Benkő András (zenetörténész)
Benkő András | |
Életrajzi adatok | |
Született |
1923. január 21. Fejérd |
Elhunyt |
2001. április 9. (78 évesen) Kolozsvár |
Gyermekei | Benkő Judit |
Pályafutás | |
Díjak | Nagy István-díj (1999) |
Tevékenység | zenetörténész |
Benkő András (Fejérd, 1923. január 21. – Kolozsvár, 2001. április 9.[1]) romániai magyar zenetörténész.
Életútja[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait Nagyenyeden kezdte, 1944-ben Kolozsvárt tanítóképzőt végzett, 1950-ben zenetanári diplomát szerzett a kolozsvári zeneművészeti főiskolán, majd ugyanitt a zenetörténet előadótanára. 1977-től a zenetudomány doktora (disszertációja: Bartók și România). Diákkorától közölt zenepublicisztikát. Hangverseny beszámolói, kritikái, tájékoztató cikkei az Igazság, Utunk, Művelődés hasábjain jelennek meg, zenetörténeti dolgozatait a Korunk, NyIrK, Lucrări de Muzicologie, Református Szemle és a budapesti Zenetudományi Tanulmányok közli.
Tudományos munkássága főleg Erdély zenei múltjára összpontosul. Ismeretlen adatokat tárt fel a XVI. századi Beszterce zenei életéről, kéziratos énekeskönyveket ismertetett (Almási Sámuel gyűjteménye 1823-71-ből, Csokonai-dalok kolozsvári kéziratos gyűjteményekben, kéziratos halotti énekeskönyvek), feldolgozta Apáczai Csere János, Bolyai János, Seprődi János zenetudományi hagyatékát s Bartók Béla leveleit Constantin Brăiloiuhoz; elsőként írt életrajzi tanulmányt Veress Gáborról, elkészítette Lakatos István zenetörténeti bibliográfiáját. Bartók Béla romániai hangversenyei (1970) c. könyvében a teljesség igényével méri fel a zongoraművész Bartók romániai hangversenyeinek sajtóvisszhangját. Később a zenei nyelv egyes kérdéseit kutatta (B-A-C-H motívum a kortárs zenében, a peon versláb előfordulása Beethovennél, hangkészlet-problémák). Önálló kötetei az 1970-es években: A Bolyaiak zeneelmélete (1975). A Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése (1974) és a Zenetudományi írások (1977, 1980) c. gyűjtemények szerkesztője.
A rendszerváltás után elnöke volt a Romániai Magyar Zenetársaságnak (1989-1991), s egyik előadója a kolozsvári Bolyai Szabadegyetemnek (1991).
Művei[szerkesztés]
- Bartók Béla romániai hangversenyei. 1922-1936; Kriterion, Bukarest, 1970
- Az egyetemes zene története. 1. köt. Az ősközösségtől a reneszánszig; "G. Dima" Zeneművészeti Főiskola, Kolozsvár, 1973
- A Bolyaiak zeneelmélete. Bolyai Farkas Zenészeti dolgozata. Bolyai János Muzsika-tana; Kriterion, Bukarest, 1975
- Zenei kislexikon. 1.; szerk. Benkő András; Kriterion, Bukarest, 1985 (Kriterion kézikönyvek)
- Az egyházi ének története. Himnológia; Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa, Kolozsvár, 1994
- Zoltán Aladár; Mentor, Marosvásárhely, 1996
Társasági tagság[szerkesztés]
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- Bartók-emlékplakett (1982)
- Nagy István-díj (1999)
- Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1999)
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Benkő András munkái az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriumában
Források[szerkesztés]
- Rónai István: A zeneelmélet Bolyaija. A Hét, 1975/41.
- Angi István: A Bolyaiak a zene világában. Utunk, 1975/50.
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|