Mannheim–Karlsruhe–Bázel nagysebességű vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

Mannheim–Karlsruhe–
Bázel vasútvonal
(Rheintalbahn)
Karlsruhe-Durlach állomás
Karlsruhe-Durlach állomás
A Mannheim–Karlsruhe–Bázel nagysebességű vasútvonal útvonala
 Vonalszám: 665 (Mannheim–Heidelberg)
701 (Heidelberg–Karlsruhe)
702 (Karlsruhe–Bázel)
 Vonal: 4002 (Mannheim–Heidelberg)
4000 (Heidelberg–Karlsruhe)
4280 (Karlsruhe–Bázel)
 Hossz: 270,7 km
 Nyomtávolság: 1 435 mm mm
 Feszültség: 15 kV, 16,7 Hz ~
 Maximális sebesség: 250 km/h
Helyszín: Baden-Württemberg
Állomások és megállóhelyek

A Mannheim–Karlsruhe–Bázel vasútvonal (németül: Rheintalbahn) a Baden-Württemberg német szövetségi tartomány nyugati peremén, a Rajna-völgy keleti oldalán épült kétvágányú villamosított vasútvonal, mely Mannheimet köti össze a svájci Bázel városával Heidelbergen, Karlsruhén, Baden-Badenen és Freiburg im Breisgaun keresztül. További fontos állomásai még Bühl, Achern, Offenburg, Lahr, Emmendingen, Bad Krozingen, Müllheim és Weil am Rhein.

A vonal része a Bádeni Fővonalnak (németül: Badische Hauptbahn). Építése 1840-ben kezdődött, és 1855-re érte el Bázelt. A 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított vonal ma a Deutsche Bahn hálózatának egyik legfontosabb vonala. Hosszabb ideje folyik a vonal korszerűsítése, hogy az engedélyezett sebességet 250 km/h-ra emelhessék.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Építkezés kezdete Építkezés vége
1840 szeptember 12 Mannheim Hauptbahnhof Heidelberg Hauptbahnhof
1843 április 10 Heidelberg Hauptbahnhof Karlsruhe Hauptbahnhof
1844 május 1 Karlsruhe Hauptbahnhof Rastatt
1844 május 6 Rastatt Baden-Oos
1844 június 1 Baden-Oos Offenburg
1845 augusztus 1 Offenburg Freiburg Hauptbahnhof
1847 június 1 Freiburg Hauptbahnhof Müllheim (Baden)
1847 június 15 Müllheim Schliengen
1848 november 8 Schliengen Efringen
1851 január 22 Efringen Haltingen
1855 Haltingen Bázel

Építkezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A projekt kilenc részből áll:

  1. rész: KarlsruheRastatt-Süd (60,66–100,87 km): 24,3 km
  2. rész: Rastatt-Süd–Sinzheim (km 100,87–114,37 km): 13,5 km
  3. rész: BühlOttersweier (114,37–121,75 km): 7,4 km
  4. rész: AchernSasbach (121,75–130,53 km): 7,8 km
  5. rész: RenchenAppenweier (130,52–140,16 km): 9,6 km
  6. rész: AppenweierOffenburg (140,16–145,48 km): 5,3 km
  7. rész: OffenburgHerbolzheim (145,48–178,00 km): 32,6 km
  8. rész: KenzingenHeitersheim (178,00–222,40 km): 44,4 km
  9. rész: BuggingenBázel (222,40–271,61 km): 37,4 km: this section includes the 9,4 km-long Katzenberg alagút, which is already under construction and will be opened to service in december 2011,

Forgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Távolsági[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járat Vonal
ICE 12 Berlin – Braunschweig – Kassel-Wilhelmshöhe – Frankfurt (Main) – Karlsruhe – Basel (– Zürich – Interlaken Ost)
ICE 20 (Kiel –) Hamburg – Kassel-Wilhelmshöhe – Frankfurt (Main) – Karlsruhe – Basel (– Zürich – Interlaken Ost)
IC 30
ICE 31
Kiel – Hamburg – Dortmund – Duisburg/Wuppertal – Köln – Koblenz – Frankfurt (Main) – Karlsruhe – Basel – Chur
ICE 43 (Amsterdam Centraal – Duisburg bzw. Dortmund –) Köln – Frankfurt (Main) Flughafen Karlsruhe – Basel
ICE 83 Paris – Karlsruhe – Stuttgart (– München)
IC 60 Strasburg – Baden-Baden – Bruchsal – Stuttgart – München
IC 61 Basel – Freiburg – Karlsruhe – Stuttgart – Nürnberg
IC 26
IC 35
Norddeich Mole – Köln/Hamburg – Frankfurt – Karlsruhe – Offenburg – Triberg – Singen – Konstanz

Regionális[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járat Vonal
IRE Karlsruhe – Baden-Baden – Offenburg – Hausach – Villingen – Konstanz
RE Karlsruhe – Baden-Baden – Offenburg – Hausach – Villingen – Konstanz
RE Heidelberg – Wiesloch-Waldorf – Bruchsal – Bretten – Stuttgart
RE Offenburg – Lahr – Emmendingen – Denzlingen – Gundelfingen – Freiburg (– Basel Bad Bf)
RE (Offenburg –) Freiburg – Bad Krozingen – Müllheim - Weil am Rhein – Basel Bad Bf (– Basel SBB)
RB Mannheim – Schwetzingen – Hockenheim – Graben-Neudorf – Karlsruhe
RB (Offenburg –) Emmendingen – Kollmarsreute – Gundelfingen – Freiburg-Herdern – Freiburg
RB Freiburg – Schallstadt – Norsingen – Bad Krozingen – Müllheim (– Basel)
SWEG Freiburg – Schallstadt – Bad Krozingen – Oberkrozingen – Staufen
BSB Elzach/Waldkirch – Denzlingen – Gundelfingen – Freiburg-Zähringen – Freiburg-Herdern – Freiburg Hbf (– Staufen)
OSB Offenburg – Appenweier – Achern
S-Bahn RheinNeckar:
S 3 Germersheim – Mannheim – Heidelberg – Bruchsal – Karlsruhe
S 4 Germersheim – Mannheim – Heidelberg – Bruchsal
Stadtbahn Karlsruhe:
S 4 Öringen – Bretten – Karlsruhe-Durlach – Karlsruhe Marktpl. – Rastatt – Baden-Baden – Achern
S 31 Odenheim – Bruchsal – Karlsruhe – Ettlingen West – Rastatt – Freudenstadt
S 32 Menzingen – Bruchsal – Karlsruhe – Ettlingen West – Rastatt – Baden-Baden – Achern
S 41 Karslruhe-Marktpl. – Durmersheim – Rastatt – Freudenstadt – Eutingen im Gäu
Regio S-Bahn Basel:
 S1  (Schopfheim –) Steinen – Lörrach – Weil am Rhein
 S6  Zell im Wiesental – Basel Bad Bf – Basel SBB

Költségek és finanszírozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-ban kb. 108 millió eurót költöttek a vonalra.[1][2]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Helmut Röth: Auf Schienen zwischen Odenwald und Pfalz. Fotografien 1955-1976. Ludwigshafen am Rhein, Verlag Pro Message. 2006. 168 pages. ISBN 3-934845-18-5. (németül)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Holzhey, Michael: Wachstumskerne der Schiene – Investitionsschwerpunkte der Zukunft. BDZ Workshop, 2005. május 31. (Hozzáférés: 2007. június 29.) (németül)
  2. Investitionsbilanz 2006 der DB AG Eurailpress of 2 January 2007 (németül)