Võrumaa
Võrumaa (Võro maakund) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Megyeszékhely | Võru | ||
Kormányzó | Ülo Tulik | ||
ISO 3166-2 | EE-86 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 34 898 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2305 km² | ||
Időzóna |
EET, UTC+2 EEST, UTC+3 | ||
Térkép | |||
![]() | |||
Võrumaa elhelyezkedése Észtországban | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Võrumaa témájú médiaállományokat. |
Võru megye, (észtül: Võrumaa vagy Võru maakond) (võro nyelven Võro maakund) megye Észtország délkeleti részében. Közigazgatási székhelye Võru város, ahol a megye lakosainak csaknem fele él. Nevében az észt maakond, vagyis magyarul megye szóból ered a hosszabb megyenév, amely võro nyelven maakund.
Területe 2305 km², népessége (2008. január 1-jei becslés szerint) mintegy 40 ezer fő, Észtország teljes népességének mintegy 2,9 százaléka.
Földrajza[szerkesztés]
Északi szomszédja Põlva megye és a Pszkovi-tó, nyugaton Valga megye, délen Lettország, keleten Oroszország.
A megyében található Észtország és egyben a három balti állam legmagasabb pontja, a 318 méter magas Suur Munamägi domb, valamint az ország legdélebbi pontja, a Naha farm közelében, Karisöödi faluban, Mõniste község területén.
Éghajlata[szerkesztés]
A város éghajlata nedves kontinentális, meleg nyarakkal és hideg telekkel. 1992. augusztus 11-én itt mérték az országban valaha mért legmagasabb nappali hőmérsékletet, ami 35,6 °C volt. A tenger közelsége miatt a telek enyhébbek, míg a nyarak hűvösebbek, mint más hasonló szélességi körön fekvő területeken. A nedves légtömegek főleg nyugat felől, míg a hideg betörések északról, illetve keletről érik el a vidéket. Mivel a város az ország keleti felén fekszik, ezért ősztől kezdve, egészen tavaszig hidegebb az idő, mint a partvidéki területeken. Délies fekvésének köszönhetően, azonban nyáron magasabb hőmérséklet alakul ki ezen a vidéken, mint a tengerpartokon. a közeli Haanja-fennsíkon a hótakaró akár 135 napon keresztül is megmaradhat. A januári középhőmérséklet az ország középső és keleti részein -6 és -7 °C közt alakul. A legrövidebb nappal a téli napforduló idején Dél-Észtországban 6 óra 39 perc, míg a leghosszabb nappal a nyári napfordulókor 18 óra 10 perc.[2]
Gazdasága[szerkesztés]
Võru megye gazdaságának alappillérei főleg az erdészet és a fafeldolgozás, továbbá a bútoripar, az élelmiszeripar és a turizmus. A vállalatok 47% a gazdaság primer szektorához (mezőgazdaság, erdészet) tartozott a 2011-es népszámlálás összeírásai szerint, míg a vállalkozások 38 százaléka a tercier szektorban (kereskedelem, szolgáltatások) végezte tevékenységét. A megye legnagyobb vállalatai közé tartozik a fafeldolgozással foglalkozó AS Toftan, az AS Barrus, míg a bútorgyártást az AS Antsla Inno képviseli. A fémfeldolgozó cégek közt a legnagyobb az AS Rauameister. Az AS Võru Juust az élelmiszeriparban, míg a Danpower GmbH az energetikai iparban működik. A megye kedvező földrajzi fekvése (az oroszországi Pszkov mindössze 100, Riga pedig 220 kilométernyire fekszik) gazdaságára is jó hatással van. A megyét számos szállítmányozási útvonal érinti, többek között az egyik legfontosabb a Tallinn-Tartu-Pszkov között húzódó főútvonal. A megye délkeleti szegletét érinti a Riga-Pszkov-Szentpétervár főútvonal.
Községei[szerkesztés]
A megyét egy városi községre (észtül linn - város) és 12 vidéki községre (észtül vallad - egyházközség) osztották fel.
A megye községei:
Képek[szerkesztés]
Friedrich Reinhold Kreutzwald író emlékműve Võruban
A Szent Katalin templom Võruban
A Vastseliina-kastély romjai
A Väimela kúria
Kis tó Haanja községben
Kilátó a Suur Munamägi tetején. Itt van a Baltikum legmagasabb pontja.
A Szent Katalin ortodox templom Võruban
Az észt függetlenségi háború emlékműve Rõugeban
erdő borította egykori temetkezési halmok Puutli közelében
Tájkép Rõuge közelében a Ratas-tóval
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2021. június 15.)
- ↑ ÉGHAJLAT. esztorszag.hu. (Hozzáférés: 2017. május 28.)