Udvarhelyi Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Udvarhelyi Miklós
Udvarhelyi Miklós.jpg
Született 1792. november 29.[1]
Abádszalók
Elhunyt 1864. január 14. (71 évesen)
Pest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Udvarhelyi Miklós témájú médiaállományokat.
Az első magyar opera színlapja

Agyagfalvi Udvarhelyi Miklós (Tiszaabád, 1792. november 29. (keresztelés)[2]Pest, 1864. január 14.) magyar színész, színházigazgató, rendező, énekes, önéletrajzíró.[3]

Élete[szerkesztés]

Udvarhelyi Miklós és Trencsény Sára fiaként született, apja tanító és segédlelkész volt. Debrecenben végezte a kollégiumot, azután papi pályára készült. Itt egyszer színielőadást látott és ez annyira elbűvölte, hogy aztán minden szabad idejét a szinház körül töltötte, sőt a súgólyukba is bekéredzkedett, hogy onnan láthassa az előadást. S addig nézte-nézte az előadásokat, hogy 1808-ban maga is beállott a debreceni társulathoz és így lett belőle az egyház papja helyett Thália papja, szülei nagy szomorúságára. 1810-ben lépett először színpadra Gulácsy Antal szabolcsi földbirtokos biztatására, az Eső után napfény süt c. németből fordított darabban. Pályája kezdetén sok nehézséggel kellett megküzdenie. Ő azonban fáradhatatlanul tanult, sőt még arra is szakított időt, hogy másokat tanítson, ő tanította Kántornét, majd Szentpéteryt, Juhász Júlia debreceni színésznőt, akit 1812-ben feleségül is vett.[4]

1815-ben Pestre ment, ahol Lánggal együtt igazgatott egy társaságot, amely a rondellában játszott, gróf Ráday városi színházi igazgató (későbbi intendáns apja) segélyezése mellett. Ezután ismét vidékre ment s vidéki vándorlásai alatt nemesszívű mecénások: dr. Sándorffy (Nagyvárad) és Kállay Miklós (Kálló) voltak hathatós támogatói. 1827-ben három évre a kolozsvári színház országos igazgatója lett, s mint ilyen megszervezte az első magyar operatársulatot, s Ruzsitska József katonakarmesterrel megíratta az első magyar operát, a Béla futását.

Társulatával bejárta Magyarország déli részét, 1827-ben Pesten is vendégszerepeltek a városi német színházban. Később ismét vidéki társulatok tagja lett, majd 1835-ben a budai játékszín, majd 1838-ban a pesti Nemzeti Színház tagja lett, ahol 1858. június 14-én ülte meg ötvenéves színészi jubileumát.

Pályatársai úgy tekintettek rá, mint a magyar színészet élő krónikájára, aki látta a magyar színészetet csemetekorában, aki látta annak lassú növését, Iombosodását, virágait és gyümölcseit, s aki a lombossá fejlődött fa árnyékában meg is pihent. Csengő hangja, erőteljes, festői alakja, melyre a lovagkori jelmezek oly jól illettek, sok szerepben meleg sikert hoztak neki. A színház legtiszteltebb tagjai közé tartozott. Nem volt lángelme, de tanulással, szorgalommal, becsülettel állotta meg mindig a helyét. Páratlan becsületessége valamennyi pályatársa szeretetét és becsülését szerezte meg számára.

Mint a Nemzeti Színház nyugdíjas tagja, hosszas betegség után, 1864. január 14-én halt meg, Pesten. Haláláról beszámolt a Vasárnapi Ujság.[5] Sírja a Kerepesi úti temetőben található 18, N/A, 2, 2 és 2004-től védett.[6]

Főbb szerepei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. birth registry
  2. Abádszalóki ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1792. év.
  3. Udvarhelyi Miklós. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  4. V. ö. Vas Gereben, A magyar nemzet napszámosai.
  5. Tárház: Mi ujság? Vasárnapi Ujság, XI. évf. 3. sz. (1864. jan. 17.)
  6. Nemzeti Örökség Intézete. [2015. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  7. Kerényi Ferenc: Egy ősbemutató emléke

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bocskai rádió
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • opera Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap