ABB
| ABB | |
 | |
 | |
| Jelmondat | ’’Engineered to Outrun’’ |
| Típus |
|
| Jogelőd | |
| Alapítva | 1988 |
| Névadó | |
| Székhely |  Zürich, Svájc |
| Vezetők | (CEO) (2024–Morten Wierod) |
| Iparág | energetika, hajtások, folyamatautomatizálás, robotika és gyártásautomatizálás |
| Tulajdonos |
|
| Forma | Kft. |
| Árbevétel | 8 600 000 000 USD (2024) |
| Alkalmazottak száma | 105 000 (2025) |
| Leányvállalatai | ABB Robotics |
| Tőzsde |
|
 ABB
Pozíció Svájc térképén
| |
 é. sz. 47° 24′ 41″, k. h. 8° 32′ 29″47.411484°N 8.541491°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 41″, k. h. 8° 32′ 29″47.411484°N 8.541491°E | |
| Az ABB weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ABB témájú médiaállományokat. | |
Az ABB-csoport (eredetileg Asea Brown Boveri) egy svéd-svájci multinacionális villamosmérnöki vállalat, mely jelen van az energiaellátás és az automatizálás terén[1]. Az ABB-csoport leányvállalatai összesen mintegy 105 000 embert foglalkoztatnak, 100 országban.
Története
[szerkesztés]Miután tanulmányozta a Németországban és Angliában kifejlesztett új elektromos világítási rendszert, Ludvig Fredholm (1830-1891), Göran Wenströmmel (1857-1927) és annak bátyjával, Jonas Wenströmmel (1855-1893) közösen megalapította 1889-ben az Elektriska Aktiebolaget i Stockholm céget. Ennek, a Wenströms & Granströms Elektriska Kraftbolag-gal való egyesülése nyomán, 1890-ben megalakult az Allmänna Svenska Elektriska Aktiebolaget (ASEA). A vállalat kulcsfontosságú szerepet játszott a svéd ipar fejlődésében, mivel lehetővé tette a villamos áram nagy távolságokra való szállítását, és így az északi részek (Norrland) olcsó vízenergiáját lehetett használni a délen található ipari központokban.
A Brown Boveri céget a svájci Badenben alapította 1891-ben Charles Eugene Lancelot Brown és Walter Boveri.
1988-ban az ASEA és Brown Boveri egyesülése folytán létrejött az ABB (Asea Brown Boveri Ltd.), a világ egyik legnagyobb vállalata az elektromos energia területén. A következő években több vállalatot vásároltak fel, köztük az Elsag Bailey Process Automation céget, és ugyanakkor eladták az atomenergia, villamosenergia-termelés és a vasúti tevékenységeket.
2017-ben a Karlskronában működő High Voltage Cables üzemet megvásárolta az NKT Cables dán cég.
Az ABB ma
[szerkesztés]Az ABB központja a svájci Zürichben van. Svédországban 8950 alkalmazottuk van, 35 helyen. Ebből mintegy 4100 Västeråsban és 2600 Ludvikában dolgozik. Ezen kívül jelentős tevékenysége van például a németországi Mannheimben.
Divíziók
[szerkesztés]- Energetika
- Robotika
- Folyamatautomatizálás
- Hajtások
Az ABB Magyarországon
[szerkesztés]A cégcsoport magyarországi vállalata, az ABB Kft, 1991-ben alakult, és közel 400 alkalmazottat foglalkoztat. Az ABB mind a négy részlegének van magyarországi képviselete.[2]
Ügyvezető igazgatók
[szerkesztés]- 1988–1996: Percy Barnevik
- 1996–2000: Göran Lindahl
- 2001–2002: Jörgen Centerman
- 2002–2004: Jürgen Dormann
- 2005–2008: Fred Kindle
- 2008: Michel Demaré (ideiglenes)
- 2008–2013: Joseph M. Hogan
- 2013–2020 : Ulrich Spiesshofer
- 2020–2024 : Björn Rosengren
- 2024– Morten Wierod
A vezetőségi tanács elnökei
[szerkesztés]- 1988–1996: Peter Wallenberg
- 1996–2001: Percy Barnevik
- 2001–2007: Jürgen Dormann
- 2007–2015 : Hubertus von Grünberg
- 2015– : Peter Voser