Gyopárosfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gyopárosfürdő
Gyopárosfürdő légi fotó.jpg
Közigazgatás
Település Orosháza
Irányítószám 5904
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Elhelyezkedése
Gyopárosfürdő (Magyarország)
Gyopárosfürdő
Gyopárosfürdő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 34′ 02″, k. h. 20° 37′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 02″, k. h. 20° 37′ 39″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyopárosfürdő témájú médiaállományokat.

Gyopárosfürdő „az Alföld gyöngye"-ként ismert, Orosházához tartozó üdülőhely Békés megyében.

Gyopárosfürdő látképe a középső tó felől

Fekvése[szerkesztés]

Orosháza központjától 3 kilométerre, természetvédelmi területen, a Gyopáros-tó partján található.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Orosháza-Gyopárhalma településrészt 1846-ban alapították, Károlyi Margit grófnő birtoka volt. A földet veteményesnek használtak, majd később szőlőt telepítettek. A három tóból álló tórendszert kenderáztatásra, lófürösztésre használták. A kiegyezés után kezdődött meg Gyopárosfürdő kiépülése. Az 1860-as évek végén fedezték fel a víz gyógyító hatását. 1869-ben Dr. László Elek orosházi orvos kezdeményezte először a fürdő "kulturált kiépítését", amely 1870-ben el is kezdődött. A tó egyik részén kijelölték a fürdőzésre alkalmas helyet.[1] Az 1880-as évekre közkedvelt fürdő lett, ami túlnyomó részt a médiának volt köszönhető. 1886-ban kimondták a gyopárosi tó fürdői jellegét, ezzel elismerve a víz gyógyhatását. 1886–1893 között jelentős fejlődés következett be. Az ezt követő években minimális pénzt költöttek a fürdőre, elhanyagolták, ezért egyre kevesebb vendég látogatta. A vezetőség észlelte a problémát, és arra jutott, hogy bevétel növekedésre csak úgy tehetnek szert, ha pénzt áldoznak a javításra, fejlesztésre. Elkezdődött a parkosítás a tó környékén, illetve a meder tisztítása. A század elején negyven szobával megépült a községi szálloda. 1906-ban fontos fordulópont következett be, Orosháza-Szentes vasútvonal beindult, érintve így Gyopárost, ezáltal a közlekedés biztosított volt. 1909-ben megkezdődött a fürdő-orvosi szolgálat. Ezek után ismét fellendült a fürdő látogatottsága, egészen az első világháborúig, majd 1925-ben kiépült a vasútvonal Orosházáról Gyopárosra közvetlenül. Egyre több üdülő épült a tó körül, növényzetet telepítettek. A második világháború miatt újból lecsökkent a látogatók száma, majd az 1960-as években ismét fejlődésnek indult a fürdő, újabb medencék kiépítésével.

A tó vize[szerkesztés]

Az 5,7 hektáron elterül tó átlagos mélysége 2 méter. A hínármentes víz halállománya elsősorban kárászból, pontyból és keszegfélékből áll.

A fürdő[szerkesztés]

1999-ben a tó vizét gyógyvízzé nyilvánították. A természetes alkáli-hidrogénkarbonátos víz különböző mozgásszervi, gyulladásos, reumatikus és ízületi bántalmak, nőgyógyászati panaszok gyógyítására, valamint balesetek, műtétek utáni rehabilitációra alkalmas. A Gyógyászati Központ a gyógyvíz gyógyerejére alapozva teljes körű szakorvosi ellátást, fiziko-, elektro- és balneoterápiás gyógykezeléseket biztosít. 2004 májusában megnyílt az élményfürdő is. 6000 négyzetméteren három kültéri, négy beltéri vízforgatásos medence, két darab óriáscsúszda, víziélményelemek, fitneszterem, konferenciaterem, étterem található.

Az üdülőterületet a Magyar Fürdőszövetség 2008 májusában 4 csillagos élményfürdővé nyilvánította.

A Gyopárosi tó alkalmas csónakázásra, vízibiciklizésre is.

Különlegességnek számít a szaunapark, ahol nyolc kabinban hatféle szauna található (finn, gőz, aroma, infra, fény, danárium).

A víztorony[szerkesztés]

A Szél István által tervezett víztorony 1925-ben épült. Napjainkban már használaton kívül van, azonban régen ez biztosította az egész térség vízellátását. A toronyba az ivóvizet gőzgépek segítségével juttatták el. A víztorony az idők folyamán a fürdő jelképévé vált. Mára már panoráma kilátóként működik. Felújították, de az eredeti formáját megőrizték. Innen nagyon szép kilátás tárul elénk. A belsejében található egy Gyopáros történetét bemutató múzeum, mely tárgyi emlékekkel szemlélteti a régmúlt időket.

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. Orosháza-Gyopárosfürdő az Alföld-gyöngye kialakulásának története