Berlin–Hamburg nagysebességű vasútvonal
Berlin–Hamburg
nagysebességű vasútvonal | |
|---|---|
 Egy ICE T a vonalon | |
 | |
| Vonalszám: | Hamburg–Hagenow: 100 Hamburg–Büchen: 102 Hagenow–Ludwigslust: 172 Ludwigslust–Berlin: 204 Nauen–Berlin: 209.10, 209.14 S-Bahn Berlin: 200.75, 200.9 S-Bahn Hamburg: 101.2, 101.21 |
| Vonal: | 6 100 |
| Hossz: | 284,1 km |
| Nyomtávolság: | 1 435 mm |
| Feszültség: |
|
| Üzemeltető: | DB Netz |
| Maximális sebesség: | 230 km/h |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berlin–Hamburg nagysebességű vasútvonal témájú médiaállományokat. | |
A Berlin–Hamburg nagysebességű vasútvonal egy 286 km hosszú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított, kétvágányú nagysebességű vasútvonal Németországban Berlin és Hamburg között Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Schleswig-Holstein és Hamburg tartományokban. Wittenbergen, Ludwigsluston és Büchenen keresztül köti össze a szövetségi fővárost Hamburggal. A vonalat 1844. május 6-án kezdte építeni a Berlin-Hamburg Railway Company. Két és fél év múlva, 1846. december 15-én nyílt meg. A vonalon regionális és távolsági személyszállítás, továbbá teherszállítás zajlik.
A vonal a Transzeurópai Közlekedési Hálózat törzshálózatának része, és az első olyan meglévő németországi vonal, amelyet 200 km/h feletti sebességre fejlesztettek, így nagysebességűvé vált. A két város főpályaudvarai közötti 286,7 km-t a leggyorsabb vonatok 103 perc alatt teszik meg, így a maximális utazási átlagsebesség jelenleg 164 km/h a vonat típusától és a menetrendtől függően (a 2020-as menetrendi évtől).
A vonalat a Berlin-Hamburgi Vasúttársaság építette 1844. május 6-tól, és 1846. december 15-én helyezték üzembe. Abban az időben ez volt a leghosszabb távolsági vasútvonal a német államokban. Berlinből, Hamburger Bahnhof (1884 októberétől Lehrter Bahnhof), Spandau, Neustadt (Dosse), Wittenberge, Ludwigslust, Büchen és a Hamburg-Bergedorf vasút meglévő 15,6 kilométeres útvonalán keresztül a hamburgi Berliner Bahnhofig vezetett.
Érdekességek
[szerkesztés]- 1931. június 21-én a Sínzeppelin 230 kilométer/órás új vasúti gyorsasági világrekordot ért el a vasútvonalon, Karstädt és Dergenthin között.
Eljutási idők
[szerkesztés]| Eljutási idők Hamburg és Berlin között | ||
| Év | Eljutási idő | Változás |
|---|---|---|
| A vonal megnyitása előtt | kb. 30 óra lovaskocsi |
(0) |
| Megnyitás (1846) | 9 óra (kb. 30 km/h) |
(-21 óra) |
| 1914 | 194 perc (3 óra 14 perc) | (-346 perc) |
| 1933 | 138 perc (2 óra 18 perc) (Repülő Hamburgi) |
(-56 perc) |
| Németország szövetséges megszállása (1961–1989) | kb 6 óra | (+222 perc) |
| 1989 | 243 perc (4 óra 3 perc) | (-117 perc) |
| 1993 | 204 perc (3 óra 24 perc) | (-39 perc) |
| 2000 téli menetrend (2000 november - 2001 június) |
140 perc (2 óra 20 perc) | (-64 perc) |
| 2004 nyári menetrend (2004 szeptemberig) |
128 perc (2 óra 8 perc)[1] | (-12 perc) |
| 2004. december 12 | 90–93 perc (1 óra 30-33 perc) | (-50 perc) |
| 2006 .május 28 (Berlin Hauptbahnhof megnyitása) |
90–96 perc (1 óra 30-36 perc) | (+0 - +3 perc) |
Irodalom
[szerkesztés]- von der Leyden (Hrsg.): Berlin und seine Eisenbahnen 1846–1896. Nachdruck der Ausgabe von 1896, 2 Bände. Ästhetik und Kommunikation Verlags-GmbH, Berlin 1985, ISBN 3-88245-106-8.
- Peter Bley: 150 Jahre Eisenbahn Berlin-Hamburg. alba, Düsseldorf 1996, ISBN 3-87094-229-0.
- Alfred Gottwald: Die Berlin-Hamburger Eisenbahn und ihre Bahnhöfe, in 'Brandenburgische Denkmalpflege', Jg. 5, 1996, Heft 1.
- Wolfgang Feldwisch, Eberhard Jänsch (Schriftleitung): Ausbaustrecke Hamburg-Berlin für 230 km/h (Edition ETR). DVV Media Group GmbH | Eurailpress, Hamburg 2005, ISBN 3-7771-0332-2.
- Hermann Hoyer, Dierk Lawrenz, Benno Wiesmüller: Hamburg Hauptbahnhof. EK-Verlag GmbH, Freiburg 2006, ISBN 3-88255-721-4.
További információk
[szerkesztés]
- Projektseite der Ausbaustrecke Hamburg-Berlin
- Information über die Berlin-Hamburger Eisenbahn
- Informationen zur Strecke auf berliner-bahnen.de
Források
[szerkesztés]- ↑ (2001) „Fahrplanperspektiven” (német nyelven). Eisenbahn-Revue International (4), 186 f. o.
