Herczegh Géza (újságíró)
| Herczegh Géza | |
| Született | 1888. március 1.[1][2][3][4] Nagykanizsa |
| Elhunyt |
Róma[6] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Leopoldine Konstantin |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Oscar-díj a legjobb adaptált forgatókönyvnek (Zola, Norman Reilly Raine, Heinz Herald, 10. Oscar-gála, 1938. március 10.)[7] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Herczegh Géza témájú médiaállományokat. | |

Herczeg Géza (külföldön Geza Herczeg) (Nagykanizsa, 1888. március 1.[8] – Hollywood, 1954. február 19.) Oscar-díjas író, újságíró, forgatókönyvíró, miniszteri tanácsos.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Herczeg Sándor földbirtokos és Fuchs Nanetta fiaként született. Gimnáziumi tanulmányait 1897 és 1905 között a budapesti VII. kerületi magyar királyi állami főgimnáziumban,[9] majd 1910-ig a budapesti tudományegyetem jogi karán végezte.
Már egyetemista korában újságíróként dolgozott. Kezdetben hosszabb ideig A Nap című lap riportere volt. Miután A Nap megszűnt, a Magyar Hírlap, majd Az Újság szerkesztőségének tagja lett. Az első világháború alatt haditudósító volt. Több riportkönyvet tett közzé. 1918-ban a Károlyi-kormány sajtófőnöke volt. 1919 őszén Bécsbe emigrált, ahol 1921 és 1924 között a Neue Freie Presse külső munkatársa volt. 1924 és 1927 között a Wiener Allgeimeine Zeitung és az Extrablatt főszerkesztője volt. Később kivándorolt az USA-ba, ahol Hollywoodban forgatókönyvíróként, valamint rendezőként dolgozott.
Magánélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Házastársa Konstantin Leopoldina volt, akivel 1924. május 9-én Bécsben kötött házasságot.
Díjai, elismerései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hollywoodban 1937-ben a legjobb forgatókönyvíró kategória győztese lett a Zola élete című filmmel.[pontosabban?]
Főbb írásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sarajevotol Lodzig (1915, németül is)
- Avanti! (1916)
- Végig Szerbián (1916)
- A haditengerészet a világháborúban (1917)
- Die Madonna von Cannes (operettlibretto, Félix Dörmann társaságában)
- Bela Kun (Kun Béláról, 1928)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. május 7.
- ↑ "Internet Broadway Database". Internet Broadway Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "filmportal.de". Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
- ↑ "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. november 24.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30.
- ↑ "www.oscars.org/oscars/ceremonies/1938".
- ↑ "Születési bejegyzése a nagykanizsai izraelita hitközség születési akv. 22/1888. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. április 22.
- ↑ Budapesti VII. kerületi magyar királyi állami [később Madách Imre] főgymnasium értesítője 1897/1898-1904/1905; a volt tanítványok között felsorolva: ugyanott, 1905/1906, 110; 1931/1932, 73.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 358. o. Online elérés
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Herczegh Géza a PORT.hu-n (magyarul)

- Herczegh Géza az Internet Movie Database-ben (angolul)

- 1888-ban született személyek
- 1954-ben elhunyt személyek
- Nagykanizsaiak
- Oscar-díjasok
- Magyar Oscar-díjasok
- Magyar forgatókönyvírók
- Magyar haditudósítók
- A Tanácsköztársaság leverése miatt emigrált magyarok
- Magyar emigránsok Ausztriában
- Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban
- Los Angeles-iek
- Haditudósítók az első világháborúban
- A Magyar Hírlap (1891–1938) vezetői, újságírói
- Az Újság vezetői, újságírói