Piltene
| Piltene | |||
 | |||
| A várrom és a katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország | ||
| Tájegység | Kurzeme | ||
| Alapítás éve | 1557 | ||
| Irányítószám | LV-3620 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 809 fő (2026. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,4 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 57° 13′ 32″, k. h. 21° 40′ 34″57.225556°N 21.676111°EKoordináták: é. sz. 57° 13′ 32″, k. h. 21° 40′ 34″57.225556°N 21.676111°E | |||
| Piltene weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Piltene témájú médiaállományokat. | |||
Piltene (németül: Pilten) kisváros Lettország Balti-tengeri partvidékén.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Piltene a Venta folyó partján, Ventspilstől 22 km-re található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1220-ban II. Valdemár dán király várat építtetett a Venta folyó partján a Kardtestvérek rendje elleni védelem céljából.
Amikor 1232. február 11-én létrejött a kurlandi püspökség, a püspökség székhelye Piltene lett. Zemgale második, és Kurzeme első püspöke, Balduīns no Alnas 1234-ben érkezett Piltenébe. A püspökség állandó harcban állt a rigai püspökökkel és a Kardtestvérek rendjével. 1290-ben a Teuton Lovagrend birtoka lett és a püspök is a rend hűbéresévé vált.
1520-tól rövid ideig Piltene a Német-római Birodalom szuverén püspök-hercegsége volt.
1557-ben a település városi jogokat kapott. 1560-tól a Kurzemei Hercegség része volt egészen 1795-ig, amikor Lengyelország harmadik felosztásakor az Orosz Birodalom bekebelezte.
Piltene testvérvárosai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā)". Centrālā statistikas pārvalde. Hozzáférés: 2026. június 19.
