Funakosi Gicsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Funakosi Gicsin
Gichin Funakoshi - Heian Nidan (2).png
Született
1868. november 10.[1]
Naha
Elhunyt
1957. április 26. (88 évesen)[2][1]
Tokió
Állampolgársága japán
Gyermekei Gigō Funakoshi
Foglalkozása karatéka
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Funakosi Gicsin témájú médiaállományokat.

Funakosi Gicsin (船越 義珍Hepburn-átírássalFunakoshi Gichin?Suri, Okinava, 1868. november 10.Tokió, 1957. április 26.) japán harcművész, aki az okinavai eredetű karatét Japán fő szigetén elterjesztette. A karatedó, „az üres kéz útja” okinavai eredetű japán harcművészetként vonult be a köztudatba.

Életútja és a karate[szerkesztés]

11 éves korában kezdett okinavatét tanulni, ez a karate őse, Itoszu Jaszucune és Azato Jaszucuna mestereknél. 1906-tól az okinavai Sobukai Társaság titkára. 1917-ben meghívásra Kiotóba utazott, ahol már bemutatta a karatét. 1922-ben Tokióban tartott saját rendszeréből bemutatókat, amit terjeszteni is kezdett. Első saját dódzsóját költői „Sótó” („Suhogó Fenyő”) álnevéről Sótókannak nevezték. Később a stílus elnevezése is ebből fakadt. Funakosi ellenezte a versenyzést, a szabad küzdelmet, a katákra (formagyakorlatokra) helyezte a hangsúlyt. A karatét művészetként (harcművészet) és nem sportként képzelte el.

A kamakurai Enkakudzsi-templomban lévő sírján a felirat: „Karate ni szente nasi”, azaz A karate sosem támad elsőre (a karatéban nincs támadótechnika).

A karate művelője az üres kéz útját járja, azaz eszköz nélkül, pusztán a testét használva fegyverként, védi meg magát. Funakosi mester meghatározása szerint a karate-dó célja nem a győzelem vagy a vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése. Tehát a cél nem versenyek megnyerése, vagy övfokozatok elérése, hanem a rendszeres, kitartó gyakorlással a test és a jellem fejlesztése.

Funakosi mester maximái: jellem, őszinteség, törekvés, jó modor, önfegyelem. Maga Funakosi a rendszerét először csak egyszerűen „dai nippon kempó karate-dó”-nak, vagyis nagy japán ököl módszerű üres kezek útjának nevezte. A köztudatban a stílus a tanítványok által használt elnevezéssel vonult be, amit maga a mester is elfogadott. A sótókan a legnagyobb karatestílussá nőtte ki magát, Funakosi mester rendszeréből, ami Nakajama mesternek köszönhetően az egész világon elterjedt. Napjainkban már több világszervezettel is rendelkezik, amik nem működnek együtt teljes mértékben (JKA, IAKF, ITKF SKI, Fudokan stb.).

Még a mester életében megkezdődött az eredeti tanítás és a Nakajama-féle irányzat kettéválása. 1949-ben Nakajama Maszatosi még mesterével együtt alapította meg a JKA-t, a Japán Karate Szövetséget, ami egyre inkább Nakajama befolyása alá került.

1951-ben bevezették a szabad küzdelmet, 1957-ben pedig megrendezték az első hivatalos karateversenyt.

Funakosi, a modern karate-dó megalkotója úgy halt meg (1957-ben), hogy kétségei voltak a karate további fejlődésének módja felől. Az általa alapított stílus véglegesen ekkor szakadt két ágra, a versenyzést elvető ortodox sótókaira és a Nakajama által megreformált – a mester iránti tiszteletből első dódzsójának nevét viselő – sótókan ágazatra. A sótókan karate mára a világ legnépszerűbb és legelterjedtebb irányzatává vált.

Érdekesség[szerkesztés]

Funakosi mester születési éve hivatalosan 1870. Ezt egy vizsga miatt módosítania kellett.

A karate 20 alapelve[szerkesztés]

Az alapelvek
  • 1. A karate tiszteletadással kezdődik és tiszteletadással ér véget.
  • 2. A karatéban nincs első támadás.
  • 3. A karate az igaz elveket szolgálja.
  • 4. Ismerd meg önmagad, aztán az ellenfeled.
  • 5. A technikánál előbbre való a szellem.
  • 6. Szabadítsd meg a szellemed a terheitől.
  • 7. A hiba hanyagságból ered.
  • 8. Ne gondold azt, hogy a karate csak a dódzsóban van jelen.
  • 9. A karate gyakorlása az egész életet betölti.
  • 10. Ha mindent áthat a karate szelleme, a szépség fog uralkodni.
  • 11. A karate olyan, mint a forró víz, ha nem ég alatta a tűz, kihűl.
  • 12. Ne a győzelemre gondolj, az vezessen, hogy ne veszíts.
  • 13. Ha nem boldogulsz az ellenfeleddel, változtass.
  • 14. A küzdelem nem más, mint a körülményekhez való alkalmazkodás.
  • 15. Kezedet és a lábadat kardként használd.
  • 16. Gondolj arra, hogy amint kilépsz a házból, millió ellenség vesz körül.
  • 17. Az alapállás a kezdőknél felvett, a gyakorlott tartása már természetes.
  • 18. A kata legyen pontos. A valódi harc más dolog.
  • 19. Mindig tartsd szem előtt az erő mértékét, a test hajlékonyságát és a technika sebességét.
  • 20. Soha ne elégedj meg elméleti tudásoddal.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 121014398, 2015. október 16.
  2. data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12293851g

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Funakosi Gicsin témájú médiaállományokat.