Kossuth Lajos-szobor (Orosháza)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Békés vármegye első Kossuth Lajos-szobrát 1904-ben Orosházán állították. Kossuth Lajos a település díszpolgára.

Kossuth Lajos-szobor
Közigazgatási adatok
OrszágMagyarországMagyarország
TelepülésOrosháza
Építési adatok
SzobrászHorvay János
Felavatás ideje1904. szeptember 18.
Restaurációk évei2002, 2011-2012
Áthelyezések évei1924, 2012
Felhasznált anyagokbronz
Alapadatok
Magassága2 méter
Elhelyezkedése
Kossuth Lajos-szobor (Orosháza belvárosa)
Kossuth Lajos-szobor
Kossuth Lajos-szobor
Pozíció Orosháza belvárosa térképén
é. sz. 46° 33′ 31″, k. h. 20° 40′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 31″, k. h. 20° 40′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth Lajos-szobor témájú médiaállományokat.

Története[szerkesztés]

Az ország 41. Kossuth-szobrát 1904. szeptember 18-án állították fel. A 2 méter magas, egész alakos szobrot Horvay János készítette bronzból, 3 méteres talapzatát Fischer János készítette az oldalán reliefekkel díszítve. A szobor első helye a Szabópiac területén volt, az Erzsébet királynő utcával szemben, arccal kelet felé mutatva (abban az irányban helyezkedik el Arad). Az ünnepi istentiszteletet követően leplezték le és koszorúzták meg a szobrot, többek között Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos fiának társaságában.[1]

1922 tavaszán elkezdték a város katolikus templomának építését és így 1924. november 1-jén átszállították a régi Alföld Szálló melletti kis térre (ahol ma a város Főtere helyezkedik el).[2]

2002 során kiderült, hogy alapozási hibák miatt a szobor talapzata megsüllyedt, így megdőlt.[3] Kossuth születésének 200. évfordulójára Rajki László vállalkozott a restaurálásra. A felújított szobrot 2002. szeptember 24-én adták át Glatz Ferenc, az MTA akkori elnökének társaságában.[4]

2011-ben az Alföld Hotel bontása miatt a szobrot eltávolították a helyéről és raktárba tárolták. 2012-ben újjáépített talapzaton helyezték vissza a katolikus templom elé. Helyreállítását Bánfi Gábor vállalta. A szobrot 2012. október 6-án avatták fel eredeti helyén. Az avató ünnepségen jelen volt Zalai Mihály, Orosháza alpolgármestere és Schmitt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is, akik beszédet mondtak.[5]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. július 9.)
  2. Zalán, Bojtor: Orosháza régen és ma – A Kossuth-szobor története (magyar nyelven). OrosCafé, 2019. január 12. (Hozzáférés: 2022. július 9.)
  3. Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. július 9.)
  4. Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. július 9.)
  5. 2012/37. szám Orosházi Élet by OrosCafé - Issuu (angol nyelven). issuu.com. (Hozzáférés: 2022. július 9.)