Szuper Károly
| Szuper Károly | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1821. május 28. Halas |
| Elhunyt |
1892. szeptember 18. (71 évesen) Budapest |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1838–1892 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szuper Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szuper Károly (Halas, 1821. május 28.[1] – Budapest, 1892. szeptember 18.)[2] színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója, színházi rendező.
Élete[szerkesztés]
Apja, Szuper József kiskunhalasi városi tanácsos és birtokos volt, aki igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni. Édesanyja Paprika Mária. Szuper Károly a kiskunhalasi református főgimnáziumban tanult és már tanuló korában műkedvelői előadásokat rendezett. 1837 februárjában Debrecenbe ment, ahol diák bátyja kíséretében szorgalmasan látogatta a színházat. Ott meglátta Fáncsy Lajost a Harmincz éves kártyás c. darabban, s ezentúl az volt a vágya, hogy ő is eljátszhassa a szerepet. 1838 őszén Pestre vitte atyja a színészet tanulmányozása végett. 1838 karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a Fekete Gábor színtársulatánál az igazgató Sobri című színművében egy haramia szerepében. Dacára annak, hogy egész nap tanulta a szerepét, belesült. A második fellépése sokkal jobban sikerült, a Természet leányában Jancsi inast játszotta, általános megelégedésre. 1839. január 12-én Szabadkán ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel Szigligeti Ede Dienes című drámájában mint őrtiszt, összeesküvő, magyar mágnás, ajtónálló és ügyelő, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. Petőfi Sándor 1842. november 10-én lépett fel Székesfehérváron először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márciusig Kecskeméten. 1846-ig működött különböző igazgatóknál, majd Zomborban átvette Komáromi Lajos társulatát, s innentől 35 éven keresztül működött mint önálló vagy társigazgató. 1848-ban ő is honvéd volt; a szabadságharc után számos üldözött színész-honvéd talált menedéket nála. Az 1850-es évek elején Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. 1856. április 13-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a Viola Peti szerepében. (Lásd: „Hölgyfutár, 1856 — 86. sz.) 1880 március havában a Várszínház ellenőre lett. 1880-ban Szigetváron hagyott fel az igazgatással. 1881 november havától az Országos Színészegyesület pénztárosa volt. 1888. november 15-én megülte 50 éves jubileumát, Halason, a Peleskei nótáriusban. Közben a Nemzeti Színház és az Operaház pénztárosa is volt. Elhunyt 1892. szeptember 18-án hajnali 2 órakor, életének 71., házasságának 29. évében. Örök nyugalomra helyezték 1892. szeptember 19-én délután a református egyház szertartása szerint a Kerepesi úti temetőben.
Három felesége volt, mindannyian színésznők.[3] Legismertebb az első: Mórocza (Móritz) Antónia, akivel 1841. november 23-án kötött házasságot Győrött.[4] Pum Jozefa elhunyt Székesfehérváron 1863. február 17-én, 22 éves korában.[5] Lukács Emiliával 1863. március 29-én lépett házasságra.[6]
Fontosabb szerepei[szerkesztés]
- Gubetto (Hugo, V.: Borgia Lucretia)
- Lejtfi (Varin–Boyer: Földszint és lebuj)
- Csóri Ferke (Szigligeti E.: Nagyidai cigányok)
- Remeki (Degré: Bál előtt és bál után)
- Lectoure (Dumas: Paul Jones)
- Peti (Szigeti I.: Viola)
Munkái[szerkesztés]
- Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850. Sajtó alá rendezte Váli Béla, Bpest, 1889. (Előbb a Hazánkban X. 1888.)
- A tömeges népfölkelés (színmű). (Bemutató: Kecskemét. 1848)
Működési adatai[szerkesztés]
1838: Halas; 1839: Szabadka, Kaposvár; 1840–41: Győr, Komárom; 1841–42: Győr, Székesfehérvár; 1842: Csákvár, Tata; 1842–43: Kalocsa, Székesfehérvár, Kecskemét; 1843: Pozsony, Balatonfüred; 1843–44: Győr; 1843: Kecskemét, Délvidék; 1844–45: Pápa, Komárom, Vác; 1844: Észak-Magyarország, Zombor, Kaposvár; 1845–46: Szabadka; 1846: Szeged, Baja, Arad; 1846–47: Zombor; 1847: Halas; 1847: Baja, Zombor, Mohács; 1847–48: Székesfehérvár; 1848: Veszprém, Pécs; 1848: Kecskemét; 1852: Nagykanizsa; 1852–53: Székesfehérvár; 1853–54: Szombathely; 1855: Alsólendva; 1856: Sümeg; 1857: Székesfehérvár, Szeged; 1857–58: Győr.
Igazgató: 1858: Alsólendva; 1860: Szombathely; 1860–61: Győr, 1863: Szombathely; 1863–64: Székesfehérvár; 1868: Újvidék; 1869–70: Nagybecskerek; 1870: Veszprém, Zenta, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó; 1871: Nagyszentmiklós, Halas, Baja, Kalocsa, Mohács, Kaposvár; 1872: Veszprém, Keszthely, Lendva, Körmend, Kaposvár; 1873: Szekszárd, Kalocsa, Dunaföldvár, Baja, Mohács, Kiskunhalas, Újvidék; 1874: Baja, Halas, Szekszárd, Nyitra; 1875: Komárom, Nagyszombat, Somorja, Komárom, Magyaróvár, Dunaszerdahely; 1876: Halas, Zombor, Kula, Újvidék, Nagybecskerek; 1877: Újvidék, Zenta, Szabadka, Szeged, Kecskemét, Kiskőrös, Veszprém; 1878: Pápa, Sárvár, Körmend, Kőszeg; 1879: Marcali, Kaposvár, Szigetvár, Siklós, Mohács, Újvidék, Pancsova.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kiskunhalasi ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1821. év.
- ↑ A Budapest-Kálvin téri ref. egyházközség halotti anyakönyve, 816/1892. folyószám.
- ↑ A Schöpflin-féle Magyar Színművészeti Lexikon felteszi a kérdést, hogy az 1926-ban Vecsenypusztán elhunyt Mayer Leopoldina is a színigazgató neje lehetett-e, azonban az ő férje, Szupper Károly 1839-ben Modorban született.
- ↑ Győr-belvárosi róm. kath. egyházközség házassági anyakönyve, 1841. év., 197. könyvi szám.
- ↑ Székesfehérvári ref. egyházközség halotti anyakönyve, 7/1863. folyószám.
- ↑ Hölgyfutár, 1863. április 18. / 46. szám (367. old.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Váradi Antal: Régi magyar színészvilág. Budapest, Franklin-Társulat, 1911. 169-183. old.
- Szuper Károly színész, vándorszínész-társaság igazgatójának élete, ősei dióhéjban Összeállította: Kéry László András és Halbritter Ernő. Basel-Győr, 2019.
- Gyászjelentése
További információk[szerkesztés]
- Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
- Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
- Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.
|