Lett Szocialista Szovjetköztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lett Szocialista Szovjetköztársaság
Latvijas Sociālistiskā Padomju Republika
1918. december 17.1920. január 13.
Lett Szocialista Szovjetköztársaság címere
Lett Szocialista Szovjetköztársaság címere
Lett Szocialista Szovjetköztársaság zászlaja
Lett Szocialista Szovjetköztársaság zászlaja
PL-RU war 1919 phase II.svg
Általános adatok
Fővárosa Riga, Daugavpils, majd Rezekne
Terület65 200 km²
Népesség3 689 779 fő
Beszélt nyelvek lett, orosz, latgal
Pénznem lett rubel
Kormányzat
Törvényhozás Lettországi Munkások Szovjetje
ElődállamUtódállam
 Egyesült Balti HercegségLettország 
 Iskolat
A Wikimédia Commons tartalmaz Lett Szocialista Szovjetköztársaság témájú médiaállományokat.

A Lett Szocialista Szovjetköztársaság (lett nyelven: Latvijas Sociālistiskā Padomju Republika, LSZSZK) egy rövid ideig fennállt szocialista állam volt a lett függetlenségi háború alatt. 1918. december 17-én kiáltották ki, miután Lenin katonai és gazdasági támogatásáról biztosította a lett kommunistákat. A szocialista állam államfője Pēteris Stučka volt.

Története[szerkesztés]

Az LSZSZK fegyveres erői, amely a lett fegyveresekből és a Vörös Hadsereg egyéb egységeiből álltak, gyorsan elfoglalták a mai Lettország nagyobb városait, majd egész területét, arra kényszerítve a Kārlis Ulmanis által vezetett ideiglenes demokratikus kormányt, hogy Liepāja városába vonuljanak vissza, amely a Lett Köztársaság utolsó nagyobb települése volt.

Stučka kormánya gyorsan kommunista reformokat vezetett be, eltérve a radikális politikai irányt képviselő Iskolat-rezsimtől. Néhány reform kezdetben népszerű volt, például a nagybirtokosok tulajdonának kisajátítása. Az agrárterület egyoldalú államosítására vonatkozó döntés azonban komoly gazdasági következményekkel járt a városok számára, amivel a rezsim vidéki támogatása drasztikusan csökkent.

A parasztok már nem tudták tovább ellátni a városi lakosságot a kormány követelésére élelmiszerekkel, a hiány kritikussá vált. Amikor a Rigában és más nagyvárosokban élő emberek elkezdtek éhezni, hozzájárultak a proletariátus széles körű elidegenítéséhez, a vörösterror egyaránt lerohanta mind a vidéki, mind a városi területeket, és állítólagos forradalmárokat kerestettek fel a bűnösök felelősségre vonásáért. A kommunista forradalmi bíróságok és az úgynevezett Flintenweiber (Fegyveres nők) ismert résztevői voltak ennek a terrorhullámnak.

Az antant által támogatott Ulmanis-kormány teljes támadást rendelt el a német Freikorps támogatásával 1919 tavaszán. A kommunisták által megszállt területeket gyorsan visszafoglalták, Riga 1919. május 22-én került a demokratikus kormány kezére. Nyár elejére már csak Latgale maradt a kommunisták kezén, amelyet végül 1920 elején, a lengyel támadással összhangban foglalta el a lett hadsereg.

A szovjet történészek szerint Lettország 1940-es megszállása a kommunisták hatalomba való visszahelyezését jelentette, az 1920 és 1940 közötti idő pedig csak egy ideiglenes kihagyás volt a szovjet–lett történelemben. 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Bibliográfia[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Latvian Socialist Soviet Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.