Braun Róbert (szociológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Braun Róbert
Született 1879. január 7.
Arad
Elhunyt 1937. február 12. (58 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Grünwald Margit
Gyermekei Braun Éva
Szülei Braun József, Bruckner Berta
Foglalkozása szociológus, falukutató, könyvtáros, lektor, lexikográfus

Braun Róbert (Arad, 1879. január 7.Budapest, 1937. február 12.) magyar szociológus, könyvtáros, falukutató, lexikográfus, lektor.

Életútja[szerkesztés]

Izraelita vallású család gyermeke, apja Braun József, anyja Bruckner Berta volt. Budapesten és a francia fővárosban járt egyetemre, ezt követően pedig a marosvásárhelyi kereskedelmi iskola tanára volt. 1911-ben felkerült a magyar fővárosba, ahol Szabó Ervin irányítása alatt volt a Fővárosi Könyvtár aligazgatója, egészen 1918-ig. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukását követően börtönbe vetették, majd kiszabadulását követően lektorként és fordítóként működött. Falukutató munkái úttőrők voltak. Braun elnökletével alakult meg a Társadalomtudományi Társaság szociográfiai szakosztálya. Egy ideig szerkesztette a Huszadik Század c. periodikát is, majd a Literatura szerkesztője volt, illetve a Kultúra és Tudomány c. sorozaté. Fordította, és propagálta Henry George műveit és eszméit (Haladás és szegénység; Kormányzóságom története). 1925-ben egyik munkatársával, Pikler Blankával közösen hozta létre az Általános magyar könyvjegyzék c. bibliográfiát. A Századunk főmunkatársa volt, írt cikkeket a Közgazdasági Enciklopédiába, szerkesztette a Genius, illetve a Révai lexikon pótkötetét, és mások mellett munkatársa volt az amerikai Encyclopaedia of the Social Sciences-nek.

Felesége Grünwald Margit, lánya Braun Éva mozgalmár, kommunista mártír volt.

Művei[szerkesztés]

  • II. József közgazdasági reformeszméi. Egy. doktori értek. is. (Arad, 1900)
  • Henry George és a földjáradékadó. (A Huszadik Század Könyvtára. 28. Bp., 1907)
  • Lippa és Sansepulcro. (A Huszadik Század Könyvtára. 33. Bp., 1908)
  • Az amerikai városi korrupció. – Prostitúció Chicagóban. (Városi Szemle, 1911)
  • A telekérték becslésének Somers-féle rendszere. (Városi Szemle, 1913)
  • A falu lélektana. (A Huszadik Század Könyvtára. 47. Bp., 1913)
  • Webb, Sidney–Webb, Beatrice: A szegénység problémája. Ford. Kósa Miklós. A bevezető tanulmányt írta. (Mesterművek. Bp., 1918)
  • Magyarország feldarabolása és a nemzetiségi kérdés. (Táltos Könyvtár. Bp., 1919; angolul: The Dismemberment of Hungary and the Nationalities. Bp., 1919; franciául: Le démembrement de la Hongrie et la question des nationalités. Bp., 1919)
  • Régi és új milliomosok Amerikában. (Politika és társadalom. 2. Bp., 1920)
  • Carnegie, Andrew: Napjaink problémái. Ford. Bartos Zoltán. A bevezető tanulmányt írta. (Mesterművek. Bp., 1920)
  • Általános magyar könyvjegyzék. Összeáll. Pikler Blankával. (Bp., 1925; angolul is)
  • Utódállamok. (Századunk könyvtára. 11. Bp., 1932)
  • Nobel-díjas írók antológiája. Összeáll. (Bp., 1935)
  • A 150 év előtti Hóravilág. (Bp., 1935)
  • Maroscsicsér. (Századunk, 1936)
  • A magyar történetírás revíziójához. (A Huszadik Század körének történetfelfogása. Történetírók Tára. Szerk. Glatz Ferenc és Pók Attila. Bp., 1982)

Fordításai[szerkesztés]

  • George, Henry: Vámvédelem vagy szabadkereskedelem. Vizsgálódás a vámkérdésről, különös tekintettel a munka érdekeire. (Bp., 1909)
  • George, Henry: Kormányzóságom történetéből. Utópia Henry George gazdasági rendszere alapján. (Marosvásárhely, 1911; Modern Könyvtár. 164-166. Az előszót Jászi Oszkár írta. 2. kiad. Bp., 1912)
  • George, Henry: Haladás és szegénység. A termelési válságok és a növekvő vagyonnal együtt növő szegénység okának kutatása, ezek gyógyszere. (Bp., 1914)
  • George, Henry: Társadalmi kérdések. (Bp., 1921)
  • Bryce, James: Az Amerikai Egyesült Államok demokráciája. (Bp., 1922)
  • Farbman, Michael: „Pjatiletka.” Az ötéves terv mai állása. (Bp., 1931)
  • Istrati, Panait: A Szovjet 1930-ban. II. Más fény felé. (Bp., 1931)
  • Austin, Anne: A fekete galamb. Reg. Ford. Barna István álnéven. (Az Athenaeum detektív és kalandor regényei. Bp., 1934)
  • Gribble, Leonard, R. : Bosszú? Reg. Ford. Barna István álnéven. (Az Athenaeum detektív és kalandor regényei. Bp., 1936)
  • Szemjonov, Jurij: A föld kincsei. Gazdasági földrajz mindenki számára. (Bp., 1936).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • P. Váradi Irma-Kőhalmi Béla-Turnovszky Sándor: Braun Róbert a könyvtáros és szociográfus (Bp., 1960);
  • Remeg László: Braun Róbert (A Könyvtáros, 1961. 12. sz.)
  • Pórné Váradi Irma–Kőhalmi Béla–Turnowszky Sándor: B. R., a könyvtáros és a szociográfus. Bibl. és tanulmány. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 2. Bp., 1960)
  • Remete László: A fővárosi könyvtárügy úttörői. Hat arcképvázlat. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 5. Bp., 1964)
  • Egyed Ákos: B. R. faluszociográfiái. (Korunk, 1970)
  • Köves Rózsa: B. R. emlékezete. (Magyar Nemzet, 1979. jan. 7.)
  • V. Bálint Éva: B. R.-re emlékezve. A hazai munkásszociográfiákról. (Magyar Hírlap, 1979. jan. 7.)
  • Boldizsár Iván: A lebegők. Visszaemlékezések. (Bp., 1989)
  • Bán D. András: Egy polgári radikális portréjához. (Magyar Nemzet, 1987. 28.)
  • Litván György: A magyar szociológia első műhelye (Szociológia, 1972).
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
  • Braun Róbert. In Magyar Néprajzi Lexikon. I. kötet. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest, 1977, Akadémiai Kiadó. ISBN 963 05 1286 6