Friedreich Endre
| Friedreich Endre | |
| Született | 1878. május 30.[1] Mártonfalva |
| Elhunyt | 1952. január 29. (73 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1901) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedreich Endre (Mártonfalva, 1878. május 30. – Budapest, 1952. január 29.) történetíró, kegyesrendi tanár, könyvtáros.
Életrajza[szerkesztés]
Teológiai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1901-ben szerzett tanári oklevelet és ekkor szentelték pappá is. 1903-tól Veszprémben működött. 1904-ben bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1907-től Vácon, a következő évtől már Budapesten tanár. A kegyesrend könyvtárosa és levéltárosa volt haláláig. Történeti kutatásai főleg rendjének múltjára terjedtek ki, de foglalkozott az egész magyar oktatásügy történetével és Batthyány Lajos életével is.
1952. január 29-én Budapesten, 74 éves korában érte a halál.
Főbb munkái[szerkesztés]
- Halápy Konstantin emlékezete 1698-1752. (Temesvár, 1903.)
- A veszprémi Szent Anna-kápolna története 1724-1907. (Veszprém, 1907.)
- A budapesti piarista telek története. (Budapest, 1914.)
- Gróf Batthyány Lajos utolsó napjai. (Budapest, 1927.)
- Gróf Batthyány Lajos laibachi fogsága. (Budapest, 1930.)
- Gróf Batthyány Lajosné. (Víg, 1998.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04743.htm, Friedreich Endre, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk[szerkesztés]
- Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998.
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
.svg){kind=small}