Evangélikus templom (Orosháza)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Evangélikus templom
2567. sz. műemlék
Valláskeresztény
Felekezetevangélikus
EgyházmegyeNyugat-Békési egyházmegye
EgyházközségOrosházi Evangélikus Egyházközség
LelkészÖrdög Endre
Építési adatok
Építése1777. (torony)
1786. (főhajó)
Rekonstrukciók évei1830-as évek
Stíluscopf, barokk (torony)
ÉpíttetőjeOrosházi Evangélikus Egyházközség
Védettségműemlék
Alapadatok
Torony1
Elérhetőség
TelepülésOrosháza,
 Magyarország
Hely5900 Orosháza, Győry Vilmos tér
Elhelyezkedése
Evangélikus templom (Orosháza belvárosa)
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Pozíció Orosháza belvárosa térképén
é. sz. 46° 33′ 34″, k. h. 20° 40′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 34″, k. h. 20° 40′ 15″
Térkép
Az Evangélikus templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Evangélikus templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Rövid leírás a műemléki emléktáblán a templom déli falán

Az orosházi evangélikus templom a város egyik[1] műemléke, a barokk építészet jelentős emléke. Jelenlegi formáját az 1830-as években nyerte el.

Története[szerkesztés]

A Zombáról érkező evangélikus telepesek 1744-ben érkeztek meg a mai Orosházára. Letelepedésük után rögtön felépítettek egy templomot vesszőből és sárból, melyet le kellett volna bontaniuk, ezt azonban az akkori főispán, Harruckern Ferenc megakadályozta.[2] 1777-ben aztán engedélyt kaptak egy kőtorony megépítésére azzal a feltétellel, hogy az külön áll a templomtól.

1786 nagy változás volt az orosházi evangélikus egyházközség életében: megjelent II. József magyar király türelmi rendelete, melyben kimondja a szabad vallásgyakorlást a Habsburg Birodalom területén. Ekkor épült fel a főhajó, mely már hozzákapcsolódhatott a barokk toronyhoz. 1830-ban, a gyülekezet növekedése miatt határozták egy kereszthajó építéséről. Ekkor nyerte el mai formáját a templom, melyet az orosháziak azóta is őriznek.[3]

1832-ben szerezték be orgonájukat a hívők, melyet Nagyváradról hozattak.

1782-től két, majd 1901-től immár három lelkész teljesít szolgálatot Orosházán.

Harangok[szerkesztés]

[4][5]

Nagyharang[szerkesztés]

A fővárosban öntötték az Ecclesia Harangművekben 1923-ban, F. W. Rincker német származású harangöntő vezetésével. A második világháborúban elszállították, azonban nem került beolvasztásra, így a háború befejeztével visszakerült a templomba.
Tömege: 940 kg
Alsó átmérője: 118 cm
Alaphangja: e1

Középharang[szerkesztés]

Az egyházközség jelenleg legrégebbi haragját Eberhard Henrik öntötte 1818-ban Pesten. Különlegessége, hogy az eredeti füles koronája (a harang foglalata) megmaradt a többszöri átalakítás ellenére is.
Tömege: 550 kg
Alsó átmérője: 102 cm
Alaphangja: g1

Kisharang[szerkesztés]

A nagyharanggal egy időben készült a világháború miatt elszállított elődje pótlásaként. Szintén az Ecclesia Harangművekben készült a német mester munkájaként. Tömege: 304 kg. Alsó átmérője 82 centiméter. Alaphangja: h1.

Gyermekharang[szerkesztés]

A templom legkisebb haragját a neves Szlezák László öntötte Budapesten 1922-ben, az evangélikus iskola tanárai, tanítói és növendékei adományozásából.
Tömege: 50 kg
Alsó átmérője: 43 cm
Alaphangja: g2

Zombai harang[szerkesztés]

Ez a harang nem a toronyban, hanem a templomban, az oltár közelében található. Felirata szerint Joseph Steinstock öntötte Budán. A Zombáról érkező evangélikusok hozták magukkal. Gyártási éve nem ismert, annyi viszont biztos, hogy 1730 és 1744 között készült, mivel 1744-ben hozták magukkal a zombaiak, a harangöntő pedig 1730-tól kezdve öntött saját nevén harangokat. Miután megrepedt, és eredeti feladatát nem tudta ellátni, leszállították a toronyból. Előbb egy emlékszobában volt kiállítva, majd visszakerült eredeti otthonába.
Tömege: 75 kg
Alsó átmérője: 50 cm

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]