Hetényi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hetényi György
Született 1924 (94 éves)
Medgyesbodzás
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Hetényi György (Medgyesbodzás, 1924–) mezőkovácsházi költő, író. Eddig hét kötete jelent meg, melyekben szerelmes verseit, tájleíró verseit, a társadalmat bíráló verseit, lokálpatriotista verseit, történelmi témájú verseit és gyermekverseit közölte, de nem egy hazafiságra buzdító verset, illetve mezőkovácsházi történelmi témájú verseket, valamint a mezőkovácsházi emberek életéről, életüknek egy-két érdekes jelenetéről szóló verseket is írt.

Gyermek - és ifjúkora[szerkesztés]

Hetényi György Medgyesbodzáson született 1924-ben. 1948-ban kötött házasságot, amelyből két lánya született: Klára (1951) és Valéria (1962). Valéria 2010-2014 között Mezőkovácsháza város jegyzője volt. Hetényi György polgári iskolát végzett, majd 1963-ban Békéscsabán pénzügyi és számviteli szakképzettséget szerzett. 1949-1952 között a mezőkovácsházai községháza alkalmazottja volt. 1952 és 1956 között a járási hivatal pénzügyi osztályának ellenőre volt, majd 1956-ban a járási földmérési hivatalnál kezdett dolgozni. 1963-1976 között az Orosházi Állami Gazdaság üzemgazdászaként működött. Hetényi 1946-1984 között a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ ellenőre volt. 1973-ban megszületett Márta, majd 1974-ben Klára unokája. Egyetlen dédunokája Simon. 1989-től, nyugdíjba vonulásától aktívan foglalkozott írással. 1989 óta saját költségén hét könyvet adott ki. 1993-tól a Békés Megyei Körös Irodalmi Kör, 1999-től pedig a Magyar Írószövetség tagja.

Költőként, íróként[szerkesztés]

Első kötete, az Eső májusban 1989-ben jelent meg. Mint vidéken élő, a táj szépségét, az emberi hagyományokat, illetve a lokálpatriotizmus folytatását keresete verseiben. Talán nem véletlenül írták egy akkori tudósításba: "Íme Kovácsházának is van költője!" A Hársfa dala című kötet gyorsan, 1991-ben követte az előzőt. A harmadik kötete a Nap sugarait gyűjtöm címmel jelent meg. Ebben a szerelmes versek mellett helyt kaptak a tájleíró, illetve a társadalmat bíráló versek is. Negyedik kötete, a Tiszta ég alatt című gyermekvers gyűjtemény 1995-ben hagyta el a nyomdát. Az ötödik kötetében a magyar történelem honfoglaláskori időszaka kapott nagy hangsúlyt. Ennek a kötetnek a címe Hazámba, ha megyek. A hatodik kötete 2000-ben, a milleniumi év tiszteletére jelent meg A harmadik évezred felé címmel. A kötet nyíltan foglalkozik Trianon diktátumával és a határon túli magyarság sorsával. Eddigi utolsó kötete a Turul madár szárnyán című hetedik köteteben. Ezzel kapcsolatban a következőket írták:

Amikor a második évezrednek már csak napjai voltak hátra, elgondolkodtam azon, hogyan tud megmaradni a magyarság a következő ezer évben, a Kárpát medencében, amely a honfoglalás óta oly vérzivataros időket élt át? Vajon létezik-e majd háromezerben is a magyarság? Megmarad-e nyelvében a magyar, abban a nyelvben, amely számomra a legszebb? Felteszi-e majd akkor ugyanezt a kérdést egy költő, és válaszol-e rá sorsfordulós versben? Szeretném, ha így lenne. Ez a jelenlegi verseim ars poeticája, melynek alaptémáját egy népi gyermekmondóka adta: "sós kútba vetlek, onnan is kiveszlek.
– Hetényi György

Nyilatkozatai alapján készülőben van nyolcadik kötete is.

Magánélete[szerkesztés]

1948 óta házas. Gyermekei: Hetényi Klára, Hetényi Valéria. Unokái: Márta, Klára. Dédunokája: Simon.

Művei[szerkesztés]

  • A Kárpátok alatt; Hetényi György, Mezőkovácsháza, 2005
  • Magyarok Európa közepén! Hetényi György versei; Hetényi György, Mezőkovácsháza, 2007
  • Tövisek és virágok; Bába, Szeged, 2009
  • Holdvilági fény ül a magyar honon; Hetényi György, Békéscsaba, 2012

Források[szerkesztés]