Gotthard von Kettler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gotthard von Kettler
Gotthard Kettler.jpg

Kardtestvérek rendje nagymestere
Uralkodási ideje
15591561
Elődje Johann Wilhelm von Fürstenberg
Utódja nem volt
Kurzeme hercege
Gotthárd kúr herceg
Uralkodási ideje
15611587
Elődje nem volt
Utódja Friedrich von Kettler
Életrajzi adatok
Született 1517
Elhunyt 1587. május 17. (69-70 évesen)
Jelgava[1]
Házastársa Mecklenburgi Anna (1533–1602)
Gyermekei 7
Édesapja Gotthard von Kettler zu Melrich
Édesanyja Nesselrodei Zsófia
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotthard von Kettler témájú médiaállományokat.

Gotthard von Kettler (Vesztfália, 1517. február 2.Mitau, ma Jelgava, Lettország, 1587. május 17.), másként Gotthárd kúr herceg. A Kardtestvérek utolsó nagymestere, a kúrs-szemigall hercegség alapítója és egyben annak első hercege, a Kettler-ház alapítója.

Élete[szerkesztés]

Kettler észak-német katolikus nemesi családból származott. Édesapja id. Gotthard von Kettler vesztfáliai lovag, édesanyja Nesselrodei Zsófia.

Már ifjú éveiben ismerkedett Lutherrel és reformációval.

Az utolsó livóniai nagymester[szerkesztés]

Nem tudni ugyan mikor léphetet be a Kardtestvérek közé, de 1559-ben már övé lett a nagymesteri szék. Johann Wilhelm von Fürstenberget követte. A rend nagyon komoly kihívás előtt volt történetének vagy három és fél évszázada alatt. Nem először volt nehéz helyzetben, de most komoly veszélybe jutott. 1527-ben Walter von Plettenberg kinevezett landmeister aki nemcsak a rendet, hanem egész Livóniát igazgatta, független államot épített újra ki. Délen Poroszország 1526-ra független lett, a Német Lovagrend kitelepült onnan, s az egész ország evangélikus lett, hercege Brandenburgi Albert vezetése alatt.

Livónia elvesztette mind gazdasági mind katonai pozícióját. Mikor Kettler lett a nagymester a rend a pusztulás szélén állt. 1558-ban IV. (Rettegett) Iván orosz cár seregei és a kaszimovi tatárok elözönlötték Livóniát és az ergemei csatában súlyos vereséget mértek a lovagokra. Hozzájárult mindehhez az is, hogy a korábbi nagymesterek eleinte Moszkvához próbáltak húzni, akik minden eszközt megragadtak, hogy hatalmukat kiterjesszék a gazdaságilag nagyon fejlett országra, s megszerezzék a balti-tengeri kikötőket. Később a rend Lengyelországgal kezdte erősíteni a kapcsolatait, ami okot adott az oroszoknak a támadásra. Livónia amúgy is Lengyelország, Svédország, Dánia, Oroszország és Litvánia expanziós ütközőpontjukban feküdt, s már 1527 óta várható volt az összecsapás. Kettler igyekezett menteni a menthetőt, s a dorpat-jurjevi ütközetben megállította az orosz-tatár hadakat. A vereséget Iván bojár ellenzéke felhasználta a cár ellen, amin azonban Iván könnyen túltett, s visszatérve elsöpörte az erejüket vesztett lovagokat.

Államalapítás és szekularizálás[szerkesztés]

1561-ben Kettler kimondta a rend föloszlatását, amit a tagok tudomásul vettek. De Kettler nem adta fel egyéni ambícióit, s Brandenburgi Alberthez hasonlóan ő is lutheránus vallást vett fel, a még megmaradt livóniai területekből megalapította kurzemei és szemigalliai hercegséget, s annak Gotthárd herceg néven uralkodója lett, amely előbb Litvánia majd Lengyelország hűbéri fennhatóságát ismerte el.

Gotthárd herceg később házasságra lépett egy német hercegnővel, Mecklenburgi Albert herceg lányával. A lengyel király hűbéreseként harcolt az oroszok egy időben a svédek ellen is. A viszontagságos háborút az ország átvészelte, s több nagyhatalom osztozott rajta.

Külső hivatkozás[szerkesztés]

  • Vajda Tamás: A Német lovagrend a Baltikumban

Lásd még[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár, 2014. december 31.