Szent Jakab-székesegyház (Riga)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Jakab-székesegyház
Svētā Jēkaba katedrāle
lett nemzeti építészeti emlék
Vallás római katolikus egyház
Egyházmegye Rigai főegyházmegye
Védőszent idősebb Jakab apostol
Építési adatok
Építése 1212-1225
Stílus

téglagótika

gótika
Alapadatok
Hosszúság50 m
Magasság91,64 m
Szélesség27 m
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító 852
KritériumokI, II
Felvétel éve1997
Elérhetőség
Település
  • Központi kerület
  • Riga
Elhelyezkedése
Szent Jakab-székesegyház (Riga)
Szent Jakab-székesegyház
Szent Jakab-székesegyház
Pozíció Riga térképén
é. sz. 56° 57′ 03″, k. h. 24° 06′ 17″Koordináták: é. sz. 56° 57′ 03″, k. h. 24° 06′ 17″
A Szent Jakab-székesegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Jakab-székesegyház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Szent Jakab-székesegyház (lettül: Svētā Jēkaba katedrāle, németül: Jakobskirche) Lettország fővárosának, Rigának és a római katolikus Rigai főegyházmegyének a székesegyháza. A katedrálist Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelték fel. Az épület Riga óvárosának részeként a UNESCO Világörökség részét képezi.

Története[szerkesztés]

Riga erődítményeinek 1215-től történő bővítése után az új északi városnegyed számára templomot építettek. A legrégebbi okleveles említés 1225-ből származik. Eredetileg nem székesegyházak épült, mivel ezt a funkciót a rigai dóm töltötte be. A 15. század elején a kora gótikus templom déli végében felépült a Szent Kereszt-kápolna, melynek egy részét később bazilikává alakították át.[1]

1522-ben a protestáns reformáció idején az épület a második német nyelvű evangélikus templom lett Rigában, majd 1 évvel később az első lett nyelvű evangélikus templommá vált. 1582-ben az ellenreformáció részeként a jezsuiták kezébe adták, amikor Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem vezetésével a Lengyel–Litván Unió elfoglalta a várost, és visszavásárolta a katolikusok számára a templomot.[2][3] 1621-ben visszakapták az evangélikusok, miután II. Gusztáv Adolf svéd király foglalta el Rigát, a következő évszázadokban svéd, német vagy észt nyelvű evangélikus templomként működött. 1656-ban az orosz tüzérség ágyúzta a Szent Jakab-templomot Riga ostroma alatt az orosz-svéd háború idején. Ennek emlékére két ágyúgolyót falaztak be az oltár és a központi hajó feletti boltozatba, amikor a háborús károkat javították.[4] Az 1710-es orosz megszállás után a templomot Koronatemplomnak nevezték el, azonban a német nyelvű istentiszteletek továbbra is folytatódhattak. 1812-ben Napóleon csapatai liszteszsákok és egyéb élelmiszerek raktáraként használták.[1] Ez idő alatt, 1812 júniusától novemberéig a gyülekezet a Szent Péter-templomban tartotta az istentiszteleteket. 1901-ben Riga legrégebbi, 1680-ból származó barokk oltárát újra cserélték.

Miután Lettország függetlenné vált, az 1923-as lett egyházi tulajdonról szóló népszavazást követően az épületet visszaadták a katolikusoknak székesegyházként való használatra, mivel a dóm már evangélikus székesegyház volt.[5] Az első katolikus misét 1924. május 3-án Antonijs Springovičs rigai katolikus érsek tartotta. A katolikus Szent Jakab-plébániát szintén ő hozta létre 1947. április 18-án. Az újonnan alapított plébánia egy meghatározott terület nélküli nemzeti gyülekezet lett, amely Rigában és környékén élő lett, valamint angol és francia katolikusokból állt.

2017-ben megkezdődött a templom nagyszabású helyreállítása, amire azelőtt éppen 100 évvel volt példa.[6] A restauráció során helyreállították az oltárrész homlokzatát, a templom külső falait, jelenleg a torony és az épület belső helyreállítási munkái folynak. Az épület alapjait, a vízelvezető rendszert és a tetőt is felújították. A szélkakasként szolgáló toronykakast is restaurálták. A munka megkezdése előtt derült ki, hogy a templom 5,6 méterrel magasabb, mint addig gondolták.[7]

A székesegyházat 1993-ban II. János Pál pápa, 2018-ban pedig Ferenc pápa látogatta meg.[8][9]

Jellemzői[szerkesztés]

A templom jellegzetessége a viszonylag kis méretű, kb. 50 m hosszúságú főhajóhoz tartozó karcsú és kifejezetten magas, 91,64 m-es torony, amely a többnél jobban megőrizte a középkori rigai templomtornyokra jellemző piramis alakot. Szintén helyi jellegzetesség, hogy a templomtornyok csúcsát nem keresztekkel díszítik, hanem szélkakasokkal. A templom szentélyéhez viszonylag rövid, bazilikális elrendezésű 3 hajó csatlakozik. A ciszterci építészet hatását jelzi a négyzet alakú apszis nélküli kórus, amelyet bordák nélküli keresztboltozatok fednek be.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b < Rīgas Svētā Jēkaba katedrāle >. web.archive.org, 2016. március 10. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
  2. Andris Kolbergs: Porträt einer Stadt: Geschichte Rigas ; Altstadt. 1998. ISBN 978-9984-07-113-8 Hozzáférés: 2023. június 25.  
  3. Gert von Pistohlkors: Deutsche Geschichte im Osten Europas. 1994. ISBN 978-3-88680-214-2 Hozzáférés: 2023. június 25.  
  4. Andris Kolbergs: Porträt einer Stadt: Geschichte Rigas ; Altstadt. 1998. 76–77. o. ISBN 978-9984-07-113-8 Hozzáférés: 2023. május 30.  
  5. John Hiden: Defender of minorities: Paul Schiemann, 1876 - 1944. 2004. ISBN 978-1-85065-751-4 Hozzáférés: 2023. május 30.  
  6. Jēkaba katedrāle piedzīvo vērienīgu restaurāciju (lett nyelven). www.lsm.lv. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
  7. Atklājums Rīgas Sv. Jēkaba katedrāles restaurācijā – gailis sēž 5,64 metrus augstāk, nekā zinājām (lett nyelven). www.lsm.lv. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
  8. Apostolic Journey to Lithuania, Latvia and Estonia (September 4-10, 1993) | John Paul II. www.vatican.va. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
  9. Catholic cathedral of St. James in Riga, awaits Pope Francis - Vatican News (angol nyelven). www.vaticannews.va, 2018. szeptember 23. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
  10. Mantojums. mantojums.lv. (Hozzáférés: 2023. június 25.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a St.-Jakobs-Kathedrale (Riga) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rīgas Svētā Jēkaba katedrāle című lett Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.