Hamburger

Hamburger
Névadó	szendvics Hamburg (étel vagy élelmiszer típusa)
Nemzet, ország	Németország Amerikai Egyesült Államok
Alapanyagok	húspogácsa, zsemle, zöldségek
Fűszerek	majonéz, ketchup
Ismertebb receptek	Házi hamburger
A Wikimédia Commons tartalmaz Hamburger témájú médiaállományokat.

A hamburger grillezett, fűszeres marhahúsmassza, lapos, enyhén pogácsa formájú a mi fasírtunkhoz hasonló ételféleség, amelyet zsemle formájú péksüteménybe helyeznek. A gyorséttermek jellegzetes kínálata. Gyakran tálalják hasábburgonyával. Sokan az Amerikai Egyesült Államokhoz kötik a hamburger feltalálását, azonban valójában igen hosszú utat járt be, és három kontinens, Ázsia, Európa és Amerika is szerepet játszott a létrejöttében.

Története

Az orosz nép körében a középkorban a tatárok terjesztették el a nyers, felvagdalt, fűszerezett hús (ma tatárbifsztek) fogyasztását, amely később a német kereskedővárosokba is eljutott, majd egész Európában szétterjedt. Az alapjának másik feléül szolgáló szendvicset John Montagu, Sandwich grófja találta fel, aki kenyerek közé tett húst. Ennek speciális változata lett népszerű Németországban és Ausztriában, ahol zsemléket használtak erre a célra. A 19. században aztán a nagy kivándorlási hullámmal került az Amerikai Egyesült Államokba az étel. Mivel Hamburg volt a legforgalmasabb kikötő, ahonnan a kivándorlók útnak indultak, ennek alapján nevezték el. New York városában már a század közepe után elkezdték felszolgálni hamburg steaknek nevezett ételt, vagyis a szintén Hamburgból érkező darált húst, amit sóztak, füstöltek és hagymával, valamint kenyérrel szolgáltak fel. A marhatenyésztés folyamatos növekedése miatt a hús ára egyre csökkent, és a századfordulóra széles rétegek számára elérhetővé vált.

Húspogácsa

A Boor-Burger avagy a paraszt hamburger

A 19. század nagy európai kivándorlási hulláma Hamburgból indult, s ez volt a legforgalmasabb kikötő, ahonnan a kivándorlók elindultak. Hiába a marhatenyésztés folyamatos növekedése, nem mindenhol csökkent annak ára. Voltak falvak, ahol a visszatérő vándorok szerettek volna hasonló finomságokat fogyasztani, de csakis a sertéshús volt elérhető. Emiatt találták ki, hogy a sertés legjavát teszik a zsemlébe. Ennek az ünnepi változata a Paraszt burger (Boor-Burger), ami nem volt más, mint a földszinten elhelyezkedő salátaágyra fektetett, pirított paprikakarikákon nyugvó 20-25 dkg-os lapított, sózott, borsozott sertéspogácsa ráolvasztott fűszeres sajttal, majonézzel. Majd az első emeleten jégsaláta(vagy egyéb más saláta) és füstölt szalonnaszeleteken és pirított hagymakarikákon pihenő, akkoriban vaslapon (ma grillen) megpirított, főtt sertésnyelvből állt. Öntete a már felhasznált majonéz és a más sertés sütésekből visszamaradt, un.: kvintesszencia keveréke volt kevés paprikával, borssal, ami akkoriban kissé csípős ízt eredményezhetett.

A vásárok, ünnepségek közkedvelt étele lett, azonban csak egy helyben állva lehetett fogyasztani, míg a vendégek szívesebben használták volna az időt nézelődésre. Ezt felismerte az egyik árus is (akinek a neve máig nem tisztázott), aki lapítani kezdte a húsgolyókat, és zsemlébe rakta őket. Az új étel népszerűsége különösen a nagy gazdasági világválság idején növekedett meg, mivel csupán öt centbe került. A harmincas években jelent meg rá a hamburger steak elnevezés. Ekkorra tehető a később világméretűvé vált üzletlánc, a McDonald’s megalapítása. Ők kezdetben hot dogokat árultak, ám hamar felismerték, hogy bevételük legnagyobb része a hamburgerekből származik, így végül 1955-ben megnyitották éttermüket Chicagóban.

A „burger” változat később általánosabb jelentést nyert és már nem kizárólag marhahús-pogácsával készített szendvicsekre használják, például a fish burger, turkey burger, veggie burger halas, pulykahúsból készült, ill. vegetáriánus szendvicset jelent. A burger változat, előfordul cégnevekben (például Burger King) és szóösszetételekben is (például Cheeseburger, utalással a sajtra).

Élettani hatások

A hamburgerek (főleg a gyorséttermekben árultak) többsége a közvélekedés szerint sok egészségtelen, káros anyagot tartalmaz. Ennek legfőbb oka a termék magasnak tartott zsír- és sótartalma. A hamburgernél – sok más élelmiszerhez hasonlóan – nagyon fontos az elkészítési mód. Jó minőségű, alacsony zsírtartalmú húsból, kevés sóval készítve, vaslapon sütve és főként mértékkel fogyasztva nem jelent különösebb egészségi kockázatot. Sok tekintetben a mellé rutinszerűen fogyasztott, olajban sütött, erősen sózott hasábburgonya, az utána szintén általánosan fogyasztott cukros üdítők, valamint a mértéktelen fogyasztás felelősek a hamburger rossz híréért.

Létezik úgynevezett vega („veggie”) burger. Ezt a vegetáriánus szendvicset hús hozzáadása nélkül, zöldségekből készítik.

Irodalom

• A legjobb hamburgerek. Receptek húsevőknek, vegetáriusoknak és mindenki másnak, Cser, 2015 Fordította Szüle Dénes.
• Paul Gayler: Hamburgerek. A barbecue ranch burgertől a miszós lazacburgerig, Gabo, 2015 Fotó: Gus Filgate. Fordította Karetka Zsófia.
• Sabine Durdel-Hoffman, Elke Essman, Brigitte Lotz: A legjobb burger otthon, Alexandra, Pécs, 2016 Fordította Gűth Ervin.
• Martin Kintrup: Burgerek nagykönyve. A legjobb receptek, Kossuth, 2017 Fordította Medgyesy-Töreki Flóra.
• Jancsa Jani: A nagy burger könyv, Lunchbox, 2018 Fotó: Fördős Peti.
• Nina Olsson: Kézműves vega burgerek. Zöldségfasírtok, burgerzsemlék, szószok és fűszerek. Különleges receptek a nagyvilágból, Bioenergetic, 2018 Fordította Benkő Henrietta.
• Jord Althuizen: Burgerek és BBQ-falatkák. Smokey goodness, Scolar, 2021 Fordította Soós Krisztina.

Források

• Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011 355–356. oldal. ISBN 978 963 324 029 8,

További információk

• Hamburger.lap.hu – Linkgyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek

• KFC
• Wendy’s
• Jack in the box
• Big Kahuna Burger
• Open Burger
• Zsoucsiamo, a kínai hamburger