924-től Párizsban élt, ahol lapoknál volt rajzoló. 1932-ben tért haza. 1947-ben emigrált, Svájcban telepedett le. Rövid ideig a Szabad Európa Rádió munkatársaként dolgozott.[2]

Munkássága[szerkesztés]

Cikkei, regényei saját illusztrációival jelentek meg. Sorra jelentek meg népszerű regényei. Monpti című regényét 28 nyelvre fordították le, háromszor filmesítették meg. Állítólag a német nyelvű kiadások példányszáma elérte a kétmilliót. Színházakban is játszották német nyelven. Színpadon Magyarországon is feltűnt a Monpti, sőt egyes előadásaiban állítólag maga Vaszary játszotta a főhőst, míg a női főszerepet az író nagy szerelme, Gervay Marica alakította. Amellett, hogy nagy sikerű regényeket írt és kiválóan rajzolt, Vaszary Gábor újságíróként is jelentős szerepet vállalt az 1930-as és 1940-es években. Kiállt a kulturális élet szélsőjobb oldal felé orientálódó képviselőivel szemben. Elbeszéléseket és színdarabokat is írt.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Vaszary Gábor (1866–1932) fővárosi főjegyző és Csipka Auguszta (1876–?). Apai nagyapja, Vaszary Mihály (*Keszthely, 1827. július 13.Kaposvár, 1892. augusztus 13.) volt, aki fiatal korában uradalmi ispán, majd Kaposváron tanár lett, apai nagyanyja hosszufalusi Szabó Kornélia volt. Dédapjának, Vaszary Antal (*Keszthely, 1797. július 16. – ?) szűcsmesternek a féltestvére, Vaszary Kolos esztergomi érsek volt.

Színházi művei[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma íróként: 36.[3]

  • A meztelen lány (1946, 1948, 2004)
  • Az ördög nem alszik (1946, 1948, 1987, 1990, 1992, 2001–2002, 2011)
  • Őszinteség (1946)
  • Ő vagy ő? (1947)
  • Bubus (1948–1949, 1982, 1985, 1991, 1998, 2004, 2009)
  • Meztelen hazugság (1949)
  • Ki van odafenn? (1986)
  • Potyautas (1991, 1994)
  • Ki a harmadik? (1993)
  • A hölgy vetkőzik (1995)
  • Klotild néni (1997)
  • Ez is nászéjszaka? (2002)
  • A vörös bestia (2005–2006)
  • Ránk fér... (2006)
  • Kakasülő (2008)

Művei[szerkesztés]

  • Mesekönyv (1928)
  • Monpti, ill. a szerző (regény, 1934)
  • Ő, ill. a szerző (regény, 1935)
  • Csak te!; Nova, Bp., regény, 1936
  • Vigyázz, ha jön a nő, ill. a szerző (regény, 1936)
  • Amiről a férjek álmodoznak (1937)
  • Ketten Párizs ellen (regény, 1938)
  • Kislány a láthatáron (regény, 1939)
  • A szőkékkel mindig baj van (1939)
  • Hárman egymás ellen (1939)
  • Szegény fiatalok. Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1939
  • Az ördög nem alszik (regény, 1940)
  • A nő a pokolban is úr (1940)
  • Tavaszi eső (regény, 1941)
  • Kain (1942)
  • Tíz deka boldogság. Regény; Nova, Bp., 1942
  • Alszik az Isten (regény, 1943)
  • Volt egyszer (regény, 1943)
  • Kuki (regény, németül, 1963)
  • Pók. Regény; ill. a szerző; Kárpát, Cleveland, 1979
  • Édesanyánk. Regény; ill. a szerző; Kárpát, Cleveland, 1980

Filmjei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]