Dienes László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dienes László
Születési név Dienes László
Született 1889. március 27.
Tokaj
Elhunyt 1953. április 5. (64 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Götz Irén (1913-1953)
Foglalkozása szociológus, író, könyvtárigazgató, egyetemi tanár

Dienes László (Tokaj, 1889. március 27.Budapest, 1953. április 5.) magyar szociológus, esztéta, szerkesztő, könyvtárigazgató, egyetemi tanár. Dienes Pál testvére. Felesége Götz Irén Júlia.

Élete[szerkesztés]

Tokajon született Dienes Barna és Pusztay Erzsébet gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban, a jogot Budapesten végezte, két évig Párizsban tanult. Fiatalon bekapcsolódott a szocialista diákok szervezetébe s a Galilei Körbe, Szabó Ervin tanítványa, 1918 őszén a Fővárosi Könyvtár vezetője Budapesten, a KMP alapító tagja, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején városi népbiztos.

Könyvtártudományi és irodalomkritikai munkái 1914-től jelentek meg, háborúellenes cikkeit a Huszadik Század közölte. 1919 őszén barátjával, Bölöni Györggyel együtt mint politikai emigráns Romániában telepedett le, s együtt indították meg a Bukaresti Hírlap c. napilapot. Munkatársa a Napkeletnek is, Nyugati szemle c. rovatában rendszeresen beszámolt a nyugati avantgardista áramlatokról, s a lap hasábjain maga is szürrealista novellákkal jelentkezett; közölt az aradi Geniusban és Periszkopban is. 1922-ben Kolozsvárt telepedett le, s a Keleti Újságnál volt szerkesztőségi tag 1925-ig.

Életrajzírói bírálták Művészet és világnézet c. cikkgyűjteményének (Kolozsvár, 1925) idealista beütéseit, s alapítása, az 1926 február havában beköszöntőjével induló kolozsvári Korunk, haladó úttörésében sem volt még mentes a kísérletező eklekticizmustól. Amikor radikális gondolkodása miatt vasgárdista diákok véresre verték, az incidens után feleségével, Götz Irén Júlia egyetemi vegyészprofesszornővel és gyermekeivel 1928-ban Berlinben keresett menedéket. Onnan küldte el helyettesének, majd utódjának, Gaál Gábornak Az orosz szocialista tervgazdaság c. tanulmányát (Korunk 1929/11-12 és 1930/1), az első magyar ismertetést a Szovjetunió közgazdasági fejlődéséről és megerősödéséről. Mint társszerkesztő 1931 augusztusáig szerepelt neve a Korunk élén, ekkor költözött Moszkvába, ahol 1945-ig nyelvpedagógusi és bibliográfiai munkásságot fejtett ki. 1945-től Magyarországon élt, ahol haláláig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója s a gazdaságtani tanszék vezető tanára az egyetem jogi karán.

Értékelése, emlékezete[szerkesztés]

Kritikai írásait (1921-31) válogatta, jegyzetekkel ellátta és sajtó alá rendezte Sugár Erzsébet: a kötet "sejtelme egy földindulásnak..." címmel 1976-ban jelent meg a bukaresti Kriterion Könyvkiadónál. A bevezető tanulmányt író Kovács János fejtegetéseit így fejezte be: "A Korunk alapítása és eszmei irányítása az elkötelezett szocialista eszmények szellemében Dienes László életművének legmaradandóbb része. A Korunk az ő életműve is, akárcsak a Gaál Gáboré, aki a harmincas években kiteljesítette Dienes László kezdeményezését, s továbbvitte megkezdett munkáját."

Debrecenben róla nevezték el a Dienes László Görögkatolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskolát.[1]

Irodalom[szerkesztés]

  • Remete László: Dienes László élete és munkássága. Bp. 1964.
  • Balogh Edgár: A Korunk fordulata 1929-ben. NyIrK 1964/2; újraközölve Itt és most. Kv. 1976. 20-51.
  • Tóth Sándor: Gaál Gáborról – egy cikk ürügyén. Utunk, 1964/44.
  • Balogh Edgár: Gaál Gábor valóságvállalásáról; Tóth Sándor: Nézetek szembesítése. Utunk 1964/48.
  • Kovács János: Az alapító-szerkesztő Dienes László A Hét 1976/7;
  • Kovács János: Bűnjel vagy tárgyi bizonyíték? A Hét 1976/32.
  • Rostás Zoltán: Dienesék a tanszéken. A Hét 1976/45.
  • K. Nagy Magda: A Korunk és a munkásmozgalom;
  • Huszár Tibor: A Korunk és a magyar szellemi áramlatok a két világháború közötti évtizedekben. Mindkettő az 50 éves a Korunk c. kötetben, szerk. Kabdebó Lóránt, Budapest, 1977.
  • Kántor Lajos: Dienes László avantgarde-ja. Utunk, 1977/31, 32; újraközölve Korunk: avantgarde és népiség. Budapest, 1980. 33-45.
  • Szilágyi Júlia: Művelt álom a szabadságról. Korunk 1978/1.

Művei[szerkesztés]

  • Walter Hofmann könyvtári törekvései (1916)
  • Előtanulmány Marx „Tőke” című művéhez. Bevezetés a közgazdaságtanba (1948)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]