Bor (ital)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bor szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search

A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt[3], édes levéből alkoholos erjedés[4] útján nyert[5] ital.

A különféle borból készült pezsgőféléket és az azoktól teljesen különböző habzóborokat, de az egyéb gyümölcsök levéből készült, úgynevezett gyümölcsborokat is időnként a borok közé sorolják, viszont többnyire külön italfajtaként tartják őket számon. Egyéb erjesztett italokat is elneveztek róla, ezek azonban nem tartoznak a borok közé. Ilyenek például a mézbor (időnként mézsörnek nevezik), a pálmabor[6] vagy a Távol-Keleti rizsborok[7].

Korszerű villányi borospince, ahol lehetőleg állandó 10-14 °C-os hőmérsékletű és optimális nedvességtartalmú levegős helyen tárolják a bort[8]
Szatír borostömlővel, görög terrakotta amfóra, I. e. 490 körül
Niko Piroszmani: Két grúz a maraniban
(a grúzok a lakóházuk mellett egy külön kis épületben ássák el a világhírű grúz borokat tároló kvevriket, az óriási agyagkorsókat[9])

Az ember már legalább 6000 éve[10][11] fejleszti a borkészítés tudományát. A Biblia szerint Noé ültette el a szőlőt az Ararát-hegy oldalába és készített belőle részegítő bort. A mondák szerint a szőlőtőkét az özönvíz mosta ki az Édenkertből, ami azután egy hegyen megeredt. Noé fia Jáfet a kecskéket és a juhokat őrizve észrevette, hogy a kecskék a szölővessző hajtásait kedvelik leginkább. Noé ekkor ültette el a szőlót a kertjében.[12][13][14]

A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a szőlőtermesztés és a borkészítés tudományának ősi bölcsője Transzkaukázia[15] (a mai Törökország, Irán és Örményország területe), onnan került Európába.[16] Az Oxford Companion to Wine (Jancis Robinson, 1994) állítása szerint a bortermelés eredete a Dél-Kaukázusban, a mai Grúziában található. „Grúziában találtak olyan magokat, amelyek termesztett szőlő magjainak tűnnek (alakjuk különbözik a vadszőlő magjáétól), és körülbelül Kr.e. 6000-re datálhatóak.” (Rod Phillips, 2001: A Short History of Wine. London). A grúziai erjesztési hagyományok is több ezer évesek. Az UNESCO az immateriális kulturális hagyományok között tartja nyilván a kvevri-technológiát, a hagyományos grúz cserépedényben történő szőlőmust erjesztést.[17] A bor az európai civilizáció egyik legkorábbi alkoholos itala, ahonnan elkerült Afrikába, majd a 16. században a spanyolok által felfedezett Amerikai kontinensre, míg végül az európai felfedezőkkel Ausztráliába és Új-Zélandra is eljutott.

Az éves csapadékmennyiség határozza meg a szőlőtermés (és így a bor) mennyiségét, a napsütéses órák száma pedig a szőlő sajtolásakor nyert édes, zavaros folyadék, a must (latinul vinum mustum) glükóz és fruktóztartalmát[18]. A bor természetes úton nem tartalmazhat szacharózt, mert a bor esetleges cukortartalma lényegileg glükózból és fruktózból áll.[19][20] Normál érettségű szőlőben és a mustban a glükóz és fruktóz aránya közel azonos.[21] A szőlőtermés értékét elsősorban a must cukorfoka szabja meg, ezért többnyire akkor szüretelik, amikor a szőlő teljesen megérett, Magyarországon a szőlőfürtöket általában szeptemberben és októberben szedik le a tőkékről[22], az aszúszőlőt később. Szent Mihály-nap szeptember 29-én szüretkezdő nap volt. Erdélyben és a Dunántúlon Terézia (október 15.), a Balatonon és Kőszeg környékén rendszerint Orsolya (október 21.) napján kezdődött a szőlőszedés.[23]

Az Európában kialakult virágzó borkultúra fejlődését és a szőlőtermesztést alapvetően megváltoztatta, amikor 1865-ben először észlelték Franciaországban a törpetetvek (Phylloxeridae) családjába tartozó szőlőgyökértetű (Daktulosphaira vitifoliae)[24] kártételeit.

A filoxéra járványt követően a károsítás miatt került sor az észak-amerikai eredetű parti szőlőből származó szőlőalanyok használatára. A vad amerikai direkttermő szőlőfajták (Vitis riparia) tőkéire oltották az európai oltványokat.[25] Az európai borszőlők túlnyomó többsége ma ilyen oltvány[26], szemben az amerikai szőlőkkel, amelyek közvetlenül a gyökérből kifejlődött szőlőtőkéken nevelik a fürtjeiket, azaz direkt termő szőlőfajták. Az eurázsiai szőlő, a Vitis vinifera jó minőségű szőlőtermést ad, de fogékony a peronoszpórára, a lisztharmatra és a filoxérára. Az amerikai szőlőfajok ezekkel a károsítókkal szemben rezisztensek vagy toleránsak, termésük azonban nem alkalmas minőségi bor készítésére.

A szakértők megkülönböztetnek óvilági stílusú és újvilági stílusú borokat. Ezeket a földrajzi és a kémiai paramétereik, az érzékszervi jellemzőik, a technológiai és a piaci hátterük különbözteti meg egymástól. A szakértők a hagyományos „óvilági” borkészítést gyakorta az európai országok borászatával szokták azonosítani, a bor gyártása pedig szerintük az „újvilági” országok Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Chile, Dél-afrikai Köztársaság borászatait jellemzi. Rajtuk kívül még külön csoportosítják a „feltörekvő” bortermelő országokat is, mint például Törökország, Észak Afrika országai és Marokkó, Egyiptom, Izrael, Libanon.[27] Jellemző a borital termelésében és kereskedelmében történő gyors változásokra, hogy az Egyesült Államok felszólította az INAO-t, a francia eredetvédelmi hatóságot, hogy kereskedelmi szempontoknak engedve tegye lehetővé a borok por alakban történő szállítását.[28]

Filozófiája[szerkesztés]

Ikon.„Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda” János 15:1-17
Az Eucharisztia ünneplésére szánt misebor (vinum sacrificii)[30][31][32] kitöltése a misekancsóból (ampolna) a kehelybe (calix)

Végül is ketten maradnak - Isten és a bor

Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára. Korunk ínségében a szenvedők iránt részvétet éreztem és ezen a módon kívánok rajtuk segíteni.

Feladatom nehézségével tisztában vagyok. Tudom, hogy ezt a szót, Isten, ki se szabad ejtenem. Mindenféle más neveken kell róla beszélni, mint amilyen például csók, vagy mámor, vagy főtt sonka. A legfőbb névnek a bort választottam. Ezért lett a könyv címe a bor filozófiája, s ezért írtam fel jeligéül azt, hogy: végül is ketten maradnak, Isten és a bor.

Hamvas Béla: A bor filozófiája[33]
a zene az érzékek bora: inspirál és felszabadít, és én vagyok Bacchus, aki elhozom ezt az emberiségnek, és ezzel a csodálatos itallal részeggé teszem a lelküket.
Ludwig van Beethoven[34]

Etimológiája[szerkesztés]

A bor mibenlétét Czuczor Gergely és Fogarasi János nyelvtudósok A magyar nyelv szótára című művükben így határozták meg a 18. században: „szőlőszemekből sajtolt lé, mely már forráson keresztűlmenvén must lenni megszünt, és szeszszel vegyes sajátságos ízt, szamatot kapott”.[35] A magyar nyelv nagyszótára szerint a bor a borszőlő bogyójának levéből erjesztett szeszes ital[36]A borhoz kapcsolódik az alkohol elnevezésének története. A középkorban úgy tartották, hogy az alkohol nem a bor egyik összetevője, hanem melegítés hatására keletkezik a borban. Az etanol (C2H5OH) vegyületét sokféle néven nevezték régen, a legrégibb magyar neve az „égett bor” volt, amely a nyersanyagára, a borra mutatott, de nevezték még borlang[37], boralék, borláng, borlél, borlelke, borer, borspiritus, borszesz néven is. Később a bor és szesz szavak összeforrtak, és alkohol értelmet kaptak. Az alcohol vini (a bor párlata) kifejezést a 16. században Paracelsus alkotta meg és abból állandósult az alkohol szó mai hétköznapi jelentése.[38][39][40][41]. A bor szavunk jelentései átvitt értelemben: A bor okozta mámor. A bor beszél belőle; a bor megoldja a nyelvét; a bor a fejébe vagy a lábába megy vagy száll; borba fojt vagy borba temet valamit; borban keresi a feledést.[42]

Terminológiája[szerkesztés]

A szőlőművelés, a bor, a borászat, a borkóstolás számtalan szakkifejezése, a borral kapcsolatos szólások és irodalmi alkotás a magyar kultúra és irodalom része. Ízére, zamatára (bukéjára, borillatára, borízére) sok-sok kifejezés él a magyar nyelvben: száraz, fanyar, éles – édeskés; kemény – lágy; könnyű levegő-ízű, üres, vékony, nyúzott, nyújtott, hosszú – nagy, nehéz, zsíros, olajos, gömbölyű, testes, kövér, gazdag, bársonyos, óízű, tiszta, harmonikus, gerinces, galléros, tüzes, kész; nyers, zöldízű, savas, karcos, törött, pirkadt, poros, tükrös, opálos, kesernyés, egérízű, seprőízű, földízű, fátyolos, fáradt, főttízű, faízű, avas, rókaízű (direkt termő). A bor minősége lehet még fordult, zákányos (üledékes, zavaros, nyálkás), nyárlott, nyáras, nyáros, nyárjas, nyúlós, búsult bor), állott, pennyedt, színehagyott… [43]

A bor kóstolása egy érzékszervi elemzés, amikor a bort látással, szaglással és ízleléssel elemzik megismerési, értékelési céllal. A borbírálat azzal a szándékkal történik, hogy tárgyilagos leírást, minősítést és értékmeghatározást készítsenek. Például az érzetek közé sorolják a bor testességét a borbírálók, amelynek egyformán fontos komponense az alkohol és a szárazanyag tartalom. Bármelyik összetevő hiánya esetén a bort vékonynak, laposnak minősítik.[44]

Aki kapcsolatba kerül a borral szinte mindenki minõsíti és értékeli azt:

Francia vincellér a Champagne-Ardenne régióból
  • a jogalkotók, a törvényi szabályozással foglalkozó szakemberek, a normaalkotók, akik a borral kapcsolatban felmerült jogi kérdéseket és a törvényi szabályozást minden korban fontosnak tartották,
  • az ampelográfusok, akik a szőlőfajták leírásával, rendszerezésével foglalkozó tudomány művelői,
  • az ampelológusok, a szőlészek és borászok, a biológiai szőlészet, szőlőműveléstan, a szőlők rendszertanával, fiziológiájával, szervezettanával, fajtaismeretével, agrotechnikájával, növényvédelmével foglalkozó tudósok, a borkészítés tudományos ismerői,
  • a bortermelők, vincellérek, akik a bor készítése és kezelése során folyamatosan értékelik a szükséges kezelések idejét, módját, feladatuk a szőlőtermesztés és alapvető pinceműveletek technológiai folyamatainak ellátása,
  • a kereskedők, akiknek el kell dönteniük, hogy az adott tétel marketing szempontból megfelel-e az elvárásaiknak,
  • a vendéglátó és gasztronómiai szakemberek, akik ellenőrzik a vendégeiknek felkínálandó bor minőségét, az alkalomhoz, ételhez illő harmóniáját,
  • a borászati szakemberek, sommelierek a borszakértők, akik a különféle borbírálatok, borversenyek kapcsán mindenre kiterjedő aprólékos vizsgálatok alá vetik a borok küllemét, ízét, színét és élvezeti értékeit, borok kiválasztásával, ételekhez párosításával és felszolgálásával foglalkoznak,
  • a bor fogyasztói, akik természetesen minősítik boraikat a fogyasztás előtt és közben is.[45][46][47][48]

Története[szerkesztés]

A szőlőtermesztés és a borkészítés már több ezer évvel ezelőtt ismert volt Földünk kedvező éghajlati adottságú vidékein. Örményország Iránnal határos déli részén, a Zagrosz-hegység közelében található az a barlang, ahol 2011-ben megtalálták a legősibb borkészítés nyomait. [10][11] A szőlő megfelelő minőségben csak a 9-21 Cº évi középhőmérsékletű területeken termelhető. Az ókori görögök és rómaiak az Istenek italának hívták, a görögöknél Dionüszosz, a rómiaknál Bacchus volt a bor Istene. [49] Az ókori görög és római vallásban a leggyakoribb bemutatott vértelen áldozat az italáldozat volt (libatio), bor, víz, méz, tej és olaj; a bor gyakran az égő áldozat kiegészítő részeként is szolgált, hogy az isten az ételen kívül italt is kapjon. A legtöbb istennek tiszta bort áldoztak, viszont a múzsák, nimfák, fúriák és Aphrodité italáldozatain tilos volt a bort használni.[50] A bor tárolására és szállítására amfórák és állatbőrből készült borostömlők[51] szolgáltak. Hűvös kamrában (cella vinaria) voltak a boros amfórák jól bedugaszolva, szurokkal lepecsételve és egy jegygyel (tessera, nota) ellátva, amelyen a bor fajtáját és a készítés évében működő consulok neveit tüntették fel.[52] Az ókori Görögország területéről Kr. e. 4200-ból is került elő olyan kerámiaedény, amelyben bor nyomát találták meg, míg Kína területéről ennél közel 3000 évvel idősebb lelet is előkerült már.[53] Caius Plinius Secundus ókori enciklopédista Historia Naturalis című művének XV. kötetében (szőlő, bor, borfajták, ittasság) a Római Birodalom területén 80 szőlővidéket és jónéhány borfajtát említett meg. A szőlőtermesztés alapelveit Lucius Junius Moderatus Columella, római szakíró írta le először olyan alapossággal, hogy jellemzően az újkori ampelográfia nevű tudományág is használja a fajtarendszertanát.[54]

A legjobbnak azt a fajta bort tartom, amelyik mindenféle ízesítés nélkül hosszan eláll, ezért az javasolom, hogy egyáltalán semmit ne keverjünk hozzá, ami a természetes aromáját rontaná. A legkiválóbb ugyanis az, amelyik saját, természetes aromájával nyújt élvezetet.
Lucius Junius Moderatus Columella, római szakíró[55]

A Kárpát-medence területén a rómaiak már a honfoglalás előtt is termesztettek szőlőt. Ismert egy rendelet, amelyet Domitianus római császár adott ki, mivel az egyik évben bőséges szőlő-, de nagyon gyenge gabonatermés volt és Pannonia provinciában is megtiltotta az újabb szőlőtelepítéseket, elrendelte, hogy a meglévő szőlők felét pusztítsák ki és termesszenek helyette gabonát.[56] Probus római császár hivatalosan feloldotta a szőlőtelepítési tilalmat és meghagyta, hogy katonái békeidőben szőlőtelepítéssel és földműveléssel foglalkozzanak a birodalom minden területén.[57] A 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüst lakomakészlet, a Seuso-kincs bor töltésére szolgáló Dionysos-kancsójának domborművén Dionüszosz isten és a bortól mámoros kíséretéhez tartozó bacchánsnők, szatírok és a kecskelábú Pán isten a fáklyákat, zeneszerszámokat, görbe végű pásztorbotokat tartó alakok Dionysos vezetésével egyetlen, önkívületben mulatozó menetet alkotnak. Alattuk és felettük szintén reliefben megmintázott szőlő és akanthus indákkal díszítve.[58]

Anonymus szerint a magyarok ősei ismerték a bort. Ősgesztájában így írt erről: „A szittyák valaha igen bölcsek és szelídek voltak, földet nem műveltek, és majdnem semmiféle bűn nem fordult elő közöttük. Ugyanis nem voltak mesterséggel épült házaik, csupán nemezből készült sátraik. Húst, halat, tejet, mézet ettek, és bőven volt fűszeres boruk. Nyusztprémbe és más vadállatok bőrébe öltöztek.”[59] A honfoglaló magyarok fejlett szőlőtermesztő és borkultúrát találtak a kies Pannoniában.[60] Sőt Erdőbényén 1867-ben a földtörténeti harmadkorból származó levéllenyomatot (Vitis tokayensis) találtak, ami azt bizonyítja, hogy Tokaj-hegyalja szőlőtermesztése is az ősi időkbe nyúlik vissza. A 3. század végétől a kereszténység rohamos elterjedése előmozdíthatta, népszerűsíthette a keleti tartományok vörös bort adó szőlőfajtáinak a termesztését és az ezekhez kapcsolódó alacsony tőkeművelési módoknak az alkalmazását. Hiszen a kereszténység révén a vörös színű bor kultusza ott is elterjedt, ahol ennek a hagyományai és ismerete nem volt meg. Egészen a 14. századig a misebor vörös volt a latin rítusú katolikus egyházban is, a keleti egyházakban pedig továbbiakban is az maradt.[61] A bortermelés a legkorábbi 11. századi oklevelek tanúsága szerint a földesúri magángazdaságokban folyt, ahol a szőlőt szolgák vagy azok speciális csoportját alkotó szőlőművesek (vinitores) művelték meg és a termés felett a földesúr rendelkezett.[62] A tatárdúlást követően IV. Béla magyar király támogatásával, több kilométer hosszú, bravúros építészeti remekműnek számító pincerendszert alakítottak ki.[63] A magyarság elsősorban a várak környékén művelte a szőlőt. Erre utal hogy IV. Béla király 1247-ben - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szőlőkkel.[64] Ismert egy Anjou-kori oklevélből, hogy 1313-ban István, Szlavónia bánja vállalta a zágrábi egyház Medve (Medwe) várának várnagyként való tartását, az egyház javára történő megőrzését, aki a vár fenntartásáért évi ezer köböl bort, 500 köböl[65] gabonát és 40 dénárt igényelt.[66] A 14. században egyre több pince épült Tokaj-hegyalján, ahol többemeletes pincelabirintusok épültek.[67] Az UNESCO 2002-ben vette fel a világörökségi listára Tokaj-Hegyalját mint kultúrtájat.[68]

Mátyás király idejében hazánk már Európa egyik leghíresebb szőlőtermesztő országa volt. II. Ulászló idejében egy hordó bor 10-12 aranyforintba került. A mohácsi csata előtt II. Lajos uralkodása alatt pedig már 27-30 forintot ért az-az egy hordó jó minőségű bor. A török hódoltság azután a magyar szőlőskerteket is tönkretette. A megszállt területekről a lakosság és velük a szőlőmunkások jórésze is elmenekült, így a virágzó ültetvények megmunkálatlanul maradtak és elvadultak.[69] Hans Dernschwam követ és utazó tudósításából tudjuk, hogy ebben az időben Amásziában, Iznikben: “ …Boroshordók itt nincsenek; a bort nagy kőamforákban tartják.…Amikor borozgatás céljából odaérkeztünk, az említett görög - akinek udvarában egy ilyen jókora kőkorsó volt beásva - felnyitotta az amforát és lopóval bort vett ki belőle. Tizenkét akó volt a befogadóképessége. Mint mást, a bort is kénytelenek elrejteni; ha nem így tennék, az örökké jelenlévő hadnép inná meg az egészet. … A templomon kívül nagy, tizenkét bécsi akót befogadó kőamfora; ezt a földbe süllyesztik és bort tartanak benne. Egyébként az egyik görögnél tizenkét ekkora, bort tartalmazó kőamforát láttunk. Az egyes - még a régi görögök után fennmaradt - amforákon kívülről kapocsfák utalnak a bor minőségére. … Miként a parasztok házuk táján elvermelik gabonájukat, akként ássák be a földbe a görögök és az örmények a borral telt nagy kőamforákat és - kancsókat.” Írt a grúziai imeretiai 200 literes, földalatti, nagy, égetett, bortároló agyagedényekről is.[70]

Az első, 1815-ben megjelent magyar nyelvű borászati tankönyv Mitterpacher Lajosnak,[71] a magyar mezőgazdaságtan jezsuita megalapítójának „Rövid oktatás a szőlő műveléséről, a bor, pálinka és ecet készítéséről” című írása volt.[72] A könyv kezdősorai így szóltak: „A szőlőfürt kétféleképpen érik meg', a’ mit jól meg kell külömhöztetni egymástól; tudniillik, először a’ szőlőszemben lévő magok érnek meg a’`mikor még a’ nedvesség a’ szőìőszemben savanyú és`fojtós; emez a’ borosgazdának kívánságát tellyesíti bé, és nem еlébb‚ megy véghez, haпеm a’ midőn már a’ lé a’ szőlőszemben, édes; és valamennyire sűrű mézgává válik.”[73]

A 18. században földesúri instrukciókban, hegytörvényekben rögzítették a hegyközségek kötelező érvényű szőlő és bortermelő normáit, amelyek a falusi és városi szőlőbirtokosok jogait és kötelességeit tartalmazták.[74] Fajtatiszta ültetvények csak a 19. század végétől jelentek meg a magyar borvidékeken. Kialakult a szőlőtermesztés sajátos földrajzi, gazdasági és társadalmi specializáltsága is. A paraszti gazdaságok szőlőiben sokáig általános gyakorlat volt, hogy valamennyi szőlőfajta fürtjeit egy dézsába szüretelték. Úgy tartották, hogy annál jobb lesz a bor, minél több fajtából készül a must.[75]

1875-ben az Osztrák–Magyar Monarchia egész területén egyszerre több helyen is fellángolt a filoxéra (szőlőgyökértetű) járvány. 1875. október 5-én a Földművelési Minisztérium köz­hírré tette, hogy Pancsova (Torontál vármegye) szőlőiben erős fertőzést tapasz­taltak. Rögtön nekiláttak és az egészet kiirtatták, a tőkéket is elégették, de annak ellenére két-három év alatt 700 holdra emelkedett a fertőzött terület.[76] Magyarország kötött talajú szőlőinek a 75-80 %-át tette tönkre a járvány. A kárt enyhítendő, tiszta amerikai fajokat, nagyobb mennyiségben a parti szőlőt (Vitis riparia), majd annak változatait (Riparia portalis, Riparia sauvage stb.), használták oltóalanynak. [77] 1881 márciusában érkezett meg Amerikából a Nedeczky Jenő által vásárolt 114 000 db amerikai vad alany szőlővessző. 1883. év tavaszán pedig, az Országos Phylloxéra Bizottság határozatának megfelelően nagyobb mennyiségű amerikai alanyvessző érkezett, Riparia sauvage fajból mintegy 400 000 db sima és 10 000 db gyökeres alany állt a kormányzat rendelkezésére a rekonstrukcióhoz. [78]

Mathiász János nemesítette a csabagyöngye szőlőt a világ egyik legismertebb hibrid szőlőfajtáját, ami az egyik legkorábban érő szőlő[79][80]
A magyar szőlő nem csak bor, hanem kenyér is!
Kosinszky Viktor a filoxéravész utáni szőlőfelújítás és a szőlősgazdák társadalmi mozgalmainak egyik vezetője[81][78]

Ekkor kezdődött el a bortermő szőlőfajták nemesítése Magyarországon, beindult a filoxérarezisztens alanynemesítés, ami világviszonylatban is jelentős eredményeket hozott. A szőlőfelújítási törvény (1896. évi V. tc.) értelmében a rekonstrukcióhoz szükséges alany- és oltványszőlőhöz kedvező áron lehetett hozzájutni. Híres szőlőnemesítők voltak Mathiász János[82], Stark Adolf, akiknek legismertebb fajtái a Mathiász Jánosné muskotály, Szőlőskertek királynője muskotály, Csabagyöngye.[83] Mathiász János óriási nemesítő munkába kezdett és sok-sok új fajtát hozott létre. Ez a világon egyedülálló teljesítmény, ezért munkássága a „világörökség” szerves részévé vált és a Magyar Nemzeti Értéktárba került. Az általa előállított új fajtákat keresztezési partnerként használták és használják.[84] Munkájukat magyar szőlőnemesítők sora is folytatta, többek között Kozma Pál, Tusnádi József, Csizmazia Darab József, Bereznai László, Kocsis Pál, Király Ferenc és Bakonyi Károly is, akinek például a Cserszegi fűszeres nevű nemes borszőlő köszönhető.[85][86][87] A nemzeti fajtajegyzéken a következő államilag elismert rezisztens fajták korlátozás nélkül szaporíthatók. Fehérborszőlők: Bianca, Csillám, Kunleány, Viktória gyöngye, Zalagyöngye. Vörösborszőlők: Duna gyöngye, Medina, Turán. Csemegeszőlők: Nero, Palatina augusztusi muskotály, Pölöskei muskotály, Teréz.[88]

2017-ben a 41. alkalommal rendezték meg Európa legismertebb borversenyét, a Challenge International du Vin-t, ahonnan 17 magyar bor nyert aranyérmet. A tokaji borok 6 aranyérmet kaptak, a badacsonyi és az egri borvidékről három-három, a Balatonfüred-csopaki borvidékről 2, míg a szekszárdi, mátrai és villányi borvidékről egy-egy bor részesült a rangos nemzetközi elismerésben.[89][90]

Képzőművészeti ábrázolások a bor történetével kapcsolatban[szerkesztés]

Termőterületek[szerkesztés]

A minőségi fajborok meghatározott termőterületről, jogszabályban védett bortermő tájról, azaz egy borvidékről származó, fajtajellegét hordozó szőlőből készülnek. A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény, a 2004. évi XVIII. törvény[95] a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról]) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés különleges jogi oltalmában részesül.

A bor készítése[szerkesztés]

1860-ban Louis Pasteur francia mikrobiológus és kémikus egy kísérletsorozatával az élesztők és a baktériumok példáján keresztül bebizonyította, hogy a mikroorganizmusok önmaguktól nem keletkezhetnek. A baktériumok az okai többek között a bor „betegségeinek” is. Bebizonyította, hogy a bor, melegítés után romlásmentesen eltartható (ez ma a pasztőrözésnek nevezett eljárás).[96] Emile Peynaud(wd) francia borász szerint az élesztők fejlődésének feltételei magának az erjedésnek a feltételei. A jól prosperáló, gyarapodó élesztő számára a hőmérséklet megfelelő tartományban tartása, a gazdag energiaforrás biztosítása a must cukraival, valamint az egészséges tápanyagszint támogatása, biztosítja a tökéletes erjedést.[97] Amennyiben a leszüretelt szőlőben minden rendben van és durva permetszerekkel nem gyilkolták le a termőhely élesztőflóráját, akkor az erjedés[98] végbe fog menni.

Amikor a szőlőből kipréselt must erjesztése során a borélesztő a benne lévő összes glükózt és fruktózt feldolgozza alkohollá, akkor természetes módon száraz bor keletkezik, amikor az erjedési folyamatot leállítják (többnyire a mustot lehűtik), ekkor az élesztőgombák idő előtt elpusztulnak és a must teljes glükóz és fruktóz tartalma nem képes alkohollá átalakulni, ilyenkor a bor édes („doux”) lesz. Az édes boroknak ezért gyakran kisebb az alkoholtartalma, mint a száraz („vin sec”) boroknak. Technológiától függően készülnek félszáraz („demi sec”) és félédes (demi-doux) borok is.[99][100]

A Bortörvény rendelkezése szerint a „mustot és bort a pince- és borhigiéniai követelményeknek megfelelően kell előállítani, csomagolni, tárolni, szállítani és forgalomba hozni úgy, hogy az ital szennyeződésnek, fertőzésnek, romlásnak ne legyen kitéve.[101] A borban lebegő seprő, az elhalt élesztősejtek, fehérjeanyagok és egyéb kolloidális - a bor homályosságát okozó apró lebegő szemcsék miatt - a kiforrt újbort a bor fejlődésének összetett sajátosságait figyelembe véve, különféle derítő anyagokkal kezelik. Az erjesztés után megmaradó zavarosság megszüntetése miatt, a derítéshez leggyakrabban használatos anyagok a bentonit, a zselatin, a tojásfehérje, a lefölözött tehéntej, kazein. A borkészítők által használt egyéb anyagok még az aroma, szelektált folyékony vagy száraz fajélesztő, gumiarábikum, fachips, tanninpor, almasav bontó kultúra, színezőanyagok.[102][103] [104] A fajélesztő és a megfelelő élesztő tápanyagok alkalmazását a biztonságos borkészítést, a minőségorientált irányított erjesztést a mai borászat nem nélkülözheti.[105] A borkezelések során lépésről-lépésre tisztítják a bort, egészen a megkívánt tisztasági fokozatig. A „tükrösítés” során a bortároló tartályok és hordók alján összegyülemlett üledéket, a sűrű seprőt „fejtéssel” választják el a bortól (dekantálás). A borban maradó lebegő zavarosságokat gravitációs ülepítéssel és szeparálással, a finomabb seprőt derítéssel és szűréssel távolítják el. A bor lépcsőzetes tisztításának sorrendje a nagyüzemekben: fejtés, szeparálás, derítés, szűrés.[106]

Az avinálás során a bor alkoholtartalmát borpárlat hozzáadásával fokozzák. Ha a forrásban levő musthoz adják a borpárlatot, akkor leáll az erjedés, elhalnak az élesztőgombák, és a megmaradó cukor nem bomlik le tovább alkohollá. A magyar bortörvény szerintk azonban ez a borászati eljárás nem megfelelő, ezért borhamisításnak minősül.

Nagyobb mennyiségű egységes minőségű bor házasítását azonos fajtán belül végzik úgy, hogy a különböző módon tárolt borokat egy nagyobb tartályban egyenlősítik. Így állítják elő például az Egri bikavért is, több szőlőfajta, esetleg több évjárat boraiból. A házasítás célja a meghatározott összetételű típusborok előállítása, az összetételi hiányosságok megszüntetése és a bor valamely előforduló minőségi fogyatékosságának megszüntetése. A házasított bort cuvée bornak is hívják, az ilyen minőségi bort alkotó szőlőfajtákat a bor címkéjén részarányuk szerint, csökkenő sorrendben tüntetik fel. [107] A borok tárolásánál szükséges feltétel, hogy sötét, szagtalan helyiségben (pince) kell elhelyezni a hordókat vagy fémtartályokat, megfelelő, lehetőleg állandó 10-14 °C-os hőmérsékletű és optimális nedvességtartalmú levegős helyen tárolják a bort. Amennyiben palackozva történik a bor tárolása, akkor a hagyományos parafa, műanyag vagy üvegdugóval, újabban csavaros kupakkal lezárt borosüvegeket vízszintes helyzetbe fektetve kell elhelyezni.[108] A bor rendellenes elváltozásait a bor kémia-fizikai vagy gondatlanságból származó hibák vagy gombák, baktériumok okozzák.

Jellemző borhibák:

  • Feketetörés
  • Fehértörés
  • Zavarosodás
  • Ecetesedés
  • Seprőíz
  • Dugóíz
  • Faíz
  • Szorbátíz

Jellemző borbetegségek

  • Barnatörés
  • Virágosodás
  • Tejsavas erjedés
  • Egéríz
  • Nyúlósodás
  • Záptojásszag[109]

Tömegbor készítése[szerkesztés]

A tömegbor olyan asztali minőségű egyszerű bor, amit a mindennapi borfogyasztásra szánnak a borgyártók. Uniformizált, nagy mennyiségben készülő borokat készítenek a gyártók és évről évre ugyanazt az illat- és ízminőséget produkálják a különféle borászati adalékanyagok felhasználásával.[110]

Az ipari bor összetevői:

Konvencionális borkészítés[szerkesztés]

A szőlő termesztését és a minőségi autentikus tájbor előállításának legfontosabb szabályait a világ legtöbb országában törvényileg szabályozzák. (Magyarországon a 2004. évi XVIII. törvény[115] és a kapcsolódó rendeletek.) A szőlőkultúra őshazáját a mai Törökország, Irán és Örményország területén kereshetjük, az itt élt ókori földművelő népek már több ezer évvel ezelőtt termelték az apró bogyójú ligeti szőlő (Vitis vinifera L. ssp. sylvestris (C.C. Gmel.) Hegi) gyümölcsöt termő változatait. Az eddigi kutatások szerint a hosszú, 2-3 ezer éves termesztés és borkészítés eredményeként, a ligeti szőlőből fejlődött ki a változatos színű, alakú, nagyobb bogyójú bortermő szőlő (Vitis vinifera). Az ókori borászok lábbal taposták ki a mustot a szőlőbogyókból, majd agyagból, kőből készített amforákban erjesztették a szőlőlevet és a kész bort hosszabb időn keresztül tárolták is ezekben az edényekben. Az amforákban és borostömlőkben távolabbi vidékekre is szállíthatták a tengeri hajóikon. Az amfórák egészen a 7. századig a legnépszerűbb tárolóedények közé tartoztak. A borkereskedelem segítségével az ókori világ népei és kultúrái szorosabb kapcsolatba tudtak kerülni egymással.[116]

A mai borkészítők a taposás helyett a leszüretelt szőlőfürtöket összezúzzák, hogy a préselés minél könnyebb legyen. Újabban szőlődarálót vagy bogyózógépet használnak, főként a vörösbor előállításánál. A szőlő levét, a mustot, préseléssel választják el a szőlő szilárd részeitől, azaz a törkölytől. A mustot hordókba töltik, ahol élesztőgombák hatására alkoholos erjedésnek[98] indul. Az erjedés befejeztével a bort átfejtik tiszta hordókba, hogy a hordó alján leülepedett seprőtől elválasszák.

Vörösbor esetén az erjesztés „héjon” történik, kádakban vagy speciális vörösborerjesztő acéltartályokban (körfejtéses, Ganimede, …). Ezalatt a keletkező alkohol hatására a kékszőlő héjából a színezőanyagok kioldódnak. A préselés az erjedés végén történik meg. Ha a kékszőlőt nem a héján erjesztik, hanem azonnal préselik vagy rövidebb ideig a héján áztatják, akkor világosabb színű rozé bort kapunk. Rozé borok készítéséhez bármely kékszőlő fajta felhasználható. A kékszőlő rövidebb idejű (24-48 óra) héjon áztatásával készítik a siller bort.[117]

Biodinamikus borkészítés[szerkesztés]

A biodinamikus módon megművelt szőlő termőterületek minősítését is a Demeter International(wd), a világ 50 országának több ezer farmgazdaságát tömörítő, hivatalosan bejegyzett világszervezete végzi. [118][119]

A Föld sokkal több, mint holmi szilárd test a lábunk alatt, hiszen valójában több száz kilométerre a fejünk fölött is folytatódik. A Földnek ebben a kevésbé látható tartományában zajlik le egy sor olyan kölcsönhatás, amely igaz kapcsolatot teremt a ténylegesen a Föld részét jelentő dolgok és azon dolgok között, melyek nem földi törvényeknek engedelmeskednek. Ezen a láthatatlan szövőszéken készül az anyag és az élet törvényeit összefésülő szövet.
– Nicolas Joly, biodinamikus módszerekkel dolgozó francia borász[120][121]

Amikor a szőlész-borász, kemikáliák alkalmazása nélkül, csak a természet adta eszköztárral, a szőlő saját immunrendszerének megerősítésére a betegségmegelőzésre törekszik, azt a szakirodalom biodinamikus gazdálkodási módszernek nevezi. Az így dolgozó szőlész és borász a bor spontán erjedésének és a hosszú fahordós érleléssel stabilizált boroknak a híve. Fontos szempont, hogy arra kell törekednie a borkészítésnél, hogy a fajtajelleg a fajtaborok esetében egyértelmű legyen. [122] Különféle természetes szereket használnak a biodinamikus módon gazdálkodók (pl. szarvasbika hólyagjában erjesztett egérfarkfű virága), de a „hagyományos” védekező szerek, mint például a Bordeauxi keverék alkalmazása (mész, réz szulfát és víz) vagy akár a kén használata kis mennyiségben azért engedélyezett.[123] A szőlő legnagyobb ellensége, a szőlő-peronoszpóra ellen, permetszerként lúgos kémhatású narancsolajat is használnak.[124]

A borok természetességének és egyediségének megőrzése érdekében a biodinamikus borkészítők tartózkodnak az alábbi eljárások használatától:

  • fordított ozmózis,
  • vákuumos lepárlás,
  • mesterséges szőlő fagyasztási eljárások.[125]

Képgaléria a borkészítéssel kapcsolatosan[szerkesztés]

A bor összetevői[szerkesztés]

A szőlőbogyó a szőlő egyik legfontosabb cukorfelhalmozó szerve. A cukor felhalmozódása lassan megy végbe. Az érés alatt néhány hét időszakra korlátozódva a cukortartalom hirtelen megnő és glükóz illetve fruktóz alakjában halmozódik fel. A redukáló cukrok és szacharóz kisebb molekulájú cukrokra bomlik.[20] A szőlőbogyóban csak nyomokban található. Az erjedés lejátszódhat spontán módon, és fajélesztők segítségével irányított folyamatként.[130]

  • A szőlőből préselt must összetevői:
    • Szénhidrátok
    • Szerves savak
    • Ásványi alkotórészek
    • Nitrogéntartalmú anyagok
    • Viaszok, olajok, zsírok
    • Polifenolok, színanyagok
    • A szőlő és a must aromaanyagai
      • Íz-illatanyagok kémiai csoportosítása
        • Aldehidek és ketonok, acetálok
        • észterek
        • laktonok és más oxigéntartalmú heterociklusos vegyületek
        • terpének és oxigénszármazékaik
        • nitrogéntartalmú vegyületek
        • kéntartalmú aromák
        • polifenolok[131]
    • Vitaminok és enzimek[132]
  • Alkohol: A borok alkoholtartalma Spiritus vini általában 8,5-14% között mozog. De vannak ennél alacsonyabb és magasabb alkoholtartalmú borok is. Az élesztőgombák 16,5% alkoholtartalom felett elpusztulnak, ezért ennél nagyobb alkoholtartalmat hagyományos erjesztéssel nem lehet elérni. Az alkoholnak a savak mellett konzerváló szerepe is van. Az alacsony alkoholtartalmú borok nehezebben eltarthatóak és hajlamosabbak a borbetegségekre. A bor alkoholtartalmának hivatalos mértékegysége a M° (Malligand fok).[133][134]
  • Cukor: A mustban lévő cukor (glükóz és fruktóz) az élesztőgombák hatására alakul át alkohollá. Az erjedés sohasem tökéletes, ezért valamennyi cukor mindig visszamarad a borban. Ha sok, akkor édes a bor, ha kevés, akkor száraz. A maradék cukor mennyisége, a bor édessége az erjesztéssel befolyásolható.
  • Savak: Különféle szerves és szervetlen savak, amelynek túlnyomó részben borkősav. A borkősav mennyisége 1–5 g/l. A bor második legfontosabb sava az almasav. A szájban éles, húzós érzetet kelt. Mennyisége borban 0–8 g/l, ahol a 8 g/l kiugróan magas érték. Az éretlen szőlőben több, az érettben kevesebb az almasav. Minden vörösbor és néhány fehérbor esetében az almasav baktériumok hatására tejsavvá alakul. A tejsav vajhoz hasonló aromát kölcsönöz a bornak. Kevésbé éles ízű, mint az almasav, így a fenti átalakuláson átmenő borok puhábbak a szájban. A túlzott vagy nemkívánatos tejsavtartalom ugyanakkor borbetegséghez vezet. A szőlőben, természetes állapotában tehát tejsav nem, hanem csupán borkősav, almasav továbbá bizonyos mennyiségű citromsav található.
  • Csersav vagy tannin: A szőlő héjában, a fürt kocsányában és a szőlőmagban lévő vegyület. Jellegzetesen fanyar ízt ad a bornak. A kékszőlő héjon áztatása és erjesztése miatt sokkal nagyobb mértékben kerül be vörösborba, mint a fehérbe. A vörösbor készítésekor a kékszőlőből bogyózással eltávolítják a kocsányt, hogy ezzel is csökkentsék a bor csersavtartalmát. Alapvetően befolyásolja a bor ízét.
  • Glicerin: A cukor erjedése során keletkező szerves vegyület. A bor „testességét” befolyásolja.
  • Víz

A bor összetevői határozzák meg a bor ízét, a szakemberek számára is nehezen meghatározható komplex ízhatás egyik legfontosabb eleme a bor édessége. A borban érezhető édesség mértékét azonban nem mindig az erjesztés után megmaradó cukrok határozzák meg, hanem a cukor, az alkohol és az extrakt anyagokból (a bor szárazanyag-tartalmából) származó édesség együttesen. Ezek azok az összetevők, amelyek együtt képezik a borban kilakult savak (a savak teszik eltarthatóvá a bort, ha egy bor savszegény, akkor lapos és fáradt érzetet kelt) ellenpólusát, amit kerekségnek neveznek. Az ízleléskor ellenőrzött kortyban az érezhető ízharmónia három tényező egyensúlyának érzékszervi tulajdonsága adja: sav-édesség-alkohol, vörösborok esetében ezeken kívül a tannintartalom is.[135] A borok spontán vagy irányított alkoholos erjedése során keletkező egyik meghatározó összetevője az alkoholtartalma, ami 11% alatt számít gyenge alkoholtartalomnak, 12-13% között átlagos – elsősorban fehérborokra vonatkozóan, vörösboroknál ez az érték magasabb, 14% felett pedig már magas az alkoholtartalom.[136]

A borok hagyományos csoportosításai[szerkesztés]

Készítési eljárás szerint[szerkesztés]

Óriási boroshordók egy kaliforniai pincészetben[138]
  • aszúbor: részben aszúszőlőből készült bor
  • barrique (vagy barrikolt bor): kiégetett tölgyfahordóban érlelt bor.
  • cuvée (vagy vegyes bor): többfajta szőlőből készült bor.
  • egyszerű fajbor: egyféle nemes szőlőfajtából, hagyományos eljárással készült bor.
  • jégbor: fagyott szőlőből készült bor
  • pezsgő: a bort a tirage-likőrrel (élesztő és cukor) vegyítik, a bor második érése pedig az újra lezárt pezsgőspalackban megy végbe

A borok színe szerint[szerkesztés]

A fehér és vörös boroknál[139] a szakemberek általában négy alapszínt és azok különféle árnylatait különböztetnek meg. Érdekesség, hogy Franciaországban a rozé és a siller bort nem különítik el egymástól, habár színben és karakterében különbözőek.[140]

  • Fehér: fehér szőlőből készül, a halványtól a sűrűnek tetsző aranyló-méz árnyalatig.
    • halvány zöldes szalmasárga
    • citromsárga
    • érett szalmasárga
    • aranysárga
    • olajzöld (olíva)
    • borostyán sárga[44]
  • Rosé („rozé”): a rózsaszín vagy rózsás különböző árnyalatai, vörös szőlőből készül, úgy, hogy a mustot nem hagyják olyan sokáig állni a ledarált szőlőn, mint a vörösbor esetében.
    • lilás-rózsaszín
    • tiszta rózsaszín
    • narancsos rózsaszín
    • hagymahéj színű
    • lazac-piros[44]
  • Siller: csak kékszőlőből készülhet. A vörösborokra jellemző tulajdonságú, kevésbé mélyvörös, illatos és nem savas bor. Egyéb nevei: piros bor, kástélyos bor, kastélyos, fuchsli[141] vagy fuxli.[142] Kétféleképpen készíthető:
1. Régi módszer szerint: A siller története, az 1874 és 1914 között pusztító filoxéra (szőlőtetű) vész előtt a kék és a fehér szőlőt együtt ültették, együtt is szüretelték és préselték, így kapták a sillerre jellemző színt, mely se nem vörös, se nem fehér.
2. Új módszer szerint: A könnyedebb, illatos, vörösbort adó fajtákból készítik (pl.: Kadarka, Menoir, Pinot noir és a Kékfrankos). Úgy készítik, mint a vörösborokat, csak az erjesztés során nem várják meg, hogy a kékszőlő héjából teljesen kiázzanak a csersavak, az ízek és a színek, hanem a borász ízlésének megfelelő pillanatban préselik ki, amikor a bor színe még csak közelít a vörös felé.[143]
  • Vörös: a vöröstől a mélybordóig terjedő árnyalatok. Kékszőlőből készül, a must sokáig a ledarált, kipréselt szőlőszemeken marad.
    • bíbor
    • közepes bíbor, rubin széllel
    • közepes rubin
    • halvány rubin
    • gránát
    • halvány tégla[44]

A borok négy alapszíne[szerkesztés]

A borok glükózban és fruktózban kifejezett cukortartalma szerint[szerkesztés]

A borokat a cukortartalom függvényében az alábbi kategóriákba sorolják a bortörvény szerint.

  • Száraz: <4 g/l - A bor cukortartalma kevesebb mint 4 g/l vagy legfeljebb 2 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmat, de legfeljebb 9 g/l lehet.
  • Félszáraz:4-12 g/l - A bor cukortatalma 4-12 g/l között van vagy legfeljebb 4 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalom kétszeresét, de legfeljebb 18 g/l.
  • Félédes: 12-45 g/l
  • Édes: >45 g/l[144]

Borok minősítése[szerkesztés]

A bor esetében a a legkorszerűbb analitikai eljárások sem helyettesíthetik az emberi érzékszerveket, az agyban a bor egészéről, harmóniájáról kialakuló képzetet és minősítő bírálatot.

Borszakértő tracionális öltözetben munka közben, a sommelier feladata volt, hogy a király számára a bort előkóstolja. Később a sommerlier-ek fokozatosan élelmiszer beszállítók, majd előkóstolók lettek.[145]

A szőlő termelésére kedvező területeken, majd a borkultúra (a bortermő szőlő) terjedésével ezért ez az ital jelentős szerepet kapott nemcsak a gazdasági, hanem a mindennapi életben, s mint ilyen, kultikus szerepe lett áldozatbemutatásoknál és szertartások alkalmával is. Az ókorban a jó ivó- és forrásvíz meglehetősen ritka volt, így a (higiénikus) folyadékpótlást más módon kellett megoldani.

A borok szigorú érzékszervi bírálati követelményeire és osztályozására már ekkor szükség volt, amiről a római Marcus Porcius Cato Maior feljegyzéseiből tudunk, melyben leír néhány borhamisítási „recept”-et, illetve hogy hogyan ismerhető fel a vizezett bor, továbbá Varro és Columella írásaiból, melyekből megtudhatjuk, hogy az úgynevezett „óbor” (érlelt bor) már akkor is magasabb áron kelt el, nagyobb volt a megbecsültsége. Régészeti kutatások során Európa-szerte előkerültek 1. századbeli amfórák, melyeken egyes esetekben már akkoriban feltüntették a származási helyet és további adatokat - ami azért is fontos, mert a diokleciáni edictumból[146] kiderül, hogy ennek alapján határozták meg az így már egyfajta minőségjelző árat - és pecséttel voltak lezárva, illetve iratok bizonyítják, hogy a 3. században Egyiptomból és a Mediterráneumból már bizonyos mértékben Ázsiába is szállítottak bort, ami a rárakódó költségek miatt igen drága termék volt, s így feltételezhető, hogy a minősége is magasabb lehetett.

Mindezek tudatában érthető, hogy előbb a görögöknél, majd annak mintájára a rómaiaknál vezettek be a termelésre vonatkozó szabályokat. [147]

Ezek eleinte inkább korlátozások voltak (hol tilos a bortermelés – például Cicero-, vagy Domitianus római császárnál –, vagy mi nem nevezhető bornak – Pliniusnál), ám nem voltak elég hatékonyak.[148][149] Leíró típusú „rendelkezés”-re, mint az egyik legjelentősebb írásos emlék, a Bibliában lelhetünk, melyből - értelmezés után - konkrét szőlőtermesztési és borászati technológiákat tudhatunk meg.[150]

Kállay Miklósnak a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli elnökének borbírálata – Nagyréde, 2016.12.01.

A borkostolókon a termelő vagy esetleg a borkereskedő mutatja be a borokat. A kóstolólapon feltüntetett borokat kóstolják a jelenlevők. A egyes borok bemutatását végezheti a termelő, a kereskedő vagy esetleg a borbírálathoz értő szakember is. Jellegzetes eszköze egy bort értékelő szakembernek a tastevin, ami egy ezüstből készült és tradicionálisan ezüst láncon viselt csésze, amelyet a sommelier, a borok kóstolója a nyakában hord. A tastevin úgy néz ki, mint egy ezüst hamutartó, de a formája úgy jött létre, hogy a fényt visszatükrözze a csésze aljáról, amikor a bort megszemlélik a sötét pincékben, ahol csak egy gyertya világít. A hagyományos tastevin homorú bemélyedései lehetővé teszik a pincemesterek számára, hogy lássák a bor tükrös, átlátszó, üledékmentes és tiszta-e és érzékeljék a kontrasztot és a bor színének mélységét. Csak ezt követően szippantják a bor illatát és kóstolják az ízét. Ma a tastevint a professzionális sommelierek használják, akiknek szinte mindent ismerniük kell a borokról.[151]

Szabályozás fogalmai[szerkesztés]

Asztali bor

  • Asztali bornak[152] nevezhető az osztályba sorolt és megyei fajtalistában szereplő borszőlőfajtákból származó, legalább 13 tömegszázalék természetes eredetű (szőlőből származó) cukrot tartalmazó ital. Minimálisan 9% a tényleges alkoholtartalma. Az asztali borok többnyire a síkvidéki telepítésű borszőlőből készített különösebb fajta- és tájjelleg nélküli tömegborok. Névként alkalmazható általános vagy fantázianév, a borvidékre nem utaló termőhely, fajtanév külön-külön vagy együttesen. Ilyenek, pl.: Pincemester, Asztali vörös, Asztali fehér, Kadét fehér, Lőrinc barát bora, Koccintós. A 2004-es bortörvény[115] óta nem használatos.

Tájbor

  • Tájbornak[152] nevezhető az olyan szabályozott földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor, amely az adott földrajzi egység terméséből származik. Teljes egészében a meghatározott tájbor készítésére alkalmas szőlőfajták mustjából készül. A tájborok az asztali kategória legjobbjai, egyedi borok, amelyek garantálják a fogyasztó számára a minőséget a címkén feltüntetett termőhelyről. Fajtái többek között: Alföldi kékfrankos, Duna melléki kékfrankos, Duna melléki chardonnay, Balaton-melléki Irsai Olivér, Észak-dunántúli zöld veltelini, Dél-dunántúli zweigelt, Felső-magyarországi hárslevelű, Felső-magyarországi leányka. A 2004-es bortörvény[115] óta nem használatos.

Oltalom alatt álló földrajzi jelzés

  • A 2004-es bortörvénytől kezdődően[115] a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor[152] esetén a szőlőtermés legalább 15 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmaz. A termőhelyre és a fajtára, esetleg a készítési módra vagy az évjáratra jellemző, határozottan felismerhető illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz. A származásában és minőségében 100%-ban, fajta és évjárat vonatkozásában 85%-ban meg kell felelnie az elnevezésnek és a jelölésnek. A körzet, település és dűlő nevei csak borvidék és borvidéki régió nevével együtt jelölhető a bor címkéjén.
  • Oltalom alatt álló földrajzi jelzés
Az Oltalom alatt álló eredetmegjelölés logója francia felirattal

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

  • Védett eredetű bor[152] a 2004-es bortörvényig olyan meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, amely termelői kezdeményezésű, egyedi szabályozású termék. Földrajzi eredete egyedileg a borvidékre vagy azon belül kisebb területi egységre határolt. A borkészítésre felhasznált szőlőfajták a szőlőtermesztés, a borkészítés technológiája és kiszerelése egyedileg szabályozott. A védett eredetű bor készítésekor a must cukortartalmát növelni, a savtartalmát kémiai úton megváltoztatni nem szabad. Értékesíteni csak a szüretet követő év augusztus 20-ától lehet. Védett eredetű bornak számítanak a tokaji borkülönlegességek, az egri borvidéken a Debrői hárslevelű és az Egri bikavér, a Kunsági borvidéken az Izsáki Arany Sárfehér, a Nagy-Somlói borvidéken a Somlói furmint, a Hárslevelű, a Juhfark és az Olaszrizling.
  • Oltalom alatt álló eredetmegjelölés
Magyar termékleírások, „hagyományos kifejezések”

A pontos, régiók szerinti leírásokat a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről szóló 178/2009. (IX. 4.) Kormány rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium közzétett hatályos termékleírások tartalmazzák.[153][154]

Tokaji borkülönlegességek

Bél Mátyás 1730 körül a Vinicultura Tokajiensis című művében így vélekedett: „Ha van valami, amit magasztalnak kerek e világon, mindenekelőtt a tokaji bor az, a világ minden részében eljutott a maga megbecsüléséhez… mert annyi jó tulajdonsággal teljes, hogy sehol más bor nem tudja sem ízben sem nemességben túlszárnyalni.

A tokaji bor Vinum Tokajense Passum néven az 1800-as évek végén már a magyar gyógyszerkönyvekben is szerepelt[155]
Tokaj-hegyalján már az 1600-as évek közepén[156] készült nemes édes bor a Botrytis cinerea, azaz a szürkerothadás, szürke penész vagy más néven a nemesrothadás, nemes penész segítségével. [160]

A tokaji borvidék borrendtartásáért felelős Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa kezdeményezésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2013-ban kérelmet nyújtott be a „borkülönlegesség” meghatározás (kifejezésnem) korlátozott használatára a tokaji borkülönlegességek esetében, az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés szinonimájaként való közösségi hagyományos kifejezésként történő elismerését.[161] A 2004. évi XVIII. törvény[115] alapján egri bikavér bort, szekszárdi bikavér bort, valamint tokaji borkülönlegességet közfogyasztás céljára kizárólag üvegpalackban szabad forgalomba hozni.[115]

  • A tokaji borkülönlegességek védett eredetű borok. A Tokaji borvidéken termelt, földrajzi eredet megjelöléssel rendelkező borok:

Meghatározott termőhelyről származó tokaji borkülönlegességek, melyek készítési módjuk miatt önálló névhasználatra jogosultak, a következők:

  • Tokaji esszencia (a nemesrothadás vagy nemes penész, azaz a Botrytis cinerea hatására[162][164] tőkén aszúsodott és szüretkor kézzel külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül, saját súlyának nyomására kiszivárgott, mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség[115])
  • Tokaji aszú (kézzel, szemenként szüretelt aszúsodott szemeket (3 puttonyoshoz kb. 75 kg-ot, de 6 puttonyoshoz 150 kg-ot!!!) egy gönci hordónyi (136 l) azonos évjáratú alapborba áztatják, erjesztik, majd minimum 2 évet fahordóban és 1 évet palackban érlelik)
  • Tokaji szamorodni (az aszúsodott botrytiszes és egészséges szőlőszemeket egyaránt tartalmazó szőlőfürtöket egyben dolgozzák fel)
  • Tokaji fordítás (aszútörköly alapborral történő felöntésével készül)
  • Tokaji máslás (szamorodni, vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés[98] útján készül)[165][166]

Bikavér

Káli borok

A Balatoni régió három borvidékének lehatárolt, Káli-medencei területén

  • Káli bor
  • Káli királyi bor (felhasználható fajták köre: Chardonnay (Kereklevelű), Furmint (Szigeti), Juhfark, Kéknyelű, Olasz rizling (Nemes rizling), Piros tramini, Sárga muskotály (Muscat lunel), Szürkebarát (Pinot gris), Zenit, Zeusz, Zöld veltelini, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt)
  • Káli királyi főbor[167]

Borszőlő termesztés Magyarországon[szerkesztés]

Magyarország Európa bortermelő övezetének északkeleti csücskében helyezkedik el. Ferenc magyar király 1807-ben hozott törvénye, a futóhomok által érintett valamennyi területre kiterjesztette a szőlőtermesztést és annak köszönhetően a homoki szőlőültetvények területe a 19. század végére a filoxéravészig megnövekedett. Kialakulhatott az Alföldön egy sajátos, támasz nélküli, ún. gyalogművelésű szőlőkultúra, amely túlélte a filoxéra kártételeit. A magyar történeti borvidékek jelentős szerepet játszottak az árutermelésben és a borkereskedelemben is. Egy-egy történeti borvidék jellemzője, hogy ott az összességében azonos földrajzi-, talaj- és éghajlati viszonyok mellett, a főbb tulajdonságaikban hasonló borok születnek, amit néhány, a borvidéket jellemző bortermő szőlőfajta vezető szerepe biztosít. 1908-ban, az 1924. évi bortörvényben és 1959-ben is született a magyar borvidékek meghatározásáról rendelkezés.[168][75]

Borvidéki elnevezés. 34. §.
A törvény 10. §-a szerint tilos a mustot vagy bort olyan borvidékre, községre, bortermő helyre, olyan termelő nevére vagy pincéjére, úgyszintén olyan szőlőfajtára utaló jelzéssel vagy elnevezéssel hozni forgalomba, amely nem felel meg az illető must vagy bor tényleges származásának, illetőleg annak a szőlőfajtának, amelyből a bor szűretett.

– Rendeletek tára, 1908[169]

Magyarország legfontosabb borszőlőfajtái[szerkesztés]

Fehérborszőlő-fajták

Őshonos fajták:

Nem őshonos fajták:

Vörösborszőlő-fajták

Őshonos fajták:

Nem őshonos fajták:

Egyéb borszőlők (területük kisebb)

Direkt termők

  • Delavári (Daleware) (Európában kiszorult a termesztésből)
  • Izabella (Magyarországon kiszorult a termesztésből)
  • Kurucvér festő hatása miatt leggyakrabban házasításra használják[170]
  • Noah (Magyarországon kiszorult a termesztésből)
  • Otelló (Magyarországon kiszorult a termesztésből)

Magyarország borvidékei[szerkesztés]

Magyarország borvidékei:
1 Sopron (Soproni borvidék)
2 Nagy-Somló (Nagy-Somlói borvidék)
3 Zala (Balatonmelléki borvidék)
4 Balaton-felvidék (Balaton-felvidéki borvidék)
5 Badacsony (Badacsonyi borvidék)
6 Balatonfüred-Csopak (Balatonfüred-Csopaki borvidék)
7 Balatonboglár (Balatonboglári borvidék)
8 Pannonhalma (Pannonhalmai borvidék)
9 Mór (Móri borvidék)
10 Etyek-Buda (Etyek-Budai borvidék)
11 Ászár-Neszmély (Ászár-Neszmélyi borvidék)
12 Tolna (tolnai borvidék)
13 Szekszárd (Szekszárdi borvidék)
14 Pécs (Pécsi borvidék (Mecsek-alja))
15 Villány (Villányi borvidék)
16 Hajós-Baja (Hajós-Bajai borvidék)
17 Kunság (Kunsági borvidék)
18 Csongrád (Csongrádi borvidék)
19 Mátra (Mátrai borvidék)
20 Eger (Egri borvidék)
21 Bükk (Bükki borvidék)
22 Tokaj-Hegyalja (Tokaj-Hegyaljai borvidék)
Az erősségek közé tartozik a terroir-ok és szőlőfajták lenyűgöző sokszínűsége; a szenvedélyes bortermelők és a borok egyedi stílusa – mindez együttesen valami egyedit és magas minőséget képes kínálni a világ bármely borbeszerzője számára.
– Caroline Gilby nemzetközi hírű szabadúszó borszakíró és borbíró: A legemlékezetesebb magyarországi élményem...[171]

Magyarországon 22 borvidék található, 6 nagy borrégióba sorolva:

Észak-Dunántúl borrégió borvidékei
Balaton borrégió borvidékei
Pannon borrégió borvidékei
Alföld (Duna) borrégió borvidékei
Észak-Magyarország borrégió borvidékei
Tokaj borrégió
  • Tokaji borvidék: a világ egyik meghatározó édes fehérbor termő vidéke, ahol évszázadok óta készítik a nemes penész által világra segített híres aszú borokat. Az utóbbi időszakban nemzetközi figyelmet is kiváltó száraz fehérborok is kikerülnek a borvidékről. Jellemző szőlőfajtái a furmint, a hárslevelű és a sárga muskotály.

Magyarország borrendjei[172][szerkesztés]

Az Év Bortermelője díj[szerkesztés]

Az „ÉV BORTERMELŐJE MAGYARORSZÁGON” elnevezésű cím nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a díjazott bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért adományozható.

A 2017-évi „Év Bortermelője” díjra jelölt legtöbb szavazatot kapott borászok[179] (ABC sorrendben):[180]

Óvilági és újvilági szőlőtermő vidékek[szerkesztés]

Minőségi borvidékek[szerkesztés]

Az Európai Unió a világ legjelentősebb bortermelője, fogyasztója, szállítója és vevője is egyben. a gazdasági versenyképességét az olcsóbb „újvilági”(wd) borokkal szemben, csak a komoly történelmi hagyományokkal és gasztronómiai értékekkel rendelkező „óvilági”(wd) bortermelésére és borkultúrájára alapozottan képes megtartani.[187]

Két nagy csoportját különböztetik meg a borászok a világ borainak. A hagyományos technológiával előállított, komplex borok jelentik az óvilági stílust. A bor többnyire hordóban erjed és hordóban is érlelik. Ebből kifolyólag az ilyen borok elgondolkodtatóak, egyediek, markánsak, és gyakran magukon viselik a borvidék egyedi jellegét. Az újvilági stílusú borokat könnyed, gyümölcsös aromák jellemzik, hűtött, irányított erjesztéssel állítják elő acéltartályokban. Könnyen fogyasztható egymásra hasonlító ízvilágú italok. Európában regionális szőlőfajták sokaságát hozták létre a borászatok a történelmi borvidékeken, az Újvilágba azonban az áttelepülők a legjobbnak ítélt fajtákat vitték át Európából. Az újvilági uniformizált boroknál az évjáratok különbségeit különböző eljárásokkal egyenlítik ki.

A világ fejlődését és modernizációját az óvilági bortermelő országok csak nagyon lassan ismerték fel, lehetőséget adva ez idő alatt az újvilági országok borainak előtérbe kerülésére.[188][189][190][191] Az újvilági stílusú borok termelése az 1990-es évek közepétől folyamatosan növekszik.[192]

Balogh Jeremiás Máté egyetemi adjunktus tanulmánya szerint, az újvilági bortermelők nagy előnye országaiknak a jobb geológiai és klimatikus adottsága, illetve a méret-gazdaságossági mutatóik miatt a gazdaságilag hatékonyabb bortermelés.[193] A szőlőtermő területek aránya az újvilági területeken évente 1%-kal nő, az óvilági termőterületek részaránya ugyanennyivel csökken.[194]

Borvidékek[szerkesztés]

Óvilági (Grands Vins du Vieux Monde) tradicionális borvidékek

Újvilági (Vin du Nouveau Monde) borvidékek

Borvédő szentek[szerkesztés]

Képek a világ borvidékeiről[szerkesztés]

Bortermelés országonként 2011-ben[197][szerkesztés]

Hely Ország Termelés (tonna)
1 Franciaország 6 590 750
2 Olaszország 4 673 400
3 Spanyolország 3 339 700
4 Amerikai Egyesült Államok 2 211 300
5 Kína 1 657 500
6 Argentína 1 547 300
7 Ausztrália 1 133 860
8 Chile 1 046 000
9 Dél-afrikai Köztársaság 965 500
10 Németország 961 100
11 Oroszország 696 260
12 Portugália 694 612
13 Románia 405 817
14 Brazília 345 000
15 Görögország 303 000
16 Ausztria 281 476
17 Szerbia 224 431
18 Új-Zéland 189 800
19 Magyarország 176 000

[198][199][200][201]

Nem szőlőből készített borok[szerkesztés]

Gyümölcsborok[szerkesztés]

A magyar bortörvény szerint a bor a szőlő gyümölcséből, erjesztés útján készült ital. A más gyümölcsökből, de ugyancsak erjesztéssel, és cukor (szacharóz) hozzáadásával készült italt gyümölcsbornak nevezzük. A gyümölcsbor egyféle gyümölcsből készülő borital, amelyeknek nevében a gyümölcsöt is megnevezik. pl.: almabor, málnabor, meggybor, ribizlibor, fügebor, áfonyabor stb.[202][203] A gyümölcsbor csak annyiban különbözik az eredeti gyümölcslétől, hogy a benne lévő és a hozzáadott cukorból alkohol lesz. A gyümölcs íze és zamata csak kis mértékben csökken. Ugyanakkor a vitamintartalma egyes esetekben a szőlőbor vitamintartalmának többszöröse is lehet.

A 19. század második felében a filoxéra pusztítása következtében a szőlőültetvények nagyrészt kipusztultak. Erre az időszakra tehető a gyümölcsbor készítésének fellendülése.[204]

A termék megnevezésének a felhasznált gyümölcs nevét, a „bor” szót és a cukortartalomnak megfelelően a „száraz”,[205] „félszáraz”,[206] „félédes”[207] vagy „édes”[208] szavak egyikét kell tartalmaznia. Ha az alap gyümölcsléhez 10%-nál több másik gyümölcslevet adnak hozzá (pl. a kívánt szín elérése miatt), a gyümölcs neve helyett a „vegyes” szót kell feltüntetni.

A borról elnevezett italok[szerkesztés]

  • Mézbor vagy mézsör, mézes vízből erjesztett ital. Nem azonos a mézes borral, amely mézzel édesített bor.
  • Akácbor, akáccal ízesített cukorcefréből erjesztett ital.
  • Rizsbor, rizsből erjesztett, különböző távol-keleti italok – szaké, jakcsu, stb. – gyűjtőneve. Ezek egy része – például a makkolli – nem kizárólag rizsből készülhet.
  • Pálmabor, különböző pálmafajok nedvéből.

Likőrborok[szerkesztés]

A likőrbor olyan bor, melynek alkoholtartalmát valamilyen égetett szesz hozzákeverésével megnövelték.[209] Nem összetévesztendő a borpárlattal, ami a bor lepárlásával készül. A likőrboroknak több fajtája is kialakult, például a portói, sherry, Madeira, Marsala és a vermut.[210] Ha a párlatot azelőtt kevernék a borhoz, hogy az teljesen kiforrt, az alkohol elpusztítja az élesztőgombákat és jelentős mennyiségű cukor marad a keverékben – ezt a módszert avinálásnak nevezik. Ennek eredménye általában különösen édes és erős bor, jellemzően 20% körüli alkoholtartalommal. A szárazabb likőrborok készítésénél megvárják, míg a must majdnem, vagy egészen kiforr.

Egyéb borból készült italok[szerkesztés]

Kulturális vonatkozások[szerkesztés]

Szólások-közmondások[szerkesztés]

  • Vizet prédikál és bort iszik.
  • Az első pohár a szomjúságé, a második a vidámságé, a harmadik a gyönyöré, a negyedik az esztelenségé!
  • Bor nélkül szegény a vendégség.
  • A bor kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság.
  • Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyál.
  • Étel mellett keveset, bor mellett sokat szoktak beszélni.
  • A jó bor cégér nélkül is elkél.[211][212]

Irodalom[szerkesztés]

Jobbra a részeg pásztorok
  • Apollodórosz „Mitológia” című ókori művében így ír Athéni Ikarioszról és a borkészítésről: „Ikariosz szőlőindát kapott Dionüszosztól, és megtanulta tőle a borkészítés mesterségét. Idővel ő is meg akarta ajándékozni az embereket az isten ajándékával, elment hát néhány pásztorhoz, akik meg is kóstolták az italt, és annyira ízlett nekik, hogy mohóságukban víz nélkül kezdték vedelni; végül abban a hiszemben, hogy boszorkányság áldozatai lettek, megölték Ikarioszt. Másnap azután kijózanodtak és eltemették őt. Leányát, Érigonét, mikor keresésére indult, Ikariosz elválhatatlan kutyája, Maira vezette el a holttesthez, mivel a kutya ott volt a gazdája mellett, amikor megölték. Érigoné megsiratta az apját, aztán felakasztotta magát.”[214] A történetet Érigoné címmel Eratoszthenész Pentatlosz, költő is megénekelte.[215] Ikariosz elválaszthatatlan kutyája Maira, aki Érigonét elvezette apja holttestéhez. kapcsolódik a Kis Kutya csillagképhez is.[216] Más forrás szerint Ikariosz marathóni szőlőműves történetét, aki Dionüszosz útmutatása szerint először készített bort, Nonnosz az 5. században élt görög költő; a Dionysiaká(wd) című eposzából is ismerjük, ahol a történet szerint Dionüszosz tébolyt bocsátott Athén lányaira, akik tömegesen akasztották fel magukat.[217]
Mert rajtunk mindig kifog az ital. Szókratész az kivétel: ő egyaránt bírja az ivást is, meg a nemivást is; neki egykutya, mit csinálunk. Minthogy úgy sejtem, a jelenlevők közül most senki se lelkesedik a borért, talán senki sem orrol meg rám, ha kimondom az igazat, hányadán is állunk a részegséggel. Gyógyító munkám folyamán eléggé meggyőződhettem róla, hogy árt az embernek a mámor, és önként semmiképp sem akarok többet inni a kelleténél, még kevésbé rábeszélni olyant, aki másnapos voltában darvadozik.

- Helyes! - vette át a szót a mürrhinúszi Phaidrosz. - Én mindig hallgatok rád, különösen orvosi dolgokban; most azonban a többiek is hallgassanak rád, ha jót akarnak maguknak.

Ezt hallván, mind megegyeztek, hogy a jelen összejövetelen mellőzik a mámort, és ki-ki csak annyit iszik, amennyi jólesik.

– Platón A lakoma (részlet)[218]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sajtolás, préselés. boraszportal.hu. (Hozzáférés: 2018. október 27.)
  2. Nem minden szőlőből lesz bor, boraszportal.hu
  3. A lebogyózott, ömlesztett szőlő a zúzás hatására cefrévé alakul, melyből a must jelentős része (60 – 70 %-a) sajtolás nélkül is kifolyik. A visszamaradt kevésbé lédús cefre pedig könnyen kisajtolható.[1][2]
  4. alkohol – szeszes erjedéssel keletkező, égető ízű folyadék, a szeszes italok hatóanyaga; etil-alkohol
  5. A bortörvény szerint származási bizonyítvánnyal rendelkező borszőlőből, mustból, borból alkoholos erjedés útján nyert érlelt ital
  6. Sorra gyilkolja a turistákat a pálmabor a szigetparadicsomban, atv.hu
  7. A szaké több mint erjesztett rizsbor, boraszportal.hu
  8. Villányi borvidék - Villányi borkultúra - Borok tárolása, villanyiborvidek.hu
  9. The story of unique Georgian wine cellar - Marani, georgianjournal.ge (angolul)
  10. a b Hatezer éves szőlőprés - A legősibb borkészítés nyomai egy örmény barlangban, boraszportal.hu
  11. a b Earliest Known Winery Found in Armenian Cave, news.nationalgeographic.com (angolul)
  12. A szőlő ültetésének mondája, mek.oszk.hu
  13. Hatezer éves bort találtak Görögországban, index.hu/
  14. Szőlők és borok atyjai Válogatás az európai népek szőlőhöz és borhoz fűződő mondáiból, nemzetisegek.hu
  15. Gaál Ernő: Transzkaukázia földrajza, sulinet.hu
  16. [Bényei Ferenc, Lőrincz András, Szendrődy Győző, Sz. Nagy László, Zanathy Gábor : Szőlőtermesztés]
  17. Georgian Winemaking Makes UNESCO Protected Heritage Listn sputniknews.com (angolul)
  18. Alkoholos italok, em.sapientia.siculorum.ro
  19. A mustba tett szacharóz a must savai és az élesztők invertáz enzimjei hatására a körülményektől függően több-kevesebb idő alatt invertálódik, és az erjedéskor az eredeti invertcukorral együtt kierjed. A magyar bortörvény jelenleg megengedi a szacharóz mustjavításra történő felhasználását.
  20. a b Kállay Miklós: Borászati kémia, tankonyvtar.hu
  21. Rossz G/F arány miatt elakadó erjedések A megoldás egy új fruktofill fajélesztő, kokoferm.hu
  22. Korábban ihatjuk az idei rozékat, mno.hu
  23. Kezdődhet a szüret!, mezogazdakiado.hu
  24. Dr. Kocsis László: Szőlőalanyok egyes fiziológiai jellemzőinek és biotikus tényezőinek értékelése . real-d.mtak.hu
  25. Beck Tibor: A filoxéra pusztítása, rubicon.hu
  26. Az oltványnak az amerikai alany tulajdonképpen a tőkerendszert a szőlő gyökerét adta, mert az ellenállt a gyökérféregnek
  27. Szilágyi János Ede: Borjog, különös tekintettel az eredetvédelem kérdéseire , midra.uni-miskolc.hu
  28. Biodinamikus borok – harmóniában a világmindenséggel , boraszportal.hu
  29. A szőlőtőről az oltárra – A gyulafehérvári misebor útján, magyarkurir.hu
  30. A misebornak tökéletesen tisztának kell lennie, nem szabad idegen anyagokat tartalmaznia. Egyedül ez a nemes ital volt méltó arra, hogy az Úr Jézus vérévé változzon a szentmiseáldozatban. Ehhez teljesen tiszta szőlőlevet kell előkészíteni, amely kiforr, és ebből lesz a misebor. Nem cukrozzák, nem kénezik, nem derítik, és nem használnak semmiféle stabilizációs kémiai anyagot, amely esetleg letisztítaná vagy tartósítaná. [29]
  31. Krisztus vére: milyen bor a misebor? , bor.mandiner.hu
  32. A Húsvétról - és a miseborról, boraszportal.hu
  33. Hamvas Béla: A bor filozófiája, files.hamvas-bela.webnode.hu
  34. Tóth Adrienn: Ludwig van Beethoven Zeneszerzők és boraik, vinoport.hu
  35. A magyar nyelv szótára – Czuczor–Fogarasi - BOR, arcanum.hu
  36. A magyar nyelv nagyszótára=BOR , nagyszotar.nytud.hu
  37. „BORLANG, (bor-láng) ősz.fn. 1) A bornak hevítő és részegítő ereje. 2) Víz tisztaságú, általható részegítő erővel bíró folyadék, mely borból vagy más, forráson keresztülment, híg anyagból választatík el. (Spiritus vini.) V.ö.LÁNG” - - Czuczor Gergely - Fogarasi János A magyar nyelv szótára
  38. Magyar etimológiai szótár Alkohol, arcanum.hu
  39. Szathmáry László: Adalékok a magyar kémia és vegyipar történetéhez: Az alkohol neveiről
  40. A magyar nyelv szótára – Czuczor–Fogarasi BORLANG, arcanum.hu
  41. Mannó Alajos : Orvos-gyógyszerészi vegytan
  42. A magyar nyelv értelmező szótára bor, , arcanum.hu
  43. A bor_szemiotikaja, rubicon.hu
  44. a b c d A borkóstolás alapjai, keszei.chem.elte.hu
  45. Borkóstolás, borbírálat előírásai, módszerei , bulac.lapunk.hu
  46. Borbírálati alapok , pincefalvak.hu
  47. Nem árutermeléssel összefüggő szőlőbor kereskedelmére vonatkozó lehetőségek, jovedekiugyintezes.hu
  48. Bor és jog. A borforgalom jogi szabályozása a Corpus Juris Hungarici tükrében az 1848 előtti Magyarországon, rubicon.hu
  49. A bor szó eredete és rövid története, boraszportal.hu
  50. Ókori lexikon - Áldozás, mek.oszk.hu
  51. Borostömlő (butta)– Kecske vagy birka bőrét belülről alaposan megtisztították. A nyílásokat a lábnál szorosra kötötték. A fejnél lévő nyíláson át öntötték bele a mustot (az új bort). Ezt a nyílást is szorosra zárták. A borostömlőnek az volt az előnye, hogy az érlelési folyamat során a bőr is tágult. Ám ha új mustot tettek egy régi bőrtömlőbe, akkor az elszakadt. Jézus is használta ezt a képet példázatként
  52. Ókori lexikon - Vinum , arcanum.hu
  53. Hatezer éves bort találtak Görögországban. Index, 2013. október 4. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
  54. Szőlőfajtaismeret A szőlő származása és elterjedése, ujkert.szie.hu
  55. Hoffmann Zsuzsanna: „In vino veritas” Adalékok a borfogyasztási szokásokhoz az ókori Rómában, acta.bibl.u-szeged.hu
  56. Badacsony Története , badacsonykilato.hu
  57. A császár végzetes fürtjei, hirmagazin.sulinet.hu
  58. a b „Szolgáljon sok századon át, Seuso, ez a készlet...” A Seuso-kincs és jelentősége, szepmuveszeti.hu
  59. Anonymus: Gesta Hungarorumm mek.oszk.hu
  60. Gyulai Ferenc és Gyulai Gábor: Középkori szőlőkultúra és előzményei, real.mtak.hu
  61. Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból, hungaricana.hu
  62. Solymosi László: A szőlő utáni adózás új rendszere a 13-14. századi Magyarországon, real-j.mtak.hu
  63. Magyarország borvidékei, people.inf.elte.hu
  64. Villányi Borvidék, borigo.hu
  65. köböl, mek.oszk.hu
  66. Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. III. 1311-1314. (Budapest–Szeged, 1994.), library.hungaricana.hu
  67. Tokaj-hegyalja története
  68. Gajdos József: Labirintus a föld alatt, veol.hu
  69. Pál József: A villányi védett eredetű vörösborok szabályozása és élettani hatásai, docplayer.hu
  70. Csoma Zsigmond-Ambrus Lajos-Somosi Lajos: A bortermelés története, tankonyvtar.hu
  71. Mitterpacher Lajos emlékezete 200 éve hunyt el a magyar mezőgazdaságtan jezsuita megalapítója
  72. Magyarország a XX. században - A borászat szakirodalma, mek.oszk.hu
  73. Mitterpacher Lajos: Rövid oktatás a' szölö miveléséröl és bor, pálinka és etzet készittetéséröl ... Magyarra ford. Pósfai Janos, real-r.mtak.hu
  74. agyar néprajzi lexikonHhegytörvény , arcanum.hu
  75. a b Szőlőművelés és borászat, mek.niif.hu
  76. Balassa Iván: A filoxéra Tokaj-Hegyalján, epa.oszk.hu
  77. A Magyar szőlőszaporítóanyag termesztés története, vitis.hu
  78. a b Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005),library.hungaricana.hu
  79. Korábban kezdődött a csabagyöngye szüretelése, agroforum.hu
  80. Study of origin of cultivar "csaba Gyöngye" (Pearl of Csaba), hungary.pure.elsevier.com
  81. Korall társadalomtörténeti folyóirat - Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. A kártevõ elleni küzdelem az elsõ központi intézkedésektõl az államilag támogatott szõlõ-rekonstrukciós hitelek lejártáig (1872–1910), epa.oszk.hu
  82. Mathiász János szőlész, borász életműve képviseletében, Mathiász Gábor a Hungarikum Szövetség alapító tagja, alelnöke. (2011), hungarikum-szovetseg.hu
  83. Magyarország a XX. században A szőlőnemesítés története, mek.oszk.hu
  84. Mathiász János (1838-1921), mek.niif.hu
  85. Dr. Rakonczás Nándor: Szőlőtermesztés, mek.oszk.hu
  86. Rezisztens szőlőfajták, biokontroll.hu
  87. Dr. Véghelyi Klára: Szőlőfiloxéra, agronaplo.hu
  88. A magyar biobornak is kell a cégér, mno.hu
  89. 17 magyar aranyérem a Challenge International du Vin borversenyen
  90. Magyar sikerek a Challenge International du Vin borversenyen, mngsz.com
  91. Pompeii in Pictures VI.10.1 Pompeii. Caupona. Osteria della Via di Mercurio, pompeiiinpictures.com (angolul)
  92. Fresco from Pompeii „rope dancers” According to Famin, two rope dancers drink wine and perform a sex show in an orgy. It is more, superstock.com (angolul)
  93. Gesztelyi Tamás: A gyönyörök forrása. Pompeji erotikus emlékei, rubicon.hu
  94. Qvevri Winemaking on UNESCO Cultural Heritage List , georgianjournal.ge (angolul)
  95. 2004. évi  XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról  (Hozzáférés ideje: 2018. október 26.)
  96. Deák Tibor, Kiskó Gabriella, Maráz Anna, Mohácsiné Farkas Csilla: Élelmiszer-mikrobiológia, tankonyvtar.hu
  97. Bob Peak:Using Yeast Nutrients, winemakermag.com (angolul)
  98. a b c d Kállay Miklós: Borászati kémia Az alkoholos erjedés, tankonyvtar.hu
  99. A reduktivitásról
  100. Édes bor, vinoport.hu
  101. Allergének a borban?, boraszportal.hu
  102. Kovács Antal: A kézművesség nem hóbort, hanem az ezer éves borkultúra felélesztése, kamaraonline.hu
  103. Tervezz nekem bort, vinoservice.sk
  104. Eperjesi Imre, Horváth Csaba, Sidlovits Diána, Pásti György, Zilai Zoltán: Borászati technológia. tankonyvtar.hu
  105. Spontán almasavbomlás vagy irányított almasavbontás, kokoferm.hu
  106. Eperjesi Imre, Horváth Csaba, Sidlovits Diána, Pásti György, Zilai Zoltán: Borászati technológia A bor tisztító kezelései, tankonyvtar.hu
  107. Házasítás, boraszportal.hu
  108. Bortárolás okosan, vinolion.com
  109. Borhibákról és borbetegségekről, portal.nebih.gov.hu
  110. Autentikus borok térhódítása, boraszportal.hu]
  111. E412 Guar Gum , food-info.net (angolul)
  112. E414 Gum Arabic , food-info.net (angolul)
  113. E466 Carboxymethylcellulose , food-info.net (angolul)
  114. Terra Hungarica Mi van a borodban? Te döntöd el
    mi kerül a poharadba!
    , mivanaborodban.hu
  115. a b c d e f g 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról, net.jogtar.hu
  116. Eperjesi Imre: Borászati technológia, kjolbee.csko.hu
  117. Pásti György: Kékszőlő-feldolgozási technológiák elemzésea minőségi vörösborkészítés függvényében, phd.lib.uni-corvinus.hu
  118. A Demeter minősítés rendszere, biodin.hu
  119. Ella Lawrence: Biodynamic Berries Ancient ways are the next step in organic winemaking, metroactive.com
  120. Tíz tudnivaló a biodinamikus borokról, vinoport.hu
  121. Nicolas Joly: What is Biodynamic Wine: The Quality, the Taste, the Terroir
  122. Bio, biodinamikus vagy épp organikus … , boraszportal.hu
  123. Biodinamikus borászat akcióban, érvek és ellenérvek, boraszportal.hu
  124. Füle Lídia: Bio, biodinamikus vagy épp organikus …, boraszportal.hu
  125. Alapelveink, terrahungarica.hu
  126. Gonda György: A legdögösebb borkészítési technológia: a spontán erjesztés, boraszportal.hu
  127. Milyen bort készítenek a szerzetesek? - Krisztus vére 2.
  128. Török József: A bor és a szerzetesek a középkorban, rubicon.hu
  129. Szacharidokat tartalmazó növényi drogok, tankonyvtar.hu
  130. Erjedési pronlémák és ezek okai, kokoferm.hu
  131. Kállay Miklós: Borászati kémia - A bor aromaanyagai, tankonyvtar.hu
  132. Kállay Miklós: Borászati kémia, Mezőgazda Kiadó, 2010, ISBN 9789632865720
  133. A bor alkoholtartalmát rendszerint térfogatszázalékban adják megi. A francia feltalálójáról elnevezett Malligand-féle ebullioszkóp(wd) készülékkel mérik, a műszerről az érték térfogatszázalékban olvasható le. Ha például a bor 10,5 M° Malligand fokos, akkor egy liter borban 105 cm³ etilalkohol található
  134. Alkoholtartalom vizsgálata Alkohol meghatározás Malligand-készülékkel, tudasbazis.sulinet.hu
  135. Polák Dávid : Mit nevezünk szakmailag jó bornak? Sav, tannin, alkohol, test fogalmak kifejtése, palackborbar.hu
  136. Nyáron könnyű - Borok 11 %-os alkoholfok alatt , bortarsasag.hu
  137. Milyen egy jó boroshordó?, boraszportal.hu
  138. ha egy gyertyát dróton a hordóba engedünk és a gyertya elalszik, akkor a hordó penészes vagy dohos[137]
  139. The Wine Color Chart What Different Wine Colors Mean, winefolly.com
  140. Rozé, siller, fuxli?, borramagyar.hu
  141. Siller borok, eople.inf.elte.hu
  142. Fuxli a szekszárdi siller, bortarsasag.hu
  143. Máté Andrea: A filoxéra megjelenése és hatása a szekszárdi történelmi borvidékre , publikon.hu
  144. Borászati termékek jelölési útmutatója Glükózban és fruktózban kifejezett cukortartalom, boraszat.kormany.hu
  145. Sommelier - az étkezés harmóniájának megteremtője, boraszportal.hu
  146. Diocletian’s Edict on Maximum Prices of 301 AD. A fragment found in Aigeira , webapp.uibk.ac.at (angolul)
  147. Borok minősítése, borterkep.eu
  148. Maróti Egon (1998). „Borfogyasztás, borhamisítás az ókori Rómában” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  149. Kai Ruffing: Borkereskedés Itália és India között a Kr. u. 1. században; Borok és korok - 2002. ISBN 9639252581
  150. Kampits Ernő: Szőlő és bor a legendák, vallások és a Biblia tükrében Archiválva 2014. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (egyetemi jegyzet), Evangélikus Hittudományi Egyetem, Kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakképző Iskola (2012. augusztus előtt Archiválva 2014. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  151. Tastevin – A Sommelier's Odd Looking Cup, Worn on a Neck Chain Around the Neck. The Sign of Wines from Burgundy., behind-the-french-menu.blogspot.com
  152. a b c d 1000ev.hu 1997. évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
  153. boraszat.kormany.hu Eredetvédelem (termékleírások és hagyományos kifejezések) és a termékleírások módosításai Archiválva 2014. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  154. A BIZOTTSÁG 607/2009/EK RENDELETE
  155. A szőlő és a bor előfordulása a régi gyógyszerkincsben, gyogyszeresztortenet.hu
  156. Kilencszáz éves pincék fölött dolgoznak a tokajibor-kutatók, holmagazin.hu
  157. A botrytiszes borok birodalmában: érdekességek a nemes penész világából, boraszportal.hu
  158. Nemes penész nélkül nincsen Tokaji Aszú, szepzold.hu
  159. Csúcsminőségű tokaji aszú a szőlőőr segítségével, smartvineyard.com
  160. Manapság néhol a laboratóriumban előállított botritisz spórákat ráfújják az egészséges bogyókra és így szimulálják a nemes penész kialakulását[157][158][159]
  161. boraszat.kormany.hu Vidékfejlesztési Értesítő LXIII. évfolyam 10. szám, a Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapja - 2013. december 20.
  162. Tíz tudnivaló a botritiszről Az ősellenség és a legjobb barát, vinoport.hu
  163. A botrytiszes borok birodalmában: érdekességek a nemes penész világából, boraszportal.hu
  164. A botrytisz egy kémiai gyárként működik: míg használja a cukrot és a savakkal is jól lakik, vizet von el a bogyóból - egyfajta természetes dehitratációt végez. A bogyó létartalma természetesen csökken a dehidratáció következtében - azaz a szőlőszem betöpped. Miközben metabolizálja a cukrot és a savakat (borkő- és almasavat) megnöveli a glyicerolt is, valamint az ecet- és gluconic savakat is. Ezen felül enzimeket is produkál, mint például a laccase.[163]
  165. Tokaji bortípusok A fehérek csatasora, vinoport.hu
  166. Tokaj termékleírás, guildsomm.com
  167. A Káli-medence védett eredetű borai , pincefalvak.hu
  168. Történeti borvidék, borvidék, mek.oszk.hu
  169. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 1908. évi 112.000. számú rendelete, a borhamisitásnak és hamisitott bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1908 : XLVII. t.-c. végrehajtásáról., library.hungaricana.hu
  170. Festőszőlők, pincefalvak.hu
  171. Caroline Gilby : A legemlékezetesebb magyarországi élményem..., vinoport.hu
  172. Borrendek
  173. Alisca Borrend Szekszárd
  174. Bonus Bonorum Borrend
  175. Custodes Vinorum
  176. Duna-menti Szent Orbán Borrend
  177. Vinum Vulcanum Borrend
  178. Mathiász János Borrend
  179. Magyarország borászati térképe, elitbor.hu
  180. Néhány szó a díjról:, magyarborakademia.hu
  181. Borbély Tamás, elitbor.hu
  182. Meghalt Figula Mihály borász, deluxe.hu
  183. Jásdi István lett 2017-ben a „Borászok Borásza”, welovebalaton.hu
  184. Koch Csaba: Villányban művészi igényességgel szeretnék bort készíteni, boraszportal.hu
  185. Ifj. Szepsy István: „Remegett kezem-lábam”, boraszportal.hu
  186. Szőke Mátyás a 2017-es Év Bortermelője, boraszportal.hu
  187. Katona Zoltán: Magyarország szőlőtermő területei és térszerkezet-változásainak minősítése ágazati nyilvántartás, tér-adat-információ kapcsolatrendszer és változási tendenciák az Európai Uniós tagság első évtizedében doktori (PhD) értekezés tézisek, foldrajz.ttk.pte.hu
  188. Gyulai Virág: Az űjvilági borok versenyképességének növekedése a klasszikus borpiaco, midra.uni-miskolc.hu
  189. Nyulasi Gábriel: Óvilág és újvilág – A globalizálódó borfogyasztó, boraszportal.hu
  190. Óvilág-Újvilág borkóstoló, vinoport.hu
  191. Újvilág, borvilag.aldi.hu
  192. Dr. Sidlovits Diána, Dr. Kator Zoltán,Brazsil Dávid: A legújabb tendenciák a világ borpiacán, farmit.hu
  193. Balogh Jeremiás Máté: A borkereskedelem versenyképességének elemzése a hagyományos és az újvilági bortermelő országokban, ageconsearch.umn.edu
  194. Dr. Rakonczás Nándor: Szőlőtermesztés, dea.lib.unideb.hu
  195. Szentek a szőlőben – védőszentek Vincétől Jánosig, foodandwine.hu
  196. Május 25.: Orbán – a legutolsó fagyosszent
  197. FAOSTAT
  198. Magyarország bortermelése (2005–2016)
  199. Németh Richárd: Visszaeső bortermelés, csökkenő borfogyasztás - Változó klíma, változatlan gazdaság, boraszportal.hu
  200. Pap Edina:Csak négy ország bortermelése nő idén a világon - Magyarország köztük van, magyarmezogazdasag.hu
  201. Magyarország bortermelése borvidéki bontásban 2011-2017, hnt.hu
  202. Gyümölcsbor készítése a Wikikönyvekben
  203. Gyógyborok és likőrök, gyümölcsborok, scribd.com
  204. Magyarországon 1897-ig 666 820 kataszteri hold szőlőből 391 217 pusztult el.
  205. Az olyan bor, amelyben nincs cukortartalom, vagy az nem haladja meg az érzékelési küszöböt Cukortartalma: 0-15 g/l. között lehet.
  206. Az erjesztés után kevés cukrot is tartalmazó bor, amelynek cukortartalma: 15,1-25 g/l.
  207. Cukortartalma: 25,1-40 g/l.
  208. Édeskés, maradék cukrot tartalmazó bor.Cukortartalma: 40 g/l felett.
  209. Lichine, Alexis. Alexis Lichine’s New Encyclopedia of Wines & Spirits, 5th edition (New York: Alfred A. Knopf, 1987), 236.
  210. Robinson, J. (editor). The Oxford Companion to Wine, 3rd edition (Oxford University Press: 2006), 279, ISBN 0-19-860990-6.
  211. Régi magyar szólások és közmondások Bor, arcanum.hu
  212. Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások és közmondásszerü szólások, mek.oszk.hu
  213. Myth of Dionysus and Ikarios: Wine - The Gift from Gods to People, bigcyprus.com.cy (görögül)
  214. Apollodórosz: Mitológia, mek.niif.hu
  215. 'Eratoszthenész, a matematikus költő', iif.hu
  216. Star Tales - Canis Minor, ianridpath.com (angolul)
  217. Ikariosz – marathóni szőlőműves, arcanum.hu
  218. Lakoma A görög-latin próza mesterei, mek.oszk.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bor (ital) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]