Ektomorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ektomorf
Ektomorf koncert Ostravában, 2014
Ektomorf koncert Ostravában, 2014
Információk
Eredet  Magyarország, Mezőkovácsháza
Alapítva 1994
Aktív évek 1994 – napjainkig
Műfaj Thrash metal, groove metal
Kiadó AFM, Nuclear Blast, Silverdust, LMS Music
Tagok
Farkas Zoltán
Simon Szebasztián
Szabó Dániel
Zahorán Csaba
Korábbi tagok
Ternován Csaba
Janó Mihály
Marksteiner Béla
Kovács László
Farkas Csaba
Szakács József
Michael Ranke
Homonnai Gergely
Murvai Szabolcs
Schrottner Tamás
Jaksa Róbert
Asztalos Attila

Az Ektomorf weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ektomorf témájú médiaállományokat.

Az Ektomorf egy hardcore-t, és thrash metalt játszó magyar együttes, eredetileg Mezőkovácsházáról. Zenéjükben a fenti stílusokat egymással, illetve a cigány népzenével ötvözve (mely utóbbi az alapító Farkas testvérek származásából ered) olyan egyedi hangzással ruházta fel a csapatot, mely a hazai extrémmetál-underground egyik legnépszerűbb, illetve külföldön az egyik legsikeresebb magyar együttesévé tette.

Története[szerkesztés]

Kezdetek (1994–1998)[szerkesztés]

A csapatot a két testvér Farkas Zoltán gitáros/énekes, Farkas Csaba basszusgitáros, valamint Ternován Csaba dobos alapította 1994-ben. Még abban az évben csatlakozott hozzájuk Janó Mihály (gitár).

1995-ben készítették el első demójukat Romok alatt címmel. 1996-ban első helyezettek letten a szombathelyi LMS tehetségkutató versenyen és stúdióidőt nyertek az LMS stúdiójában, mely révén még abban az évben megjelent első albumuk Hangok címmel, az LMS Musicnál, olyan dalokkal mint a "Hangok", "Shalom", "Nekem ne mondd meg", "Romok alatt" és az "Engedélyezett gyilkosság". Janó nem sokkal később kilépett, mert nem tudta megoldani a Dunaújváros és Mezőkovácsháza közötti folyamatos ingázást, helyére Marksteiner Béla került.

Második albumuk 1998-ban született meg, Ektomorf címen, mely a Hangok folytatása lett. Legnagyobb sikerszámuk az albumon a "Nem engedem" című dal, ami azóta is koncertkedvenc. Az eltelt idő alatt Janó visszatért az együttesbe, Ternován pedig személyes okok miatt távozott, helyére Szakács József került.

Növekvő ismertség (1999–2002)[szerkesztés]

A harmadik és egyben vízválasztó lemezük, a Kalyi Jag 2000-ben jelent meg, melyet Janó Mihály végleges kilépése miatt csupán hárman játszottak fel. Janó helyére az album rögzítése után Kovács László került. Ezen a lemezen a tagok már bátran felvállalták roma származásukat és a dallamokba, szövegekbe roma eredetű zenei motívumokat is csempésztek, erre a legjobb példa a "Sunto dél mulo", amiben egyaránt van roma népzene és a már korábban megismert stílusuk, emellett található a lemezen 1-2 roma nyelven íródott akusztikus dal, valamint a megszokott thrashcore-zúzdák. A közönség egy részéről sok támadás érte őket, ugyanakkor a sajtóban nagyon jó visszhangot kapott, mely azonnal a Sepulturával illetve a Soulfly-jal vonta őket párhuzamba. Dallamviláguk innentől kezdett szervesen magába foglalni roma motívumokat is.

Farkas Zoltán és Csaba a színpadon,
Rock The Lake fesztivál, Ausztria, 2007.

Külföldi ismeretségek révén egy háromállomásos németországi miniturnén vehettek részt, ahol felfigyelt rájuk a Silverdust kiadó, majd nem sokkal később szerződést is kötött velük, így 2002-ben megjelent az I Scream Up to the Sky című nagylemezük illetve magyar verziója, a Felüvöltök az égbe. Újítás, hogy szinte minden számban észrevehetőek scratch elemek is, melyeket DJ Pozsi készített. Az albumon megtalálható még a Beatles "Hard Day's Night" című számának feldolgozása is, valamint egy rejtett track, ami Radnóti Miklós "Töredék" című versének feldolgozása, Csató Péter (Replika) közreműködésével.

Nuclear Blast-évek (2003–2008)[szerkesztés]

A lemez megjelenése után kiköltöztek Németországba, ahol sikereik ellenére anyagilag mégsem álltak jól. 2002 végére fény derült a probléma okára, kiderült ugyanis, hogy a csapat menedzsere, Jebó rendszeresen elsikkasztotta az együttes fellépési díjainak jelentős hányadát. Jebó távozásával azonban nem oldódtak meg a problémák. A Silverdust kiadó tönkrement, így a tervezett turnéjuk is meghiúsult, illetve Kovács László gitáros végleg hazautazott. Az együttes fennmaradása kétségessé vált. Ekkor, utolsó próbálkozásként felhívták a Nuclear Blast kiadónál azt az embert, aki egyszer egy koncertjük után gratulált nekik és fantasztikusnak nevezte őket. A cég a találkozó után azonnal szerződést kötött velük, a gitáros pozícióba pedig Schrottner Tamás került.

A Destroy című albumot egy dán stúdióban, az Antfarmon rögzítették, a producere Tue Madsen volt és 2004 márciusában jelent meg a Nuclear Blast kiadónál. Az album összhatásában minden korábbinál keményebb lett. Itt is párhuzamba vonták őket főleg a Soulfly-jal, de az együttes egyedisége itt bontakozott ki igazán. A legjobb kezekbe került, hisz a kiadó meghozta nekik a nemzetközi sikert, amiről mindig is álmodtak.

Az Ektomorf olyan nagy fesztiválokon is fellépett, mint a Wacken, a Rock am Ring, a Rock im Park, vagy a With Full Force, valamint előzenekarként részt vettek a Kreator 2005-ös európai Enemy of God elnevezésű turnéján is (a Dark Tranquillityvel és a Hatesphere-rel közösen), amelynek a harmadik állomása a Petőfi Csarnok volt.

2005. március 29-én jelent meg az Ektomorf következő albuma, az Instinct, amelyet szintén az aarhusi Antfarm stúdióban rögzítettek Tue Madsennel. Az előző Destroy albumhoz képest háttérbe szorultak a roma népzenei motívumok, a hangzás egy kicsit letisztultabb, mégis dühös, jóval több thrashelemmel, és olyan számokkal mint a "Set Me Free", "Show Your Fist", "I Break You", vagy a "Fuck You All". Ebben az évben jelent meg első koncertfelvételük, a Live and Raw. 2006-ban együtt turnéztak a többek között a Children Of Bodommal, aminek egyik állomása a Petőfi Csarnok január 9-én.

2006. október 27-én jelent meg az Ektomorf új nagylemeze az Outcast, ahol a zenébe újra visszatért a roma-folk. Újdonság egy akusztikus gitárral rögzített dal a "Who Can I Trust". A lemez legjobbjai: "Outcast", "I Choke", "I'm Against", és a "Hell Is Here" című sikernóták. A lemezbemutató koncertek kapcsán az Ektomorf két ízben is hazalátogatott Magyarországra: az egyik 2007. január 17-én az A38 hajó volt a régi terroristaturné fellépőivel (Replika és Cadaveres) kiegészülve, a másik a Sziget Fesztivál második napján 2007. augusztus 9-én a Soulfly után. Az utóbbit azért is érdemes megemlíteni mert a Soulfly koncertje közben színpadra szólította Farkas Zolit, majd együtt elnyomták a Sepultura klasszikusát, a "Roots Bloody Roots"-ot. Zolinak ez azért is felemelő élmény volt, hiszen példaképével, Max Cavalerával állhatott egy színpadon. Az Ektomorf 2008. március 1-jén ismét az A38 hajón koncertezett.

AFM-évek (2008-tól napjainkig)[szerkesztés]

2008. június 20-án a zenekar bejelentette, hogy a német AFM kiadóhoz szerződnek. November 1-jén 13 új dallal vonultak a stúdióba, ismét Tue Madsennel, a dániai Antfarmon. A 2009 márciusában megjelent What Doesn't Kill Me... című albumon vendégként Lord Nelson (Stuck Mojo) is szerepel.[1] A lemez megjelenését követően a több mint tíz éve az Ektomorfban doboló Szakács József távozott. A megüresedett posztra Homonnai Gergely került a Cadaveresből, míg Szakács később az ő helyén a Cadaveresben kötött ki.[2]

2010-ben előbb egy háromszámos kislemez, a The Gypsy Way jelent meg júniusban, majd ezt követte decemberben az együttes kilencedik nagylemeze Redemption címmel. Az album The One című dalában Danko Jones vendégszerepel. A Last Fight dalhoz készült videóklipben még szerepel Schrottner Tamás gitáros, de a lemezfelvétel után távozott a zenekarból. A turnéra a német Michael Ranke szállt be az együttesbe,[3] aki a következő másfél évben a csapat koncertjein a színpadon állt. 2011 tavaszán egy újabb doboscsere is lezajlott, Homonnai helyére Jaksa Róbert érkezett a VolumeFeederből. A The One nyár elején bemutatott videóklipjében már ő szerepelt.[4][5]

2012 februárjában jelent meg az együttes The Acoustic című unpluggedalbuma, melyet a csapat Dániában rögzített,[6] s majd később a Magyar Rádió (MR2-Petőfi) Akusztik című műsorában is bemutattak.[7] A következő „rendes” stúdióalbum 2012 augusztus végén jelent meg Black Flag címmel, ugyancsak az AFM kiadó gondozásában. A lemezre kerülő dalokat Magyarországon rögzítették, a zenekar frissen épült próbatermem-stúdiójában, Tue Madsen producerrel.[8] A csapatba ősszel visszakerült Schrottner Tamás, akinek jelenlétét elégedetten konstatálhatták a rajongók is az októberi lemezbemutató koncertturnén.

2013 nagyon jól kezdődött számukra: az Ektomorf először játszhatott a tengerentúlon – pontosabban a tengeren, a 70000 Tons of Metal elnevezésű metálhajón. Márciusban az Ill Niño társaságában pörköltek oda Európa-szerte a szórakozni vágyó fiataloknak, majd a szokásos nyári fesztiválszezon közben a zenekar nekiállt, hogy elkészítse soron következő lemezét, ami aztán Retribution címmel 2014-ben jelent meg. Viszonylag gyorsan érkezett a folytatás, 2015-ben kiadták az Agressor című albumukat.

2017 novemberében Farkas Zoltán egyedül maradt a zenekarban, miután az összes többi tag kilépett.[9] A következő hónapra összeállt az új felállás. Farkas mellett Simon Szebasztián gitáros, Asztalos Attila basszusgitáros és Szabó Dániel dobos lett az Ektomorf tagja. A 2018 februárjában megjelenő Fury című új albumot még a régi felállással rögzítette Farkas Zoltán.[10] 2018 februárjában az állandó kézsérüléssel küzdő Asztalost a korábbi Blind Myself-basszusgitáros, Zahorán Csaba váltotta.

Tagok[szerkesztés]

Jelenlegi felállás
  • Farkas Zoltán – ének, gitár (1994 óta)
  • Simon Szebasztián – gitár (2017 óta)
  • Zahorán Csaba – basszusgitár (2018 óta)
  • Szabó Dániel – dobok (2017 óta)
Korábbi tagok
  • Farkas Csaba – basszusgitár (1994–2008)
  • Ternován Csaba – dobok (1994–1998)
  • Szakács József – dobok (1998–2009)
  • Janó Mihály – gitár (1994–1997,1998–2000)
  • Marksteiner Béla – gitár (1997–1998)
  • Gyüre Zsolt – gitár (2000)
  • Kovács László – gitár (2000–2002)
  • Michael Ranke – gitár (2010–2012)
  • Homonnai Gergely – dobok (2009–2011)
  • Murvai Szabolcs – basszusgitár (2008–2017)
  • Schrottner Tamás – gitár (2003–2010, 2012–2017)
  • Jaksa Róbert – dobok (2011–2017)
  • Asztalos Attila – basszusgitár (2017)

Diszkográfia[szerkesztés]

  • Holocaust (demó, 1993)
  • Romok alatt (demó, 1995)
  • Hangok (1996)
  • Ektomorf (1998)
  • Kalyi Jag (2000)
  • I Scream Up To The Sky / Felüvöltök az égbe (2002)
  • Destroy (2004)
  • Instinct (2005)
  • Live and Raw – You Get What You Give (koncertválogatás, 2005)
  • Outcast (2006)
  • What Doesn't Kill Me... (2009)
  • Redemption (2010)
  • The Acoustic (unplugged, 2012)
  • Black Flag (2012)
  • Retribution (2014)
  • Agressor (2015)
  • Fury (2018)
  • Eternal Mayhem (kislemez, 2018)

Klipek[szerkesztés]

  • A romok alatt
  • Nem engedem
  • Testvérdal
  • Fire
  • I Know Them
  • Destroy
  • Set Me Free
  • Show Your Fist
  • Outcast
  • I Choke
  • Sea Of My Misery
  • Last Fight
  • The One
  • To Smoulder (2012)
  • Unscarred (2012)
  • Black Flag (2013)
  • You Can't Control Me (2014)
  • The Prophet of Doom (2018)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ektomorf témájú médiaállományokat.