Daugava
| Daugava | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Oroszország, Fehéroroszország, Lettország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1020 km |
| Forrásszint | 221 m |
| Vízhozam | 678 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 87 900 km² |
| Forrás | Valdaj-hátság, Oroszország |
 é. sz. 56° 51′ 20″, k. h. 32° 32′ 30″56.855541°N 32.541688°E | |
| Torkolat | Balti-tenger (Rigánál) |
| é. sz. 57° 03′ 43″, k. h. 24° 01′ 33″57.061900°N 24.025800°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Daugava témájú médiaállományokat. | |
A Daugava avagy másképpen Nyugati-Dvina (belarusz nyelven Заходняя Дзьвіна, lettül Daugava, oroszul Западная Двина [zapadnaja dvina], lengyelül Dźwina, németül Düna, észtül Väina) 1020 km hosszú folyó Észak-Európában, ebből 325 km Oroszország területén.[1] A folyó az oroszországi Valdaj-hátságból ered, majd Fehéroroszországon, Lettországon át folyik, és Rigánál ömlik a Balti-tengerbe.
A folyó nagy része hajózható és csatorna köti össze a Dnyeperrel.
A folyó lettországi részén 3 vízerőmű található: A Rrigai a 35. folyamkilométernél, a ķegumsi (ejtsd: tyegums) a 70. folyamkilométernél és a Pļaviņu (ejtsd: plavinyu) a 107. folyamkilométernél. További erőmű megépítését tervezik Daugavpils (németül Dünaburg) körzetében. Ez ellen a lett környezetvédők nagyon határozottan tiltakoznak.
A 10. században a vikingek a Daugaván és a Dnyeperen keresztül jutottak el Bizáncba, bár akkor még a Daugava–Dnyeper-csatorna nem létezett.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Main Geographic Characteristics of the Republic of Belarus. Main characteristics of the largest rivers of Belarus". Land of Ancestors. Data of the Ministry of Natural Resources and Environmental Protection of the Republic of Belarus. 2011. 2014. január 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. szeptember 27..
