Staicele

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Staicele
Staicele, Staiceles pilsēta, LV-4043, Latvia - panoramio.jpg
Staicele címere
Staicele címere
Staicele zászlaja
Staicele zászlaja
Közigazgatás
Ország Lettország
TájegységVidzeme
Alapítás éve1992
Irányítószám LV-4043
Népesség
Teljes népesség808 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Staicele (Lettország)
Staicele
Staicele
Pozíció Lettország térképén
é. sz. 57° 48′, k. h. 24° 50′Koordináták: é. sz. 57° 48′, k. h. 24° 50′
Staicele weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Staicele témájú médiaállományokat.

Staicele (németül: Staizel) kisváros Lettországban.

Fekvése[szerkesztés]

Staicele Lettország északi részén, a Salaca folyó partján, az észt határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A Salaca folyón 1887-ben épült az első híd, amelynek hídfőjénél egyre többen telepedtek le. 1897-ben a híd közelében papírgyár létesült, és a papírgyári munkásoknak épült házakból alakult ki a település. 1913-ban a papírgyár saját vasúti szárnyvonalat épített Pāle településig.

Staicele a Rigai-öböl mentén elterülő, a 6-tól a 13. századig létező lív államnak, Metsepolesnek[2] a területére esik. Az itt élő lívek kezdeményezésére 1999. március 27-én nyitották meg a Pivālind Lív Kulturális és Információs Központ és Múzeumot. A „Pivālind” szó lív nyelven gólyát jelent, ami a városka címermotívuma.

Staicele 1992-ben kapott városi jogokat. A 2009-es közigazgatási reformig Lettország Limbaži járásához tartozott.

Lakosság[szerkesztés]

Staicele össznépességének körülbelül 90%-a vallja magát lettnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
  2. Livóniai Henrik krónikája. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 29.)