Rēzekne

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rēzekne
A Livóniai lovagrend várának romjai
A Livóniai lovagrend várának romjai
Rēzekne címere
Rēzekne címere
Rēzekne zászlaja
Rēzekne zászlaja
Közigazgatás
Ország Lettország
TájegységLatgale
Alapítás éve1773
Polgármester Aleksandrs Bartaševičs
Népesség
Teljes népesség26 839 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség2100 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,5 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Rēzekne (Lettország)
Rēzekne
Rēzekne
Pozíció Lettország térképén
é. sz. 56° 30′, k. h. 27° 19′Koordináták: é. sz. 56° 30′, k. h. 27° 19′
Rēzekne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rēzekne témájú médiaállományokat.

Rēzekne (németül: Rositten, lengyelül: Rzeżyca), Lettország hetedik legnépesebb városa.

Fekvése[szerkesztés]

A város hét dombra épült. Latgalliában, Rigától 242 km-re keletre, az oroszlett határtól pedig 63 km-re nyugatra található.

Történet[szerkesztés]

Először 1285-ben említik a források, Rositten néven. Történetének korai szakaszában orosz és litván erők támadták, majd 1582-ben a Lengyel–Litván Unió része lett. 1773-ban városi rangot kapott. A 19. században a Vityebszki kormányzóság része lett. 1917-ben itt tartották az első Latgalei Kongresszust, melynek során Latgale vezető politikusai a Lettországhoz való csatlakozás mellett döntöttek. 1918-ban a lett függetlenségi háború során Latgale régió kulturális központjává vált. 1941 júliusában német csapatok támadták, majd 1944-ben a város kétharmada megsemmisült a szovjet bombázások miatt, lakosságszáma pedig 13 300 főről 5000 főre csökkent. A háború után újjáépült, és jelentős gazdasági központ lett.

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának 47,5%-a orosz, 44,5%-a lett.

A 19. században a város lakosságának kétharmada zsidó volt. 1935-ben a lakosságszám 13 139 fő volt. 1989-ben az oroszok a népesség 53%-át alkották. 1991-ben lakossága 43 156 fő volt, 2011-re ez a szám 32 295-re csökkent. Ennek oka a magas átlagéletkorú lakosság (40,3 év), az alacsony születésszám és a nagyobb városokba való költözés.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Jézus szíve római katolikus székesegyház, 1901-ben szentelték fel
  • Ortodox templom, 1936-ban szentelték fel
  • Szent Miklós óhitű templom, 1895-ben épült
  • Evangélikus templom, 1932 és 1938 között épült
  • Zöld Zsinagóga, a város egyetlen megmaradt zsinagógája, 1845-ben épült
  • A rēzeknei vár romjai
  • Latgales Māra emlékmű, 1939-ben készült
  • Latgalliai kultúrtörténeti múzeum
  • Aquaterrárium

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata kontinentális, az évi középhőmérséklet 4,7 °C, a januári középhőmérséklet -7 °C, a júniusi 17 °C. Az eddigi legalacsonyabb hőmérséklet -39 °C, a legmagasabb hőmérséklet 34 °C volt. Az évi átlagos csapadékmennyiség 639 mm.

A város szülöttei[szerkesztés]

  • Aiga Grabuste, hétpróbázónő
  • Iveta Apkalna, orgonistanő
  • Fridrikh Ermler (1898–1967), szovjet filmrendező
  • Eber Landau, hisztológus
  • Teuvo Tulio, finn filmrendező
  • Kristīne Opolais (1979), operaénekesnő, szoprán
  • Kaspars Cipruss, kosárlabdázó
  • Žanis Peiners, kosárlabdázó
  • Edgars Gauračs, labdarúgó
  • Vladislav Kozlovs, labdarúgó

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2021. június 15.)