Sótókan karate

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A sótókan karate jelképe a Shotokan tigris

A sótókan karate (松濤館流, sotokanrjú, angolul shotokan; németül shōtōkan; oroszul Сётокан vagy Шотокан karate=üres kéz) a japán szabadkezes harcművészetek egyike. A XIX.-XX. század fordulóján alakult ki Okinava szigetén, alapítójának Funakosi Gicsint tekintjük.

A szó jelentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „sótókan” elnevezés két szóból áll. A „sótó” jelentése „a fenyves zúgása”, a „kan” jelentése „épület, hely”. A „sótókan” tehát az a hely, ahol a fenyves zúgása hallható. A „sótó” egyben Funakosi művészneve is, utalva a dódzsójára, amelynek a neve a Hajladozó fenyő csarnoka.

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sótókan karate egy hagyományos okinavai küzdősport. Alapvetően nagy küzdőtávolságot használ, gyakorlói elsöprő erejű támadásokat, illetve védésből azonnali visszatámadást gyakorolnak. Egyetlen megsemmisítő akcióban hisznek, mint az ellenfél "ledarálásában". Az edzés három részre bontható:

  • kihon: partner nélküli edzés (árnyékbokszolás). Az alaptechnikák: dacsi (állás), zuki (ütés), uke (védekezés), ucsi (csapás) és geri (rúgás).
  • kata: (formagyakorlat): támadó és védekező mozdulatok meghatározott sorozata. A katák egymásra épülnek, minden övfokozathoz adott kata tartozik.
  • kumite: küzdelem – a távolság (maha) és az időzítés technikája. Különböző nehézségi fokai vannak. A sanbon kumite például 3 lépéses küzdelem, míg az ippon kumite 1 lépéses. A dzsiu-ippon kumite félig szabad küzdelem.

A „sima" kumite szabad küzdelmet jelent, általában barna és fekete övesek között. Nincs full contact, minden technikát „kontrollal” kell végrehajtani. Nagy hangsúly van a gyors és egyszerű technikákon: egy ellenfél – egy technika.


Katák listája alfabetikus sorrendben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karate 20 alapelve Funakosi Gicsin szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapelvek
  • 1. A karate tiszteletadással kezdődik és tiszteletadással ér véget.
  • 2. A karatéban nincs első támadás.
  • 3. A karate az igaz elveket szolgálja.
  • 4. Ismerd meg önmagad, aztán az ellenfeled.
  • 5. A technikánál előbbre való a szellem.
  • 6. Szabadítsd meg a szellemed a terheitől.
  • 7. A hiba hanyagságból ered.
  • 8. Ne gondold azt, hogy a karate csak a dódzsóban van jelen.
  • 9. A karate gyakorlása az egész életet betölti.
  • 10. Ha mindent áthat a karate szelleme, a szépség fog uralkodni.
  • 11. A karate olyan, mint a forró víz, ha nem ég alatta a tűz, kihűl.
  • 12. Ne a győzelemre gondolj, az vezessen, hogy ne veszíts.
  • 13. Ha nem boldogulsz az ellenfeleddel, változtass.
  • 14. A küzdelem nem más, mint a körülményekhez való alkalmazkodás.
  • 15. Kezedet és a lábadat kardként használd.
  • 16. Ahogy felnősz, millió ellenség vesz körül.
  • 17. Az alapállás a kezdőknél felvett, a gyakorlott tartása már természetes.
  • 18. A kata legyen pontos. A valódi harc más dolog.
  • 19. Mindig tartsd szem előtt az erő mértékét, a test hajlékonyságát és a technika sebességét.
  • 20. Soha ne elégedj meg elméleti tudásoddal.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Funakosi Gicsin a sótókan karate alapítója

A sótókan világhódító útja 1922 májusában kezdődött. A Japán Nevelésügyi Minisztérium különleges látványosságot akart beiktatni egy sportrendezvényének programjába. Funakosi Gicsin okinavai karatemestert hívták meg erre az alkalomra. Az akkor 51 éves, apró termetű, 155 cm magas Funakosi az Okinavai Harci Szövetség, a Sobukai titkára volt. Ismerte a suri-te, a gódzsu, a sito és az uecsi rjúkat is. Mesterei Jacutucune Itoszu és Macumura voltak.

A sportbemutató után azzal bízták meg, hogy kezdjen Japánban tanítani. Funakosi bemutatókat tartott a Kodokánon (Dzsúdó Főiskola) és a Budokaion (Harci Művészeti Kollégium). A megélhetéséhez szükséges pénzt betűrajzolással pótolta. A Keio Egyetemen megszervezte az első Karate Klubot. 1925-ben ötszőnyeges dódzsót (gyakorlóterem) nyitott, amit költői álnevéről („Sótó”, jelentése magyarul „Hajladozó fenyő”) sótókannak nevezett el. 1927-ben már három iskolában tanított. Megjelentetett három sótókan tankönyvet is. 1939-ben megjelent legfontosabb műve a Karate-do instrukciók. Japánban minden harci művészettel kapcsolatos tevékenység tiltva volt. A második világháborút követően e tilalom feloldása után a 80 éves Funakosi ismét elkezdett tanítani. Szerinte a karate legfontosabb feladata a jellem nevelése és azt főként a kata formagyakorlatok egyre koncentráltabb végrehajtásával lehet fejleszteni. A versenyszerű küzdelmet ellenezte, mert féltette a karate lényegét.

A sótókan karate ágai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb sótókan szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zsolt Péter: Japán-Magyar Karate Szakszótár, BUDO Kiskönyvtár

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]