Ugrás a tartalomhoz

Staicele

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Staicele
Staicele címere
Staicele címere
Staicele zászlaja
Staicele zászlaja
Közigazgatás
Ország Lettország
TájegységVidzeme
Alapítás éve1992
IrányítószámLV-4043
Népesség
Teljes népesség766 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 50′ 08″, k. h. 24° 44′ 51″57.835556°N 24.747500°EKoordináták: é. sz. 57° 50′ 08″, k. h. 24° 44′ 51″57.835556°N 24.747500°E
Staicele weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Staicele témájú médiaállományokat.

Staicele (németül: Staizel) kisváros Lettországban.

Fekvése

[szerkesztés]

Staicele Lettország északi részén, a Salaca folyó partján, az észt határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A Salaca folyón 1887-ben épült az első híd, amelynek hídfőjénél egyre többen telepedtek le. 1897-ben a híd közelében papírgyár létesült, és a papírgyári munkásoknak épült házakból alakult ki a település. 1913-ban a papírgyár saját vasúti szárnyvonalat épített Pāle településig.

Staicele a Rigai-öböl mentén elterülő, a 6-tól a 13. századig létező lív államnak, Metsepolenek [2] a területére esik. Az itt élő lívek kezdeményezésére 1999. március 27-én nyitották meg a Pivālind Lív Kulturális és Információs Központ és Múzeumot. A „Pivālind” szó lív nyelven gólyát jelent, ami a városka címermotívuma.

Staicele 1992-ben kapott városi jogokat. A 2009-es közigazgatási reformig Lettország Limbaži járásához tartozott.

Lakosság

[szerkesztés]

Staicele össznépességének körülbelül 90%-a vallja magát lettnek.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  2. Henrik Livónia krónikája Metsepole-t megemlíti: X:14, XI:2-3, XIV:10, XV:10, XV:1, XV:3, XV:7, XVI:4, XIX:3, XXI:7, XXVII:1 és XXIX:3