Ugrás a tartalomhoz

ICE 1

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ICE 1
DB 401
Pályaszám
DB 401 001–020, 050–090 és
DB 401 501–520, 550–590
Általános adatok
GyártóAEG, ABB, Henschel, Krauss-Maffei, Krupp, Siemens
Gyártásban1989 – 1994
Szolgálatba állás1991. június
Darabszám59 szerelvény db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésBo’Bo’
Nyomtávolság1435 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség280 km/h
Kapcsolókészülékek közötti hossz20.560 mm
Hossz279 000 mm
Üres tömeg77,5 t (12-kocsis vonat átépítés után: 849 t) t
Legnagyobb tengelyterhelés20,0 t
Vonatbefolyásoló rendszerSifa, PZB90, LZB, részben ETCS
Villamos vontatás
Áramnem15 kV 16,7 Hz AC
Áramellátásfelsővezeték
Teljesítmény
Állandó4800 kW
Vontatómotorok száma4
A Wikimédia Commons tartalmaz ICE 1 témájú médiaállományokat.
Termes kocsi
Hat üléses fülke
Mellékhelyiség
A motorvonat jellegzetes étkezőkocsija

Az ICE 1 a Deutsche Bahn első generációs nagysebességű Intercity Express villamos motorvonata. 1989 és 1994 között gyártotta az AEG, az ABB, a Henschel, a Krauss-Maffei, a Krupp és a Siemens. Összesen 59 szerelvény készült el.

Járműösszeállítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A motorvonat két hajtófejből áll, köztük személykocsikkal. A szerelvény nem "igazi" motorvonat, jobban hasonlít a mozdony vontatta hagyományos vonatra. A mozdonyok neve ebben az esetben vonófej. A hajtófejek között 10-14 személykocsi helyezkedik el. A szerelvény összteljesítménye 9600 kW, ami elegendő a 280 km/h-s sebesség elérésére is.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor a DB üzembe állította 1991-ben az első generációját az Intercity Express vonatoknak, óriási technológiai ugrást hajtott végre Németország. Az első időkben a vonatok 250 km/h sebességgel közlekedtek, az új vagy felújított vonalakon, tetemesen lerövidítve az utazási időket. Az új nagysebességű vonatok telepítése meggyorsította a nagysebességű vonalak építését. Németországban a vasúti személyszállítás ezen intézkedések révén megint alternatív megoldása lett a motorizációnak és a légi közlekedésnek.

Az ICE-k kora 1991-ben jött el, ekkor a flotta 23 kész és 26 már megrendelt ICE 1-ből állt. A DB tervei szerint a lehető leghosszabb nagysebességű pályán kellett ezeknek szolgálatot teljesítenie, így a 6. számú Hamburg-München (Hamburg, Hannover, Göttingen, Kassel-Wilhelmshöhe, Fulda, Frankfurt am Main, Mannheim, Stuttgart, Ulm, Augsburg, München) vonalra került az első 18 vonat – kb. 6 órás menetidővel. A vonatokkal átlagosan egy órát, gyakran a korábbi menetidő felét is meg lehetett takarítani a korábbi lehetőségekhez képest.

1992-ben nyílt meg a második ICE vonal (IC Linie 4), szintén Hamburg és München között, de Bréma, Hannover, Kassel, Fulda, Würzburg és Nürnberg érintésével – ekkor került a DB tulajdonába elegendő ICE vonat.

Az első időszak problémáin (nem záródó ajtók, eldugult WC-k, motor-meghibásodások) viszonylag gyorsan felülemelkedett a típus – egy problémájára azonban mind a mai napig nem találtak megoldást fejlesztői. Nem túl jól eltalált acél konstrukciójának "köszönhetően" a vonat 200 km/h fölött érezhetően rezonál és hangossá válik. A problémát első körben a kerekeken történő csillapítással próbálták orvosolni, így a villamos közlekedésben már bevált gumigyűrűs kerekekkel (radumspannender Gummiring) szerelték fel a vonatokat. Ez a megoldás vezetett az ICE történetének legszomorúbb eseményéhez, az eschedei vonatbalesethez.

1992 végén érkezett meg az újabb 19 vonat, melyeket azonnal az újonnan megnyílt 3. IC vonalra vezényeltek, itt először Karlsruhe és Bázel (Hamburg-Hannover-Kassel- Fulda-Frankfurt am Main-Mannheim-Karlsruhe-Freiburg im Breisgau- Bázel), majd nem sokkal később Zürich került be a célállomások közé. 1993-ban, amellett, hogy a célállomások köre Berlinnel bővült, mind a 60 ICE 1 vonat pályára került. A vonatok azóta is évente átlagosan 520 000 kilométert futnak.

2006-tól a svájci előírások módosultak, és a nagysebességű pályákon az ETCS (Level 2) biztosítóberendezés rendszer alkalmazását írják elő, így az érintett 18 ICE 1 szerelvény ezzel a rendszerrel ki lett bővítve.

A legforradalmibb változások közül ki kell emelni a vonatok teljesen új belső tervezését, mely számos speciális berendezést biztosított az utasok számára. Ilyenek például a nagy helyet adó ülések, állítható háttámlák és ülésmagasságok, étkező, és büfé kocsik, csomagmegőrzők, zárt rendszerű WC-k, WC-k a mozgássérültek számára, konferenciahelyiség stb., és mindezek elősegítették a távolsági utazások masszív növekedését Németországban.

Az ICE 1 vonatokat könnyű megkülönböztetni a hasonló ICE 2 szerelvényektől a nagyobb hossz és a kiemelkedő, púpos alakú étkezőkocsi miatt, továbbá az ICE 1 orrán nem található önműködő központi kapcsolófej, ezért nincs ennek az elején nyitható takaróelem.[1]

Balesetek[2]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1998. június 3-án 10:58 perckor történt Németországban a Hannover–Hamburg nagysebességű vasútvonalon, Eschedétől 6 kilométerre délre, a Münchenből Hamburgba tartó ICE 884 számú vonat első kocsijának az egyik kerekének abroncsa szétrobbant, amelynek darabjai szétszóródtak, egyik része az utastérbe fúródott. A tragédiában 101 ember életét veszítette, 88 súlyos, további mintegy 100 személy könnyebb sérülésekkel került kórházba. Bővebben: Eschedei vasúti baleset
  • 2001. november 22-én, éjszaka, Hanau és Frankfurt közötti nagysebességű pályán a szemből érkező vonat vezetője észlelte, hogy az ICE 698 vonat hátsó motorkocsija füstöl. A vonatot Offenbach állomásán állították le, 160 utasát evakuálták. A balesetben senki nem sérült meg, de a vonófej (rövidzárlat következtében) kiégett.
  • 2006. április 15-én, éjszaka egy részeg autósnak sikerült Darmstadtban balesete után a síneken landolnia. A sofőrt a helyi lakók kimentették, de azt már nem tudták megakadályozni, hogy a 160 km/h sebességgel érkező ICE 1 ne gázoljon át a kocsin. A kocsi az ütközés következtében felrobbant, a motorkocsi egység kisiklott és nagyjából egy kilométert így futott, míg a vonatnak sikerült megállnia. Személyi sérülés nem történt, de az okozott kár elérte a 2 millió eurót.
  • 2006. április 28-án Thun állomására érkezéskor az ICE 278 egy BLS motorvonattal ütközött. Az alacsony sebesség ellenére – a vonat nagyjából 60 km/h-val ment – a 14 részes szerelvény kétharmada kisiklott. A balesetben többen, így az ICE vezetője is megsérült.
  • 2008. április 26-án a Hamburg és München között közlekedő ICE 885 Fuldától nem messze, 21.05-kor a 11 kilométer hosszú Landrückentunnel alagút északi bejáratánál egy juh-nyájon gázolt át. Feltételezhetően az alagút bejárati léglökése is hozzájárult ahhoz, hogy a juhok miatt kibillent motorkocsi egység kisiklott, és a vonat 12 kocsijából 10-et magával rántott. A szerelvény az alagútban állt meg. Annak ellenére, hogy a vonat 200 km/h-nál nagyobb sebességgel érkezett a baleset helyszínére, a vonaton 19 könnyebb sérült és 20 elpusztult birka volt a baleset egyenlege, no meg jelentős – több millió eurós – anyagi kár. A juhokat valószínűleg egy kóbor kutya hajtotta a sínekre.

Keresztelés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002 októberéig az összes ICE szerelvénynek nevet adtak. Az eddigi elnevezett motorvonatok:

  • Tz101 – Gießen
  • Tz102 – Flensburg
  • Tz104 – Mühldorf a. Inn
  • Tz105 – Offenbach am Main
  • Tz105 – Offenbach am Main
  • Tz106 – Itzehoe
  • Tz107 – Plattling
  • Tz108 – Lichtenfels
  • Tz109 – Aschaffenburg
  • Tz110 – Gelsenkirchen
  • Tz111 – Nürnberg
  • Tz112 – Memmingen
  • Tz113 – Frankenthal/Pfalz
  • Tz114 – Friedrichshafen
  • Tz115 – Regensburg
  • Tz116 – Pforzheim
  • Tz117 – Hof
  • Tz119 – Osnabrück
  • Tz120 – Lüneburg
  • Tz152 – Hanau
  • Tz153 – Neumünster
  • Tz154 – Heppenheim/Bergstraße
  • Tz155 – Rosenheim
  • Tz156 – Freilassing
  • Tz158 – Gütersloh
  • Tz159 – Bad Oldesloe
  • Tz160 – Mülheim (Ruhr)
  • Tz161 – Bebra
  • Tz162 – Geisenheim/Rheingau
  • Tz167 – Garmisch-Patenkirchen
  • Tz168 – Crailsheim
  • Tz169 – Worms
  • Tz173 – Timmendorfer Strand
  • Tz176 – Bremen
  • Tz177 – Basel
  • Tz178 – Bremerhaven
  • Tz180 – Castrop-Rauxel
  • Tz181 – Zürich
  • Tz184 – Bruchsal
  • Tz185 – Hildesheim
  • Tz187 – Fulda
  • Tz188 – Rüdesheim am Rhein
  • Tz190 – Ludwigshafen am Rhein

Forgalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg az állomány nagy része a nagy forgalmú Hamburg – Frankfurt – Würzburg – München és Hamburg – Ruhr-vidék – Frankfurt – Nürnberg – Bécs vonalakon üzemel.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Vámos Sándor (2011 [last update]). "ob121.com blogja - technológiák" (html). ob121.blog.hu (magyar nyelven). Hozzáférés: 2011-05-16. {{cite web}}: Check date values in: |year= (súgó)CS1 karbantartás: year (link) - ICE1 Bevetés Archiválva 2011. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. ↑ Vámos Sándor (2011 [last update]). "ob121.com blogja - technológiák" (html). ob121.blog.hu (magyar nyelven). Hozzáférés: 2011-05-16. {{cite web}}: Check date values in: |year= (súgó)CS1 karbantartás: year (link) - ICE 1 vasúti balesetek Archiválva 2011. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:DBAG Class 401
A Wikimédia Commons tartalmaz ICE 1 témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=ICE_1&oldid=29206650”