Péchy Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péchy Mihály
Született 1755
Elhunyt 1819. február 19.
Fejérszék
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Péchy Mihály témájú médiaállományokat.
A Debreceni Református Nagytemplom

Péchy Mihály (Álmosd, 1755Fejérszék, 1819. február 19.) építész, mérnökkari tábornok. A bécsi mérnökakadémiát végezte el, majd különböző hadmérnöki beosztásokban szolgált. 1809-ben Győr védelmét vezeti. Korai építészeti műveire a klasszicizmusba hajló késő barokk a jellemző. Fő művei, a Debreceni Református Nagytemplom (1805–1821) és a Debreceni Református Kollégium (1804–1818) már a magyar klasszicizmus kiemelkedő alkotásai.

Életútja[szerkesztés]

Születése, tanulmányai[szerkesztés]

1755-ben Álmosdon született, mint péchujfalusi Péchy László és magyarnagysombori Sombory Erzsébet gyermeke. 1770-ben iratkozott be a debreceni református kollégiumba bejáró diákként. Tanulmányai végeztével 1776. április 2-től 1779. január 22-ig a Genie Korpsban, a bécsi K. K. Ingenieur Akadémia im Theresianum (bécsi katonai mérnök-akadémia) tagjaként önköltségen tanult, s emellett látogatta a bécsi képzőművészeti akadémiát is, ahova 1776. február 26-án iratkozott be. A katonai mérnök-akadémián 1779-ben hadapródként végezett.[1]

Katonai és építészi pályafutása[szerkesztés]

  • 1788-ban mint mérnökkari főhadnagy részt vesz a törökök elleni harcokban.
  • Az 1790-es években a franciák (Napóleon) ellen harcol, hol hadifogságba esik: Kazinczy László 1794. szeptember 8-án Kazinczy Ferencnek küldött levelében a „burkus" háború eseményeinek leírása mellett arról küld értesítést, „Hogy szegény Péchy Miháy a Francziáknál fogva van, azt tudjátok."[1]
  • 1801-ben - Nagyszebenben állomásozva - Debrecen városától megbízást kap református kollégium újjáépítési terveinek kidolgozására, majd 1802-ben - úgy a kollégium, mint a Szent András templom teljes leégése után - az új "Nagytemplom" terveinek elkészítésére. Míg a kollégium nagyrészt tervei szerint épül meg (újdonságnak számító klasszicista stílusban), addig a Nagytemplom terveinek igen hányatott a sorsa; pénz és megfelelő építőmester hiányában többször áttervezésre késztetik, végül a templomot a Péchy Mihály terveit is felhasználó Thaler József kamarai építész tervei alapján építették fel.
  • 1809-ben a Győri vár parancsnoka, s a vesztes győri csata után - kapott parancsa értelmében - feladata volt a várat legalább 7-8 napon át tartani, egy felmentő sereg reményében. Az ostrom 1809. június 14-én kezdődött. A kis létszámú (1832 fő) védősereg hősien kitartott, s csak június 22-én - miután az éjszakai támadás során az élelmiszerkészletek nagy része megsemmisült - döntöttek úgy, hogy a várat - amennyiben addig nem érkezik felmentő sereg - június 24-én délután 4 órakor tisztességes feltételek mellett feladják[2]. A kapitulációval Péchy Mihály francia hadifogságba esik, de szeptember 8-án — becsületszóra — fogolycsere útján kiszabadul[1].
  • 1810-ben ezredes
  • 1813-ban tábornok
  • 1815. június 2-án nyugdíjba vonul.

Utolsó évei[szerkesztés]

Nyugdíjba vonulása után 1819. február 19-én bekövetkezett haláláig fejérszéki birtokán él. Felesége nem volt, gyermeket nem hagyott hátra maga után. A Szilágy megyei Monó községben, a családi sírboltba temették el.


Emlékezete[szerkesztés]

  • Debrecenben szakközépiskolát neveztek el róla (Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola).

Irodalom[szerkesztés]

  • Szentpéteri Kun Ágota: A debreceni református Nagytemplom (Debrecen, 1931);
  • Szentkirályi Zoltán: P. M. munkássága (Építés-Építészet, 1951);
  • Balogh István: P. M. és a debreceni Nagytemplom építése (Művészettört. Ért. VII., 1958);
  • Major Máté: Nagy magyar építészek. P. M. (Építésügyi Szle, 1959. 1. sz.);
  • Balogh István: A debreceni Nagytemplom (Bp., 1962).

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c Művészettörténet • Sápi Lajos: Péchy Mihály (374. oldal)
  2. [1] Péchy Mihály ostromnaplója

Külső hivatkozás[szerkesztés]