KTX-I
| KTX-I | |
| KTX-I | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Alstom és Rotem |
| Gyártásban | 1997–2000 : Franciaország[1] 2002–2003: Dél-Korea[1] |
| Darabszám | 46 db |
| Műszaki adatok | |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 305 km/h |
| Hossz | 388 104 mm[1] |
| Szélesség | 2904 mm (max)[1] |
| Üres tömeg | 701[1] t |
| Villamos vontatás | |
| Áramnem | 25 kV 60 Hz AC[1] |
| Áramellátás | felsővezeték[1] |
| Teljesítmény | |
| Állandó | 12 x 1130 kW (vontatási)[1] |
| Vontatómotorok száma | 12[1] |
| Kocsi / Motorkocsi | |
| Ülőhelyek száma | 965 fő (ebből 30 lehajtható ülés)[1] db |
A Wikimédia Commons tartalmaz KTX-I témájú médiaállományokat. | |
A KTX-I – más néven TGV-K vagy Korail 100000 sorozat – egy dél-koreai nagysebességű villamosmotorvonat-sorozat. A járművek a francia Alstom gyártó TGV Réseau[2] módosított változatai.
A 20 kocsiból álló, étkezőkocsi nélküli vonatszerelvények nagy befogadóképességre vannak optimalizálva. A 46 vonatszerelvényt részben Franciaországban az Alstomnál, részben Dél-Koreában, a Rotemnél gyártották egy technológiaátadási megállapodás keretében, amely alapot szolgált a dél-koreai nagysebességű vonatok további hazai fejlesztéséhez.
A Korail a KTX nevet használja a KTX-I hivatalos elnevezéseként. A KTX-I elnevezés abból ered, hogy megkülönböztessék a korábban KTX-II néven ismert KTX Sancheon-tól, de ez nem a járműsorozat hivatalos neve.
A dél-koreai nemzeti vasúttársaság, a Korail nagysebességű vasúti szolgáltatása, a Korea Train Express (KTX), a KTX-I-vel indult. A vonatok üzembiztonságát az idő múlásával jobb karbantartással és kisebb módosításokkal javították. A vonatok 2004. április 1-je óta közlekednek kereskedelmi utasforgalomban a Korail nagysebességű KTX hálózatán.[1] 2011-ben a KTX-I továbbra is a Korail fő munkagépe a KTX-szolgáltatásban, maximális menetrend szerinti sebessége 305 km/h.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1991-ben pályázatot írtak ki a rendszer alapvető technológiájának[3] – amely magában foglalta a felsővezetéket, a jelzőrendszert és a járműparkot[4] – a dél-koreai nagysebességű vasúti szolgáltatás számára. 1991. augusztus 26-án három versenyző nyújtotta be az első ajánlatokat: a GEC-Alstom (ma Alstom) által vezetett konzorcium, amely a francia TGV/LGV-rendszer egyik építője; a német Siemens, az ICE egyik építője; valamint a Mitsubishi, a japán Sinkanszen egyik építője.[5] Öt értékelési forduló után a francia és a német konzorciumok 1993. június 15-én nyújtották be végleges ajánlataikat.[3] A Koreai Nagysebességű Vasútépítési Hatóság (KHSRCA) 1993. augusztus 20-án jelentette be, hogy a GEC-Alstom által vezetett konzorcium lett a kiválasztott ajánlattevő, és a szerződést 1994. június 14-én írták alá.[3]
A GEC-Alstom és dél-koreai leányvállalata, az Eukorail által elnyert alaprendszer-szerződés részét képezték Dél-Korea első nagysebességű vonata, a KTX-I sorozat, amelyek a TGV Réseau-n alapultak.[1] Az első végkocsi karosszériáját 1996 januárjában gyártották le, az első teljes vonat 1997 decemberében készült el és kezdődtek meg a tesztelések Franciaországban, majd 1998 márciusában szállították Dél-Koreába.[6] Az első próbaút Dél-Koreában 1999 decemberében zajlott le.[6] 2000 júniusában elérték a 300 km/h sebességet, a rendszeres tesztelés ezen a sebességen 2000 novemberében kezdődött meg, miután az Alstom által Franciaországban gyártott mind a 12 vonatszerelvényt átadták Dél-Koreának.[6] A rendszerre vonatkozó szerződés egyik alapvető feltételével összhangban, miszerint a technológiatranszfer után a hozzáadott érték több mint 50%-ának Dél-Koreából kell származnia, a megrendelt 46 vonatszerelvény közül a fennmaradó 34-et a Rotem gyártotta licenc alapján magában Dél-Koreában.[3] Az első Koreában gyártott kocsiszekció 1999 októberében készült el, az első teljes vonatot 2002 áprilisában gurították ki a gyárból, és az összes vonatot 2003 decemberéig szállították le.[6]
2004. január elejétől a 2004. április 1-jén megkezdődött rendszeres üzemig naponta 25–28 vonat volt üzemelésben, amikor a KTX-rendszert intenzív próbaüzem alá vetették, hogy az összes rendszerkomponenst és a személyzetet felkészítsék a rendszeres üzemre.[7]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Korean KTX high speed train rail South Korea. Seoul to Busan KTX. Gyeongbu line". www.seoulkoreaasia.com. 2010. augusztus 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 18.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 "The High Speed Rail System in Korea" (PDF). Alstom. 2004. március. 2004. szeptember 12. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 31.
- ↑ SNCF International in South Korea Archiválva 2008. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Leaflet No.1 2008 www.sncf-international.net
- 1 2 3 4 "차량 발달사: 차량 선정". Korea Railroad Research Institute. 2012. március 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 22.
- ↑ D. Suh, Sunduck; Yang, Keun-Yul; Lee, Jae-Hoon; Ahn, Byung-Min; Kim, Jeong Hyun (2005). "EFFECTS OF THE KOREAN TRAIN EXPRESS (KTX) OPERATION ON THE NATIONAL TRANSPORT SYSTEM" (PDF). Proceedings of the Eastern Asia Society for Transportation Studies. 5: 175–189. Hozzáférés: 2010. augusztus 27.
- ↑ "Korea Catches Its A-Train, KTX". OhmyNews. 2004. március 31. 2012. február 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 27.
- 1 2 3 4 "Project milestones". Alstom. 2004. március. 2004. április 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 1.
- ↑ "Systems integration with TGV* Technology". Alstom. 2004. március. 2004. április 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 1.