Lettország Nemzeti Könyvtára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lettország Nemzeti Könyvtára
National Library of Latvia in Riga.JPG
Becenév: „Világosság vára” (Gaismas pils)
Település Riga
Építési adatok
Építés éve 2008-2013
Megnyitás 2014. augusztus 29.
Építész(ek) Gunārs Birkerts
Kivitelező NBA
Építési költség 135.2 millió Lat
Hasznosítása
Felhasználási terület 40456 m2
Alapadatok
Magassága 68.30 m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 12
Elhelyezkedése
Lettország Nemzeti Könyvtára (Lettország)
Lettország Nemzeti Könyvtára
Lettország Nemzeti Könyvtára
Pozíció Lettország térképén
é. sz. 56° 56′ 28″, k. h. 24° 05′ 47″Koordináták: é. sz. 56° 56′ 28″, k. h. 24° 05′ 47″
Lettország Nemzeti Könyvtára weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lettország Nemzeti Könyvtára témájú médiaállományokat.

Lettország nemzeti könyvtára Rigában található.

Története[szerkesztés]

Az első Lett Köztársaság idején[szerkesztés]

A Lett Állami Könyvtárat (lettül: Valsts Bibliotēka) 1919. augusztus 29-én alapították. A könyvtár első igazgatója Jānis Misiņš volt, aki a nemzeti könyvtár céljára felajánlotta saját jelentős magánkönyvtárát. 1920-ban a könyvtár állomány elérte a 250 000-es példányszámot. Működését 1922-ben két törvénnyel szabályozták ekkor fogadták el az Állami Könyvtárról és a Központi könyvtári katalógusról szóló törvényeket. 1927-ben vált a Lett Állami Könyvtár az IFLA tagszervezetévé.

A könyvtár 1920-tól gyűjti a Lettországban kiadott könyvek kötelező példányait. 1939-ben és 1940-ben a balti németek kitelepítése idején jelentős állománygyarapodáson megy át a könyvtár, mivel a kitelepítettek jelentős magánkönyvtárai kerültek az Állami Könyvtár kezelésébe. A legjelentősebb az 1834-ben alapított Oroszország Keleti-tengeri tartományának történelmi és régészeti társasságának a könyvtára volt. A teljes állomány ekkor meghaladta az 1 700 000 kötetet. A könyvtár ekkor egy második épületet kapott.

Riga német megszállása idején „Tartományi könyvtár"nak németül: Landesbibliothek nevezték át.

A Lett SZSZK időszakában[szerkesztés]

1944-ben a szovjet megszállást követően A Lett Szovjet Szocialista Köztársaság Állami Könyvtára nevet kapta. Ez az elnevezés 1966-ban a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság Vilis Lācis Állami Könyvtára névre változott.

1946-ban a könyvtár állományának jelentős része zárt állománnyá változott ez a helyzet csak 1988-ban normalizálódott. 1956-ban megépült a könyvtár új épülete a Krišjānis Barons úton.1958-ban egyesítették a az Állami Központi Zenei Könyvtárral létrehozva a zenei gyűjteményt.

A második Lett Köztársaság idején[szerkesztés]

1992-ben a függetlenné vált Lettország parlamentje elfogadta a Lettország Nemzeti Könyvtáráról szóló törvényt. 1995-ben tartós kölcsön formájában megkapta a Lett Nemzeti Könyvtár Otto Bong Balti Központi Könyvtárát németül: Baltische Zentrale Bibliothek (BZB) egy a Baltikum történelmével folklórjával és nyelveivel kapcsolatos gyűjteményt.

A Lett Nemzeti Könyvtár 2006 óta tagja az Európai Könyvtárnak. Jelenleg a könyvtár állomány meghaladja az 5 millió kötetet. Rendelkezik mintegy 18 ezer kézirattal a 14. századtól napjainkig. 2013-ban a könyvtár már Riga 5 különböző épületét foglalta el. A könyvtár új modern épületét 2014. május 18-án nyitották meg a Daugava bal partján.

Gyűjteményei[szerkesztés]

A Lett Nemzeti Könyvtár törzsállománya meghaladja a 4 millió kötetet. Ez magában foglalja lett szerzők Lettországban és Lettországon kívül megjelent műveit. A legkülönbözőbb Lettországgal, vagy a lettekkel kapcsolatos kiadványokat. A könyvtár legfontosabb feladata ezeknek a műveknek a gyűjtése és megőrzése. Témaválasztását illetően a könyvtár elsősorban a humán és szociális tudományokhoz kapcsolódó műveket gyűjti. Az idegen nyelvű könyvek minden tudományos területet felölelnek.

Tematikus felosztás[szerkesztés]

  • Kézikönyvek és Információs anyagok gyűjteménye
Lexikonok, szaklexikonok,
Szótárak (értelmező szótárak, kétnyelvű szótárak, szakszótárak stb.)
Útmutatók, útikönyvek
Statisztikai kiadványok, címtárak
  • Gyermek irodalom
  • Könyvtártudományi és informatikai gyűjtemény
  • Humán tudományok gyűjteménye
  • Tudományos és műszaki könyvek gyűjteménye
  • Társadalom tudományi gyűjtemény

Speciális gyűjtemények[szerkesztés]

  • Térképészeti gyűjtemény
több mint 34 ezres állományában térképek, várostérképek, atlaszok, útikönyvek és térképészeti szakkönyvek találhatók.
  • Letonica
Lettországgal és Lettország történelmével kapcsolatos a világ különböző országaiban kiadott művek 67 ezres gyűjteménye.
  • A periodikák gyűjteménye
Ez Lettország legnagyobb, leggazdagabb gyűjteménye a 18. századtól napjainkig. A gyűjtemény állománya meghaladja a 720 darabot (16 ezer cím). Benne a lett mellett 26 nyelven németül 1701-től, oroszul 1801-től, lettül 1851-től találhatók, újságok folyóiratok stb.. A legjelentősebb a lett nyelvű rész.
  • Könyvritkaságok és kéziratok gyűjteménye
A gyűjtemény több mint 52 ezer nyomtatványt és kéziratot tartalmaz. A gyűjtemény legrégebbi lett nyelvű darabja egy 1586-ban nyomtatott templomi könyv. Megtalálható benne 63 ősnyomtatvány és 400 kéziratgyűjtemény, magánlevéltári gyűjtemény.
  • Zenei gyűjtemény
227 ezres állományával a Baltikum legnagyobb kotta és zeneirodalmi gyűjteménye.
  • Kis- és aprónyomtatvány, grafikai gyűjtemény
Cím és telefonkönyvek, poszterek, portrék, képeslapok, fotó- és grafikai albumok stb.
  • Audio-vizuális gyűjtemény
  • Baltikumi Központi könyvtár
A Baltikumi Központi Könyvtár (Baltic Central Library) balti német, észt és litván szerzők monográfiáit, periodikáit, memoárjait és genealógiai műveket gyűjt. Ezeknek a műveknek zöme csak a Lett Nemzeti Könyvtárban található meg.

Források[szerkesztés]