Jack Cardiff

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jack Cardiff
Jack Cardiff az 1970-es években
Jack Cardiff az 1970-es években
SzületettJack Cardiff
1914. szeptember 18.
Great Yarmouth
Elhunyt2009. április 22. (94 évesen)
Ely
Állampolgárságabrit
Nemzetiségeangol
HázastársaJulia Lily Dutton (?-?)
Sylvia Lisette Cecily Manson (1938–1944)
Niki Cardiff (1997–2009)
Foglalkozásaoperatőr, filmrendező
Kitüntetései
  • Brit Birodalom Rendjének tisztje
  • National Board of Review Award for Best Film
  • Academy Award for Best Cinematography, Color (1946)
  • Életműdíj (2001)[1]
Halál okabetegség

A Wikimédia Commons tartalmaz Jack Cardiff témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jack Cardiff (Great Yarmouth, 1914. szeptember 18.Ely, 2009. április 22.) Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas angol operatőr, filmrendező. Nevéhez fűződik az első angol színes film, A hajnal szárnyai (1937). 1960-ban a Sons and Lovers című filmrendezői munkájáért Oscar-díjra jelölték.

Életpályája[szerkesztés]

Korai évek[szerkesztés]

Cardiff Great Yarmouthban született Florence és John Joseph Cardiff gyermekeként. Már korai éveiben dolgozott színészként; My Son My Son (1918), Billy Rose (1922), A skótok királynője (1923) és Tiptoes (1927). 15 évesen (1929) kezdett kamera-asszisztensként dolgozni.

Operatőr[szerkesztés]

1935-ben Cardiff operatőri és alkalmi operatőri beosztással dolgozott a London Filmsnél. A második világháború kezdetekor operatőrként dolgozott a nyilvánosság tájékoztatására szolgáló filmeknél. Számos filmet készített Indiában. Karrierjében fordulópont volt az 1943-ban elkészült Blimp ezredes élete és halála című film. 1947-ben készítette el a Fekete nárcisz című filmet, amellyel Oscar-díjat és Golden Globe-díjat is nyert. Egy évvel későbbi a Piros cipellők című film. 1995-ben a Brit Operatőrök Társasága életműdíjat adományozott számára.

Rendezői munkája[szerkesztés]

Az 1950-es években kezdett rendezni. Két szerény sikerű filmje a Meg kell ölni (1958) és az E hely felett (1959). Azonban az 1960-as Sons and Lovers, amely D. H. Lawrence regény-adaptációjából készült, és Trevor Howard, Wendy Hiller és Dean Stockwell szerepeltek benne, nagy sikert aratott. 1961-ben e filmjével elnyerte a Golden Globe-díjat.

Késői élete[szerkesztés]

Miután az 1960-as években a rendezéseire koncentrált, az 1970-es, 1980-as években visszatért az operatőri pályára. Munkái többsége az USA-ban készült. 1983-ban A gonosz lady című filmben Faye Dunaway és Alan Bates munkatársa volt. 1985-ben két nagysikerű filmben dolgozott, ezek a Macskaszem és a Rambo II.

Cardiff végelnyengülésben hunyt el 94 éves korában, 2009. április 22-én, ugyanazon a napon, mint Ken Annakin, akivel Az ötödik muskétás (1979) című filmben dolgozott együtt.

Filmjei[szerkesztés]

Operatőrként[szerkesztés]

Filmrendezőként[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Az Új filmlexikon szó szerinti fordításban, Fiúk és szeretők változatban közli a címét,[2] valamint jugoszláv mozik magyarra fordított műsorában szerepel így,[3] a filmet azonban nem mutatták be Magyarországon.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ev0000003/2001/1
  2. Új filmlexikon II. (L–Z). Szerk. Ábel Péter. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1973. 863. o.. o
  3. (1962. október 11.) „Filmhíradók”. Magyar Szó 19 (282).  

Források[szerkesztés]

  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 172.-173. old.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jack Cardiff című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]