Straub Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Straub Sándor
Straub Sándor.jpg
Született 1857. január 13.
Szolnok
Elhunyt 1923. február 12. (66 évesen)
Nádudvar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása tanár,
elektrotechnikus,
gépészmérnök
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Straub Sándor témájú médiaállományokat.

Straub Sándor (Szolnok, 1857. január 13.Nádudvar, 1923. február 12.) magyar tanár, elektrotechnikus, gépészmérnök.

Életpálya[szerkesztés]

1876-ban önkéntesként szolgált Debrecenben a császári és királyi 39. gyalogezrednél. Tartalékos hadnagy. 1883-tól az akkor szervezett Budapesti Technikai Iparmúzeumnál alkalmazták. 1884-ben múzeumi őrré (vezető) s az állami felső ipariskolához tanárrá nevezték ki. Az országos ipari és kereskedelmi oktatási tanács tagja. 1904-től vezetői munkásságához tartozott a technikai iparmúzeumnál az elektrotechnikai szakterület megalapítása és az elektrotechnikai tanfolyamok szervezése. A Révai nagy lexikona munkatársa.

Tanulmányai[szerkesztés]

Műegyetemi tanulmányait Pozsonyban és Pesten végezte, majd a Münchenben folytatta. Párizsban illetve Londonban hallgatott előadásokat.

Írásai[szerkesztés]

Műszaki irodalmi működése jelentékenyen hozzájárult Magyarországon az elektrotechnikai szakismeretek terjesztéséhez.

Főbb munkái

  • A gázmotorok elmélete (1887),
  • Részletek az elektrotechnika köréből (1891),
  • A váltakozó áramú gépek és transzformátorok elmélete és szerkezete (1892),
  • Az elektromos munkaátvitel (1894),
  • A gyakorlati elektrotechnika kézikönyve (1895),
    • új bővített kiadásban: Elektrotechnika (1902-1915, 36 füzet)

Források[szerkesztés]

  • Révai nagy lexikona – 1925, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság
  • Magyar életrajzi lexikon – 1982,

Külső hivatkozások[szerkesztés]