Straub Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Straub Sándor
Született1857. január 13.
Szolnok
Elhunyt1923. február 12. (66 évesen)
Nádudvar
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatanár,
elektrotechnikus,
gépészmérnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Straub Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Straub Sándor (Szolnok, 1857. január 13.Nádudvar, 1923. február 12.) magyar tanár, elektrotechnikus, gépészmérnök.

Életpálya[szerkesztés]

1876-ban önkéntesként szolgált Debrecenben a császári és királyi 39. gyalogezrednél. Tartalékos hadnagy. 1883-tól az akkor szervezett Budapesti Technikai Iparmúzeumnál alkalmazták. 1884-ben múzeumi őrré (vezető) s az állami felső ipariskolához tanárrá nevezték ki. Az országos ipari és kereskedelmi oktatási tanács tagja. 1904-től vezetői munkásságához tartozott a technikai iparmúzeumnál az elektrotechnikai szakterület megalapítása és az elektrotechnikai tanfolyamok szervezése. A Révai nagy lexikona munkatársa.

Tanulmányai[szerkesztés]

Műegyetemi tanulmányait Pozsonyban és Pesten végezte, majd a Münchenben folytatta. Párizsban illetve Londonban hallgatott előadásokat.

Írásai[szerkesztés]

Műszaki irodalmi működése jelentékenyen hozzájárult Magyarországon az elektrotechnikai szakismeretek terjesztéséhez.

Főbb munkái

  • A gázmotorok elmélete (1887),
  • Részletek az elektrotechnika köréből (1891),
  • A váltakozó áramú gépek és transzformátorok elmélete és szerkezete (1892),
  • Az elektromos munkaátvitel (1894),
  • A gyakorlati elektrotechnika kézikönyve (1895),
    • új bővített kiadásban: Elektrotechnika (1902-1915, 36 füzet)

Források[szerkesztés]

  • Révai nagy lexikona – 1925, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság
  • Magyar életrajzi lexikon – 1982,

Külső hivatkozások[szerkesztés]