Jolsvai Leusták
| Jolsvai Leusták | |
| A Magyar Királyság nádora | |
| Hivatali idő 1392 – 1397 | |
| Előd | Lackfi István |
| Utód | Bebek Detre |
| Született | születési ideje nem ismert |
| Elhunyt | 1400 |
| Vallás | római katolikus |
Jolsvai Leusták (másképp Ilsvai, Ilosvai Lőkös; ?–1400) nádor.
Élete[szerkesztés]
A Rátót nemzetség Gömör vármegyei ágából származott. Jolsván voltak birtokai. 1349-től folyamatosan töltött be fontos tisztségeket: udvarmester, Somogy, Fejér és Liptó megyei ispán, végül nádor lett. Állítólag Kanizsai János esztergomi érsek és az ő csapatai akadályozták meg 1395-ben, hogy Hedvig lengyel királynő mellett kiálló felvidéki nemesség nyílt lázadást robbantson ki. 1396-ban a nikápolyi csatában török fogságba esett.
Kiváltása érdekében fia György a Kanizsay testvérektől, János esztergomi érsektől, és István ajtónállótól 6000 forintot vett kölcsön. A kölcsön fejében elzálogosította Hrussó várát és uradalmát (Bars vármegyei falvakat), Novákot és Kaast,[1] de az 50 ezer arany váltságdíjat így sem sikerült előteremteni. Fogságban hunyt el.
Források[szerkesztés]
- vkt.hu
- Vladimír Segeš 2004: Idő, tér és mobilitás a középkor végi háborúkban. In: Zombori István (szerk.): Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Budapest, 112 42. jegyzet.
- ↑ Dedek Crescens Lajos: Nyitravármegye története.
További információk[szerkesztés]
- Mályusz Elemér 1984: Zsigmond király uralma Magyarországon. Budapest, 24, 106.
