Diószeghy László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Diószeghy László
Született 1877. június 19.
Sepsiszentgyörgy
Elhunyt 1942. február 18. (64 évesen)
Borosjenő
Foglalkozása festőművész,
lepkegyűjtő,
rovartani szakíró

Diószeghy László (Sepsiszentgyörgy, 1877. június 19.Borosjenő, 1942. február 18.) magyar festő, lepkegyűjtő, rovartani szakíró.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön végezte, majd a budapesti és a müncheni szépművészeti akadémiára került. Pályáját mint tájképfestő kezdte, kora impresszionista festményeit többször kiállította a budapesti Nemzeti Szalonban, Aradon, Nagyváradon és Kolozsvárt. Templombelsőket is festett, 1 arcképfestményt és három akvarell tájképét őrzi a Székely Nemzeti Múzeum.

Lepkészszenvedélyének hódolva telepedett le 1907-ben Borosjenőn, ahol az alföld és hegyvidék találkozása gyűjtőmunkájának kedvezett, itt fejlesztette ki nagy lepkegyűjteményét. Szakközleményei a budapesti Rovartani Lapokban s a Hunyad megyei Múzeum román nyelvű közleményeiben (Publicațiile Muzeului Jud. Hunedoara, Déva, 1930), a Retyezát lepkevilágáról írt monográfiája a nagyszebeni Verhandlungen und Mitteilung des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften évfolyamaiban (1923-30) jelent meg.

Lepkegyűjteménye[szerkesztés]

Lepkegyűjteményének jelentős részét a Székely Nemzeti Múzeum Természetrajzi Tárában őrzik. Már 1931-ben szülővárosa múzeumának ajándékozta a lepkegyűjteményt, de azzal a kikötéssel, hogy haláláig nála maradhasson. A viharos történelmi körülmények közepette 1948-ban teljesült Diószeghy László végakarata, ekkor került szülőhelyére a gyűjtemény, amely gazdag faj- és egyedszáma miatt tudományos szempontból igen értékes.

A lelkiismeretes és következetes gyűjtőmunka által Diószeghy Lászlónak sikerült új fajokat (Orthosia schmidtii Diósz.) és állatföldrajzi szempontból jelentős ritkaságokat (Arytrura musculus Men. Amphipoea fucosa Frr. stb.) gyűjtenie. Fajgazdagsága mellett Diószeghy gyűjteménye a lelőhelyek (60 hazai és 14 külföldi) változatossága miatt is roppant érdekes dokumentuma a lepkefaunának. A lelőhelyek közül első helyen áll az Arad megyei Borosjenő (az anyag 60%-a), utána a Retyezát-hegységi példányok következnek (25%). Gyűjtött még a Codru- és a Hargita-hegységben, a Berecki-havasokban, Szovátán, Sepsiszentgyörgyön.[1] Összesen 40 000 lepkét gyűjtött, ebből 25 000 lepkét őriznek Sepsiszentgyörgyön, a többi a világ más múzeumaiba került. Lepkegyűjteményéről 1987-ben készült katalógus.

Emlékezete[szerkesztés]

Borosjenőn emléktáblát állítottak a biológus festőművész emlékére.

Irodalom[szerkesztés]

  • Balogh Ernő: Diószeghy László festőművész és természetkutató. A Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve, Marosvásárhely, 1955. 90-95.
  • I. Căpușe-A. Kovács: Colecția de lepidoptere L. Diószeghy și realizatorul ei. Revista Muzeelor, 1970/2.
  • Kovács Sándor: Tudós és művész. A Hét 1973/5.
  • KOCS I.: Zoológus munkatársak levelezése a Székely Nemzeti Múzeummal, 1928-1932. Acta (Emlékkönyv). Sepsiszentgyörgy, T3 Kiadó, 2002. pp. 87–125.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]