Szerecsensirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Szerecsensirály
Larus melanocephalus -Zwin (Belgium).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Altörzs: Gerincesek (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Ichthyaetus
Faj: I. melanocephalus
Tudományos név
Ichthyaetus melanocephalus
(Temminck, 1820)
Szinonimák
  • Larus melanocephalus
Elterjedés
A szerecsensirály elterjedési területe   nyári költőhely   egész éves   téli
A szerecsensirály elterjedési területe
  nyári költőhely
  egész éves
  téli
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szerecsensirály témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szerecsensirály témájú médiaállományokat és Szerecsensirály témájú kategóriát.

Ichthyaetus melanocephalus 070120 LR.jpg
Fiatal szerecsensirály színes gyűrűvel jelölve (1L4)
Ichthyaetus melanocephalus

A szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

A régebbi rendszerbesorolások a Larus nembe sorolják Larus melanocephalus néven.

Előfordulása[szerkesztés]

Elterjedése[szerkesztés]

Európa, Észak-Afrika és Törökország területén honos.

Vonulása[szerkesztés]

Tavasszal 2-3 héttel később, május elején érkezik a fészkelőhelyére, mint a vele rendszerint együtt fészkelő dankasirály. Mivel a fészekaljak kelése jobban szinkronizált, így a költőtelepről a később fiókát röptető dankákkal együtt hagyja el. Néhány hétig még a hazai vizes élőhelyeken csapatosan kóborol, de már augusztusban megérkezik telelőterületére. A hazai állomány zöme az atlanti partvidéken, elsősorban Franciaországban, Portugáliában, és Belgiumban tölti a téli hónapokat, a többi a Földközi-tenger partvidékén, Spanyolországban és Olaszországban.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon márciustól novemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 36–38 centiméter, szárnyfesztávolsága 92–100 centiméter, testtömege pedig 230–280 gramm.

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal, halakkal és puhatestűekkel táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés]

Tengerpartok, lagúnák, édesvízi tavak, mocsarak környékén telepesen költ. Gyakran más sirályfélékkel, rendszerint dankasirályokkal fészkel közös kolóniában. Fészekalja 3 világos csontszínű alapon feketésbarnán pettyezett tojásból áll, melyen 23-25 napig kotlik.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]