Krāslava
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Krāslava | |||
 |
|||
| katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország |
||
| Tájegység | Latgale | ||
| Alapítás éve | 1923 | ||
| Irányítószám | LV 560(1-3) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9114 fő (2016. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,6 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Krāslava
Pozíció Lettország térképén
|
|||
| é. sz. 55° 53′, k. h. 27° 10′Koordináták: é. sz. 55° 53′, k. h. 27° 10′ | |||
| Krāslava weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krāslava témájú médiaállományokat.
|
|||
Krāslava város Lettországban közvetlenül Fehéroroszország határán.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Krāslava a Daugava völgyében közvetlenül Fehéroroszország határán található.
Lakossága[szerkesztés]
2004-es adatok szerint a város lakosságának 43% lett, 26% orosz, 18% fehérorosz, 10% lengyel és a fennmaradó 3% egyéb nemzetiségű.
Története[szerkesztés]
A települést írásos feljegyzés 1558-ban említi. A település 1729-ben került Ludvig Plater gróf tulajdonába és a következő 2 évszázadban a grófi család birtoka volt. A város két nevezetes épületét a katolikus templomot és a grófi kastélyát ebben az időszakban építették. A település 1923-ban, az első Lett Köztársaság idején kapott városi rangot.
Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Kultúra, Oktatás[szerkesztés]
Látnivalók[szerkesztés]
- A 18. században épült katolikus templom
Krāslava testvérvárosai[szerkesztés]
Vadsten, Svédország
Poddembice, Lengyelország- Aleksandrov, Lengyelország
Dzerzsinszk, Fehéroroszország
Volokolamszk, Oroszország
Jegyzetek[szerkesztés]
|
