Gödény-halom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 48′ 48″, k. h. 20° 26′ 41″ A Gödény-halom Békésszentandrás határában álló kunhalom, amely Magyarország és Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű halma. 12,26 méter magas, palástjának kerülete kb. 160 méter, nemzeti parki védettség alatt áll.[1]

Fekvése[szerkesztés]

A településtől déli irányban, 7 km-re, a régi szentesi út mellett található, bolygatatlan állapotú kunhalom, amely a Körös–Maros Nemzeti Park része. Mivel a környék tengerszint feletti magassága kb. 85 méter, ezért a Gödény-halom teteje 97,26 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. Ezáltal már a régi időkben is a Hármas-Körös árterében fekvő állandóan szárazon maradó terület volt, amin sűrűn tanyáztak gödények. A nevét is innen kapta.

Felületét összefüggő gyep borítja, nem különösebben értékes összetételű, melynek hasznosítása az időnkénti legeltetéssel történik. A délkeleti oldalának alsó részét fiatal akácerdő borítja. Tetején térképészeti jel található. A Gödény-halom hármas határdomb is, mely Békés, Szolnok és Csongrád megye határát jelzi, bár nagy részben Békés megyéhez tartozik.[2]

Története[szerkesztés]

Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett, egykori magassága valószínűleg a 15 métert is meghaladta. Ezt a halmot is megbontották, az északi oldalából út- és gátépítésre hordtak el földet. 1735-ben a Péró-féle parasztfelkelés idején itt tartották a parasztok a gyűléseiket. Ezért is nevezték „Péró halmának”, vagy „Vértessy pihenőjének”, mert Péró alföldi szövetségese, Vértessy Mihály ide hívta össze a környék felkelőit.

A Gödény-halom – mint arról méretei is tanúskodnak – bizonyára nagy tekintélyű, nagy hatalmú ember temetkezési helyéül szolgált. A halom és a környéke régészetileg védett terület.[3] A halom régebben a mainál magasabb volt, hozzávetőlegesen 3 méterrel, így a 15 métert is elérte.

Források[szerkesztés]