Schreyer Jakab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schreyer Jakab
Született1847. február 7.[1]
Biharugra
Elhunyt1932. július 7. (85 évesen)[1]
Budapest V. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető
SablonWikidataSegítség

Schreyer Jakab (Biharugra, 1847. február 7.Budapest, 1932. július 7.)[2][3] ügyvéd, jogi szakíró.

Életpályája[szerkesztés]

Schreyer Ignác és Deutsch Amália fia. Iskoláit Nagyváradon, Debrecenben, Bécsben és Pesten végezte. Bécsben szerzett jogi diplomát 1870-ben, majd 1872-től Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytatott. Tagja volt a fővárosi képviselő-testületnek, a Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségének.
Szilágyi Dezső volt igazságügyminiszter megbízásából 1893-ban törvényjavaslatot készített a csődtörvény módosításáról, a fizetésbeszüntetésről és csődön kívüli egyezségről, végül a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekmények csődön kívüli megtámadásáról. A magyar kereskedelmi csarnok titkára és a budapesti hitelezői védegylet ügyésze; a hírlapírói nyugdíjintézetben a saját alapítványának képviselője. Halálát érelmeszesedés okozta.

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa Zwack Róza (1852–1919)[4] volt, Zwack József szeszgyáros lánya, akivel 1874. június 28-án Pesten kötött házasságot.[5]

Fiai

  • Schreyer Jenő (1875–1924) ügyvéd. Házastársa 1904-tól 1916-os válásáig Strauss Katalin volt.[6]
  • Schreyer Endre (1881–1944)[7] a Magyar Kereskedelmi Hitelbank vezérigazgatója. Felesége vágvecsei Wellisch Erzsébet volt, Wellisch Alfréd építész lánya.[8]

Művei[szerkesztés]

  • A perorvoslatok teljes rendszere (1879)
  • A polgári törvénykezési rendtartás (I.-II. köt., 1881)[9]
  • Huszonöt év a Magyar Kereskedelmi Csarnok történetéből 1870–1895 (1895)
  • Tizenkét év a Budapesti Hitelezői Védegylet történetéből (1896)
  • A kereskedelmi törvény reviziója (Budapest, 1900)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]