Rabl Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Rabl Károly
Születési neve Karl Joseph Rabl
Született 1746. február 3.
Frain
Elhunyt 1828. április 16. (82 évesen)
Gyöngyös
Munkái
Jelentős épületei Miskolc, Belvárosi ref. templom
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rabl Károly témájú médiaállományokat.

Rabl Károly (Frain, 1746. február 3.Gyöngyös, 1828. április 16.) építőmester, számtalan templom, híd és neves középületek tervezője, építésének vagy átépítésének az irányítója. Az Egri Érsekség, a Jászkun Kerület területei és Gyöngyös város egyik legrangosabb, legtöbbet foglalkoztató építőmestere volt.

Élete[szerkesztés]

Rabl Károly.[mj 1] 1746-ban született a dél-morvaországi Frainben.[mj 2] Feltehetően az apja kőfaragó és építőmester volt.[mj 3] A tanulóéveiről nincs érdemleges forrás dokumentum valószínű, hogy Morvaországban töltötte inaséveit. A szakmát Jung József építőmester mellett tanulta ki. 1774 és 1780 között tanonckodott a neves mester műhelyében.[mj 4]

Pallérságának egyik legjelentősebb munkája Jászberényben a főtemplom 1772. évi földrengés után károk helyreállítása volt, amely munkálatok Jung mester irányításával zajlott.[mj 5]

Gyöngyösön telepedett le,[mj 6] így első neves munkája az Almásy ház építése volt. Az épületet 1784-ben tervei alapján építette a korábbi épület felhasználásával. A barokk stílusban épített palotát mindenki Szent Korona házként ismeri, mivel a napóleoni háborúk (1806-1809) közötti időkben, többször is őrizték itt a koronát. 1932-ben az épületet a római katolikus egyházközség vásárolta meg. 1945 óta itt működik a plébánia.[mj 7]

A Debreceni Református nagytemplom építkezésében 1808-tól Rabl Károly mint kivitelező mester vett részt, az építkezés Péchy Mihály tervei alapján készült. Miután Péchy eredeti terveit maradéktalanul nem tudták megvalósítani, így a két torony közötti üres hely kitöltésére a timpanon mögötti díszes frontgaléria Rabl tervei alapján épült meg. Az 1780-tól haláláig – közel 50 év alatt- felépített 19 hídat, több mint 10 templomot tervezett és épített meg vagy építőmesterként irányította a munkát, számos neves épületnél építőmesterként dolgozott a már meglévő épületek átépítésénél.[1] Rabl munkái között a templomok mind számosságában mind minőségében a legjelentősebbek. Különösen nagy részt vállalt a református templom építési mozgalomban, amelyet nagyban segített II. József magyar király 1781-ben hozott türelmi rendelete.

Rabl mester több mint 50 éves építőmesteri és tervező munkája során saját stílust alkotott, amelyet nevezhetünk egy klasszicizáló késő barokknak, amely erős helyi ízeket is magába olvasztott. Élete vége felé már közel 20 segédet foglalkoztatott és szülővárosa egyik legtekintélyesebb polgárának számított. A mellette dolgozó segédek a szakma fogásai mellett az akkori kor modern vállalkozó szemléletét is megtanulhatták. Az 1788-ban Gyöngyösön anyakönyvezett fia ifj. Rabl Károly folytatta apja vállalkozását.

Főbb művei[szerkesztés]

Templomok[szerkesztés]

  • 1771 Gyöngyöshalászi Szent Anna katolikus templom
  • 1788 Kisújszállási református templom
  • 1789 Törökszentmiklósi református templom
  • 1790 Szeged Kálvária Szent-Kereszt kápolna
  • 1791 Kunszentmiklósi református templom
  • 1793 Jászalsószentgyörgyi katolikus templom
  • 1798 Karcagi Görögkeleti ortodox templom
  • 1805 Jászapáti katolikus templom bővítésének tervrajza
  • 1808 Debreceni Református nagytemplom (csak a végső munkákat befejező építőmester volt)
  • 1808 Miskolci Belvárosi templom
  • 1809 Kiskunmajsai katolikus templom átépítése
  • 1816 Besenyőtelek római kat. templom
  • 1820 Gyöngyösi zsinagóga
  • 1825 Abasári templom bővítése
  • 1826 Kecskeméti Árpád-házi Szent Erzsébet templom
  • 1828 Szűcsi római katolikus templom (egyik utolsó munkája)

Hidak[szerkesztés]

Jászberényi Kőhíd (1806)
  • 1784 Gyöngyösi nagy híd
  • 1786 Hort kőhíd
  • 1795 Nagypataki híd
  • 1798 Tarnaörsi híd
  • 1801 Pásztói Zagyva kőhíd
  • 1801 Adácsi Janda kőhíd
  • 1802 Mezőtárkányi híd
  • 1804 Kápolnai híd
  • 1804 Gyöngyöshalászi híd
  • 1805 Tari kőhíd
  • 1805 Kisrédei kőhíd
  • 1805 Egri kőhíd
  • 1806 Jászberényi Kőhíd
  • 1807 Gyöngyös-Horti híd
  • 1807 Csányi Szarvágy-híd
  • 1807 Sárvízi kőhíd
  • 1813 Tarnamérai Öreg-tarna híd (Gyöngyös-hevesi országúton)
  • 1813 Detken a Bene patak felett átivelő híd
  • 1813 Jászdózsa Holt-Tarna híd

Épületek[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Nevét a korabeli dokumentumokban többféle formában használta úgymint Karl Rabl, Karl Joseph Rabl, Carolus Rabel. A magyar dokumentumokban a neves építőmester Rábel Károly néven is megtalálható
  2. Németül Frain volt születésekor a település neve.
  3. A forrásként is megjelölt Bibó tanulmány alapján
  4. Jung József pallérjaként dolgozott, ami a német Polier-ból szóból ered, aminek a jelentése a kőműveseknél és az ácsoknál az építkezésen dolgozó munkavezetőt jelenti mai szóhasználattal, aki a munkát a munkásokkal végrehajtatja. Forrás: Pallas Nagylexikon.
  5. A mesterek által adott nyugták (quittung) keltezéséből lehet pontosan követni a templom építésének az időtartamára. Az építkezés 1774. június 10-én kezdődött, Rabl első számlája pedig egy hónappal később 1774. július 9-én keltezett.
  6. Letelepedése után nem sokkal halt meg Quadri Kristóf gyöngyösi építőmester, hamarosan ő lett az első építőmester a városban
  7. Emeletének nagytermében kincstárat alakítottak ki, az esztergomi után hazánk második legjelentősebb egyházi gyűjteménye.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Bibó István: Rabl Károly építőmester munkássága. Ars Hungarica: (kiadó nélkül). (1994/1)  

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]