Strenči
| Strenči | |||
 | |||
| A pszichiátriai intézet | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország | ||
| Tájegység | Vidzeme | ||
| Alapítás éve | 1928 | ||
| Irányítószám | LV-4730 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 988 fő (2021. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Strenči
Pozíció Lettország térképén
| |||
| é. sz. 57° 37′, k. h. 25° 41′Koordináták: é. sz. 57° 37′, k. h. 25° 41′ | |||
| Strenči weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Strenči témájú médiaállományokat. | |||
Strenči (németül: Stackeln) kisváros Lettországban.
Fekvése[szerkesztés]
Strenči Lettország második legnagyobb folyójának, a Gaujának partján, a Riga–Tartu-vasútvonal mentén található. A település Vidzeme tájegység tőzegben nagyon gazdag területén helyezkedik el. Jelentős közlekedési csomópont és egészségügyi központ. A várostól 25 km-re van az észt határ és mindössze 3 km-re Seda városa.
Története[szerkesztés]
Strenčiről az első írásos feljegyzés a 17. századból származik, egy térkép, amely Strenčit mint a Rigát Dorpattal (Tartu) összekötő postaút egyik állomását tünteti fel.
1889-ben készül el a Riga–Pszkov-vasútvonal, amely közvetlen összeköttetést biztosított a Orosz Birodalom fővárosával, Szentpétervárral.
1904–1907 között épül fel Strenčiben a Vidzemei kormányzóság központi kórháza. Ennek a kórháznak részeként nyílt meg 1907-ben a mai Lettország területén az első pszichiátriai kórház.
Strenči 1928-ban kapott városi jogokat. A 2009-es közigazgatási reformig Lettország Valka járásához tartozott.
Látnivalók[szerkesztés]
- Gyógyszertár (1901)
- Evangélikus templom (1907, tervezte F. Skujiņš)
- Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (1907, tervezte A. Reinbergs). Az intézetben érdekes múzeum is található.
- A Gauja vasbeton hídja (1909) ipartörténeti műemlék.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
További információk[szerkesztés]
|
