Kada Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kada Elek
Kada Elek.JPEG
Született 1852. május 2.
Kecskemét
Elhunyt 1913. június 24. (61 évesen)
Kecskemét
Állampolgársága magyar
Foglalkozása ügyvéd, polgármester, régész
A Wikimédia Commons tartalmaz Kada Elek témájú médiaállományokat.
Kada Elek szobra Kecskeméten

Kada Elek (Kecskemét, 1852. május 2. – Kecskemét, 1913. június 24.) magyar ügyvéd, Kecskemét város polgármestere 1897 és 1913 között.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja, Kada Endre (1824-1873),[1] köztiszteletben álló orvos volt. Anyja, tordai Zákos Ágnes (1832-1862) úrnő volt.[2] A középiskolát szülővárosában a Római Katolikus Főgimnáziumban végezte. Az érettségi után jogi tanulmányokat folytatott a kecskeméti és a pozsonyi jogakadémián. A diploma megszerzése után fogalmazóként Pesten kezdett el dolgozni, ám 1875-ben, a szakvizsga megszerzése után visszaköltözött Kecskemétre, ahol praktizáló ügyvédként dolgozott. 1876-ban házasságot kötött Ferenczy Augusztával, aki unokahúga volt Erzsébet királyné társalkodónőjének, Ferenczy Idának.

Országgyűlési képviselőként[szerkesztés]

1875-től kezdve folyamatosan jelen volt a helyi politikában vezetésével szerveződött újjá a 48-as Függetlenségi Párt. Következetes munkájának eredményeként a törvényhatóságban pártja többségre jutott. 1878-tól Kecskemét II. sz. választókörzetének országgyűlési képviselője lett, ami rendkívüli sikert jelentett pártja számámára, hiszen ő volt a város első függetlenségi képviselője. 1881-ben újraválasztották, kettős sikereket ért el pártja a választásokon, hiszen az I. számú választókörzetben is függetlenségi képviselő nyert: Szilády Lajos. 1897-ben a törvényhatóság egyhangúlag polgármesternek választotta meg Kada Eleket. A város addig soha nem látott fejlődésnek indult. Kada Elek polgármestersége alatt nyeri el Kecskemét városias jellegét, a „Magyar Ugar” elleni harc éllovasa volt.

Polgármesterként[szerkesztés]

Kada Elek emléktáblája a szülőháza helyén álló épület falán
  • A legfontosabb feladata a város pénzügyi helyzetének stabilizálása volt. Fekete István alpolgármester segítségével sikerült Kecskemét város bevételeit évi 80.00 koronáról 200 000 koronára emelnie
  • Új birtokpolitikát vezetett be: a város pusztaszeri birtokait eladta, s Kecskemét környékén vásárolt újabbakat
  • Új településeket hozott létre: Árpádszállás, Alsómonostor, Hetény, Kadafalva, Szikra
  • Az egykor falusias jellegű települést valódi várossá változtatta a villanyvezeték, vízvezeték és csatorna kiépíttetésével. Kialakíttatta a város ma is méltán népszerű sétányát, a Rákóczi utat.
  • A város szecessziós képének kialakításában is nagy szerepe volt. Az ő polgármesterségének ideje alatt épült meg a Mende Valér tervezte Újkollégium, a Luther-palota, és a Márkus Géza tervezte Cifrapalota. 1906-ban avatták fel Telcs Ede által készített Kossuth Lajos szobrot.
  • Megkezdte Kecskemét és környékének régészeti feltárását, s az előkerült leletekből hozta létre a Városi Múzeumot. Emellett hozzálátott a városi könyvtár, zenei iskola és városi mozgóképszínház építtetésének is.
  • 1910-ben felsőkereskedelmi iskolát hozott létre a város segítségével, amely ma az ő nevét viseli
  • Városi tébolyda, siketnéma intézet, számtalan falusi iskola alapítása köthető nevéhez.
  • Polgármestersége idején kezdték el építeni a vasúti pályaudvart, de ennek befejezését már nem érhette meg. 1912-ben szélütés érte, amelyből sikerült még felépülnie, azonban 1913. június 22-én a legyengült szervezetet újabb agyvérzés érte, amelynek következtében 1913. június 24-én meghalt.

Publikációi, regényei, színművei[szerkesztés]

  • A vasutak keletkezése, fejlődés és üzeme (1891)
  • A darázs mérge c. regény (1893) Online
  • Magyar Történelmi album a nép számára (1895)
  • Gátéri (kun-kisszállási) temető a régibb középkorból. Archaeologiai Értesítő (1905-1908)
  • Helyre asszony c. népszínmű (1906)
  • Tárogató c. színmű (1909)

Emlékezete Kecskeméten[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]