Ugrás a tartalomhoz

Háború és béke (film, 1956)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az 1956-os filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Háború és béke (egyértelműsítő lap).
Háború és béke
(War and Peace)
1956-os amerikai–olasz film
RendezőKing Vidor
Producer
Vezető producerFausto Saraceni
AlapműHáború és béke
Műfaj
Forgatókönyvíró
  • Mario Camerini
  • Ennio De Concini
  • Ivo Perilli
  • King Vidor
  • Gian Gaspare Napolitano
  • Mario Soldati
  • Bridget Boland
  • Robert Westerby
Főszerepben
ZeneNino Rota
OperatőrJack Cardiff
VágóLeo Catozzo
JelmeztervezőMaria De Matteis
DíszlettervezőMario Chiari
Gyártás
GyártóParamount Pictures
Ország Amerikai Egyesült Államok
Olaszország
Nyelv
Játékidő208 perc
Költségvetés6 000 000 $
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
  • 1956
  • 1958. január 27. (Svédország)[1]
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Háború és béke témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Háború és béke a világhírű orosz író, Lev Nyikolajevics Tolsztoj Háború és béke című regényének 1956-os filmváltozata.[2]

Történet

[szerkesztés]

A film regényéhez méltóan igyekszik filmvászonra örökíteni az időt, amikor a legyőzhetetlennek vélt Napolen Bonaparte egész Európát térdre kényszeríti, majd Oroszország felé fordítja figyelmét. Moszkvában, a közelgő háború hangulatában Pierre Bezuhov látogatóba érkezik régi jó barátjához, Rosztov grófhoz. De Pierre szívéhez ebből a családból nem a gróf, hanem annak lánya Natasa ( Audrey Hepburn ) áll a legközelebb. Azonban a lány még nagyon fiatal, így hiába érez iránta szerelmet. Közben Pierre Bezuhov atyja meghal, és az eddig el nem ismert fiát végül mégis elfogadja hivatalos végrendeletében, egyben őt kiáltja ki egyetlen örökösévé. Bár már tehetős emberként, de mégis viccesen kéri meg Natasa kezét, a lány mivel még nagyon fiatal, nemet mond Pierre-nek, amiért a férfi végül a szép, ám de egyben számító Jelena karmai között talál vigaszt. Elveszi, de Jelena csak Pierre vagyonáért megy férjhez, emellett folyamatosan meg is csalja a férfit, mindaddig amíg Piérre elhatározásra nem kerül. A tehetős Rosztov házban a moszkvai elitből többen is vendégeskednek, mint ahogy Pierre egyik legjobb barátja Andrej Bolkonszkij herceg, akit szintén sok megpróbáltatás ér a háború évei alatt, szülés közben feleségét is elveszíti, így egymagának kell nevelnie kisfiát. Majd nemsokára megismeri a bájos Natasát, aki már egy picit érettebbé válik, mégis fellángolás történik kettejük között, de a frigyet mivel csak egy év után támogatják a szülők, így közben Natasa megismerkedik Anatole Kuraginnal, kiről végül kiderül hogy csupán egy csaló. Így Natasa egyedül marad, mivel Andrej herceg is eltávolodik tőle. Egyedül Pierre imádja a lányt és mindent megtesz érte, de mivel látja hogy Natasa nem érdeklődik iránta, így ő is hadba vonul. De végül a franciák fogságába kerülvén rájön, hogy az emberi élet sokkal többet ér a háborúnál. A rendező egy időben filmesíti meg azokat a pillanatokat is, miként érkeznek Moszkvába a franciák és hogy az oroszok milyen cselhez folyamodnak, ami végül Napoleon terveit is meghiúsítja és visszavonulásra, megadásra kényszeríti.[3]

Színészek[4]

[szerkesztés]
  • John Mills (Platon Karatajev)
  • Oskar Homolka (Kutuzov)
  • Helmut Dantine (Dolohov)

Alkotók[4]

[szerkesztés]

Fontosabb díjak, jelölések

[szerkesztés]
Oscar-díj (1957)
  • jelölés: legjobb rendező - King Vidor
  • jelölés: legjobb operatőr (színes film) - Jack Cardiff
  • jelölés: legjobb jelmeztervezés (színes film)/ Jelölés
Golden Globe-díj (1957)
  • díj: legjobb idegen nyelvű film
  • jelölés: legjobb férfi mellékszereplő -Oscar Homolka
  • jelölés: legjobb rendező - King Vidor
  • jelölés: legjobb színésznő (dráma) - Audrey Hepburn
  • jelölés: legjobb drámai film - Dino De Laurentiis

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Háború_és_béke_(film,_1956)&oldid=26064199”