Startup

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A startup (a magyar jogszabályok szóhasználatában korai fázisú vállalkozás) általában az újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat jelenti, amelyek többsége termék- vagy üzleti modell innovációjával foglalkozik. jellemez. Ezek a cégek a nemzetközi piacokon való jelenlétet tűzték ki célul, tehát nem kizárólag a helyi piacra koncentrálnak. A magas növekedési potenciál alapvetően a nemzetközi piacokon értendő a startup vállalkozások esetén, így a nemzetközi skálázhatóság különösen fontos eleme a meghatározásnak.

A startup kifejezés és a kis-és középvállalkozások (kkv) kifejezés között az alábbi kapcsolatra lehet rámutatni: a kkv definícióját alapul véve kijelenthető, hogy minden startup kkv vállalkozásnak minősül, de ez fordítva nem igaz: nem minden kkv-t lehet a startup fogalmi körébe vonni. A startup kifejezés a magyar gazdaságpolitikában "innovatív mikrovállalkozásként" szerepel. A kkv fogalmi körbe alapvetően a nemzetközi gyakorlat alapján kerülhet be, amennyiben a Szilícium völgyben elterjedt gyakorlat alapján maga a Google, vagy éppen a Facebook is startupnak minősül, holott ezek a cégek már túlvannak a tőzsdei kibocsátáson (IPO) és nemzetközi globális nagyvállalatnak minősülnek. (Ezt erősíti az a tény, hogy maga a Google számos startup versenyen elindul, új szolgáltatásaival.)

A startup fogalmi meghatározásának szempontjai[szerkesztés]

A startup fogalmi meghatározásának alapja - a nemzetközi gyakorlata szerint - 6 alapvető, módszertani paradigmára épül:

1. módszertani paradigma: innovatív képesség[szerkesztés]

Ez alapján a sarki fűszeres vagy kereskedelmi cég nem minősíthető startupnak. Amennyiben azonban a sarki fűszeres elkezd online platformot létrehozni a zöldségek értékesítésére, vagy a kereskedő cég egyedi bónuszrendszert alakít ki, amely lehetővé teszi online aukciók lefolytatását, akkor már startupnak minősülnek, mert innoválnak.

2. módszertani paradigma: naggyá válási képesség[szerkesztés]

Lényege, hogy az induló mikrovállalkozás akár 3-5 év alatt komoly piaci sikereket érjen el. Ez Paul Graham, Szilícium völgyi startup guru legendás mondása.

3. módszertani paradigma: nemzetközi piacképesség[szerkesztés]

Egy startup már az alapításkor arra törekszik, hogy nemzetközileg értékesítse termékét és szolgáltatását.

4. módszertani paradigma: Olyan egyedi cégépítési módszerek használata, amelyek révén a gyors növekedés megvalósítható.[szerkesztés]

Ezek közé tartozik például az ún. Blue Ocean Strategy és a Lean módszertan. Előbbi lényege, hogy a startup termékével olyan egyedi piacot választ, ahol azonnal piacvezetővé tud válni, mert technológiája vagy üzleti modellje[1] különleges. Utóbbi lényege a rövid üzleti iterációkban (fokozatos közelítés, egy adott eljárásnak egyre pontosabb értéket adó többszöri megismétlése) történő fejlődés, amely feltételezi, hogy az egyes fejlődési iterációk azonnali piaci visszacsatolást kapnak és a lépésekben történő fejlődés eleve ezen felhasználói, vagy vásárlói visszacsatolások mentén történik.

5. paradigma: közösségi jelleg[szerkesztés]

A startup fejlődése során mindig a startup közösségből, vagy a startup világban ún. ökoszisztémának hívott piaci értékláncból fejlődik. Ezt olyan módon teszi, hogy tudását, tapasztalatait megosztja a közösség egyéb szereplőivel. Az ökoszisztéma főbb tudásmegosztó halmazai a következőek: közösségi események, konferenciák, közösségi irodaterek (coworking), inkubátor és akcelerátor programok, blogok és közösségi médiumok, kockázati tőkepiaci szereplők (pl. üzleti angyalok, tőkealapok) (forrás: http://prezi.com/nn0exukxudkc/startup-map-2012/, Magyar Startup Térkép 2012, készítette Startup Underground)

A startup paradigma meghatározása kapcsán fontos piaci szempont, hogy a startup-ok tipikusan kockázati tőkeprogramok segítségével végzik üzletfejlesztésüket. Ez minden esetben extra profit termelésének képességét feltételezi, azonban ennek megszerzése nem minden esetben piaci árbevételből történhet, hanem akár tőzsdei kibocsátás (IPO) révén elért exponenciális cégérték növekedés révén (lásd Twitter, Facebook) (forrás: Miskolczy Csaba, Startup Underground).

6. paradigma: PR[szerkesztés]

Tájékoztatók startupoknak[szerkesztés]

Kifejezetten startupoknak az iparjogvédelmi és egyéb kérdésekben való tájékozódását több kiadvány is segíti, pl. ez.

Nemzetközi startup történelem és központok[szerkesztés]

A világ nemzetközi startup központja és "bölcsője" az Egyesült Államokbeli Szilícium Völgyben van. Itt az 1960-as évek óta zajlik innováció, amely egyedi startup jellegét a 90-es években nyerte el. A startup-okat megelőző szakaszban a Szilcium völgyi innovációs háttér jobbára a hadiipari technológiai megrendelésekre épült. A startup fejlődés első igazi hulláma a "Dotcom Lufinak" nevezett és főleg internetes cégekre épülő piaci konjunktúrális időszak volt, majd második hulláma a 2005-s években indult meg. 2005-től jöttek létre az első tipikus inkubátor cégek a Szilícium völgyben (pl. Y-Combinator és TechStars), amelyek elindították a főbb módszertani tudást. A Szilícium völgyben fejlődött ki legelőször a startup világ működését meghatározó ökoszisztéma, amely fő hajtóereje a pár év alatt globális sikert felmutató cégek mintája (tipikus startup világsikerek például: Google, Facebook, Groupon, Twitter). Ezek a cégek minden esetben kockázati tőke segítségével jöttek létre. A kockázati tőkeipar a 2000-es évek elejétől kezdett el innovatív mikrovállalkozásokba fektetni és erre több szinten skálázott befektetési modell jött létre. Ennek induló szintje az ötletfázistól a cég alapításig tartó szint, amelyet "pre-seed" és "seed" fázisnak neveznek. Ez tipikusan 100-150 ezer dolláros befektetési szintet jelent. Ezt követi a "Level A", Level B" stb. szakasz, amelyben már akár több millió dollárt is kaphat a potens startup.

  • Főbb startup központok a világban (fontossági és fejlettségi sorrendben): San Francisco/Palo Alto (Silicon Valley), New York (Silicon Alley), London, Tel-Aviv, Berlin
  • Legsikeresebb startup program: YCombinator, 500Startups
  •  Sikeres startup városok: San Francisco, Tel Aviv, Boston, Los Angeles, New York, London, Berlin, Párizs
  •  Kelet Európában a legerősebb startup ökoszisztéma: Észtországban, Lengyelország, Magyarország
  • Legfontosabb startup médiumok: Techcrunch, Mashable, VentureBeat, TNW
  • Leghíresebb befektető cégek: Sequioa, Accel Partners, Andresseen Horowitz, Upfront Ventures, First Round Capital[forrás?]

A startupok története Magyarországon[szerkesztés]

1. szakasz: 2008. március – 2015. június[szerkesztés]

Mistory fejlesztő csoport

Magyarországon az első startup verseny 2008-ban a Startup Underground (rövidítve SUU) volt, amelyet Berényi Konrád és Miskolczy Csaba alapított. A SUU 25 önkéntes felajánlásából jött létre és évente megrendezésre kerül, alapját egy startup verseny adja, ahol 8 percben startup-ok prezentálnak befektetői zsűri előtt.

2008 decemberében az akkoriban az IDG Lapkiadónál dolgozó Turcsán Tamás Péter próbált meg Demo '08 néven egy amerikai mintára szervezett konferenciát próbált Magyarországon meghonosítani.

Az első vállalkozástani oktatást Záboji Péter hozta létre, aki 2009-ben kezdte el Magyarországon a European Entrepreneurship Foundation tevékenységét. Ez elsősorban közösségi események szervezését jelentette (pl. First Monday, e-breakfast). Az első igazi nemzetközi startup verseny 2012-ben volt, amikor Záboji Péter szervezésében a világhíres Seedcamp első (és azóta utolsó) startupversenyét megtartották Budapesten. 2012-ben tartotta első startupversenyét a Szilícium Völgy egyik magánegyeteme, a Singularity University Budapesten. 2011-ben indult el az 'InsiderBlog', amely a legfontosabb startup híreket közvetíti és iparági elemzéseket ad. Az első inkubációs programok is 2011-ben indultak a Colabs startup központ vezetésével (alapítók: Nagy Péter, Borbély Gábor, Bakó Zsolt) és a Valley Connect szervezésében (alapítók: Weiszbart Zsolt és Miskolczy Csaba).

2009-ben indult el az Európai Unió támogatásával a Jeremie tőkeprogram, amely célja innovatív vállalkozások tőketámogatása. Ez igazi lökést adott a startup világ fejlődésének és regionális szinten is jelentős sikert jelent. (Magyarországon kívül még Bulgáriában indulhatott hasonló tőkeprogram.) A Jeremie tőkeprogram sikere folytán 4 szakaszban indult el csaknem 28 tőketársaság, amelyek többsége a startup piac fejlődésére épít. A Jeremie tőkeprogram és az alulról jövő közösségi kezdeményezések révén 2012-re hazánkban a startup szféra sikeres és divatos gazdaságélénkítési programmá vált. A 2012-es ökoszisztéma állapotát a Startup Map 2012 tartalmazza, amelyet a közösség hozott létre. 2013-ban indult, a magyar startup vállalkozásoknak irányt mutató és számos tanácsot adó blog, a StartupDate. Dr. Kádas Péter sorozatvállalkozó, a később megalakult Traction Tribe akcelerátor vezetője alapította azzal a céllal, hogy a magyar vállalkozói réteg megismerje az amerikai sztenderdeket.

2013-ban az állami döntéshozók is fontosnak érezték e területnek a támogatását és meghirdették az első, állami startup inkubációs programot, a Gazella pályázatot. Ennek révén 2,1 milliárdos támogatással 4 inkubátor indulhatott volna el. Továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - a startup piac szereplőiből - éltre hívta a "Budapest HUB" munkacsoportot, amelynek célja Budapest startup központtá fejlesztése 2020-ra. A Gazella pályázat 2014. év végéig nem indult el, a nyertes pályázókkal nem írtak alá szerződést. A "Budapest HUB" kezdeményezés 2014-től folytatás nélkül maradt annak ellenére, hogy számos részt vevő startup egyesület alapítását tervezte az eszmeiség folytatásául.

2013-ban négy új magvető tőkealap indult a Jeremie európai uniós program keretében. A magvető alapok befektetésenként 150 ezer eurós finanszírozást biztosíthatnának ötlet stádiumban lévő startup-oknak. A piac várta, hogy a magvető program stimulálja majd a hazai startup-ok fejlődését, azonban a piaci fejlődés elmaradt. A befektetést igénylő startup-ok sokszor a nemzetközi gyakorlatnak ellentmondó invesztíciós szisztémákkal szembesültek. (Például a befektető "elviszi" a cégük többségét.) Így 2014-re a hazai startup-ok továbbra is tőkehiányosak maradtak.

2013-ban indult el hazánkban a Climate-KIC Accelerációs programja, amely az európai modell és hálózat részeként klímainnovációs startup-okat támogat. A programot Miskolczy Csaba vezeti. 2013-tól az államilag támogatott Design Terminal számos közösségi, startup esemény helyszínéül szolgál és az egyik központi hellyé növi ki magát. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) számos startup programot indít és konferenciát szervez. 2014. évre a startup fejlődés fő irányát mégis inkább a privát közösségi események (pl. Hackaton) adják. Ezek egyik fő szervezője Turcsán Tamás Péter, aki a hazai startup közösség meghatározó közösségi arca és szószólója lesz. A Hackathonok számos új startupot indítottak el a siker útján. A legsikeresebbek a 5L, a TEP, az AtmosPlay, a Unibreeze nemzetközi piacokig is eljutottak, de megfelelő inkubáció és akceleráció hiányában az 5L és az AtmosPlay kivételével végül nagyobb eredmény nélkül feloszlottak.

Az európai uniós források jobbára a KKV szegmenst támogatják, a startup-ok számára szűkös a támogatási forrás, az állami inkubátor program (Gazella) nem indult el. A startup fejlődés 2014-re lelassul, annak ellenére, hogy nemzetközileg továbbra divatos a startup világ fejlesztése.

Fájl:Zaboji-Peter.JPG
Záboji Péter, a startup közösség motorja

2015-ben a startup-világ aktivitása csökkent: míg 2012-2013-ban akár hetente start-up versenyek követték egymást, addig 2015-ben lényegében egyetlen neves közösségi verseny sem volt. A korábban a kormányzat által bejelentett startup programok nem valósultak meg (pl. Gazella) és a startup-ok ügyével foglalkozó Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) is megszűnt, pontosabban Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) néven új hivatal jött létre. Utóbbi intézmény elsősorban az innovációs, valamint a kutatás fejlesztési célokat kívánja fejleszteni, a startup világgal kevésbé foglalkozik. Az NKFIH-t Pálinkás József vezeti, aki korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt. Az új hivatalban a régi NIH-ből csupán az egykori elnök, Spaller Endre maradt meg, a korábbi vezetők és sikertelen Gazella program kitalálói az egyetemi szférába távoztak. 2015 nyarán meghalt Záboji Péter, aki a hazai startup közösség fő motorja és ösztönzője volt. Ezzel lezárul a startup fejlődés első hazai szakasza.

2. szakasz: 2015. július[szerkesztés]

2015 őszén - csaknem egyéves szünet után - új startup versenyek és közösségi programok indulnak, immár új piaci szereplőkkel. Ezt az InsiderBlog "New Age"-nek nevezi és cikksorozatot jelentett meg az új szereplőkről: a "Get in the Ring" nemzetközi versenyt szervező Enterprise Hungary az egyik új szereplő, illetve elindul a NKFIH által támogatott Startup Campus program, egyelőre kísérleti jelleggel és két egyetemi helyszínen: Budapesten és Debrecenben. A régi szereplők közül a Design Terminal megmarad és elindítja széles körű inkubációs programját. Turcsán Tamás Péter folytatja a Hackaton-in-the-box eseményeit. Miskolczy Csaba a Startup Campus egyik ötletgazdája, majd inkubátora lesz. Pálinkás József, NKFIH elnöke új startup programot jelent be, amely év végén indulhat és 6,5 milliárdos, pályázati támogatást irányoz elő regionális inkubátorok indulására és működésére. Az EU forrású pályázat mellett a Gazella program végleg sikertlenségbe fullad: 2015. év végén 16 startup vár befektetésre a programból, de év végéig nem kapják meg a támogatást. Évvégén lejár a program, a pénzük valószínűleg bennragad. A 2014-2020 támogatási időszakban nem hirdetnek meg új Jeremie Programot, helyette az innovációs támogatások lehetnek alkalmasak a startup fejlesztésre.[forrás?]

  • A legsikeresebb magyar startupok: Prezi.com - LogMeIn - Ustream - NNG [forrás?]
  • Meghatározó startup személyiségek (történetileg és abc-sorrendben): Anka Márton (LogMeIn), Árvai Péter (Prezi.com), Bakó Zsolt (Colabs), Borbély Gábor (Colabs), Fehér Gyula (Ustream), Halacsy Péter (Prezi.com), Hild Imre (Global Platforms, iCatapult), Miskolczy Csaba (SUU és InsiderBlog), Dr. Kádas Péter (Startupdate, Traction Tribe), Somlai Fischer Ádám (Prezi.com), Turcsán Tamás Péter (Hackathon-in-the Box, The Connect East Incubator), Valner Szabolcs (Digital Factory), Záboji Péter (EEF)[forrás?]
  • Legfontosabb startup médiumok: Startupdate, Startupcafé, DigitalHungary, Insiderblog, The Pitch, Startupper.hu[2]
  • Leghíresebb magyar kockázati tőketársaságok: Portfolion, OTP DayOne, DBH Investment, Primus Capital, Central Fund, Bonitás, Euroventures, 3TS Capital

Kormányrendelet 2017-ben[szerkesztés]

A 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet rendelkezik A korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárásának részletes szabályairól.[3]

A Kormány - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - elrendelte A korai fázisú vállalkozásokról és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásokról hatósági nyilvántartás vezetését.

A nyilvántartást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vezeti.[4]

1. § (1) A  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a  korai fázisú vállalkozásokról és a  korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásokról hatósági nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) vezet.

A nyilvántartás tartalmazza[szerkesztés]

  • a) a nyilvántartási számot, a nyilvántartásba vétel dátumát,
  • b) a kérelmező nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát,
  • c) a  korai fázisú vállalkozásként vagy korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásként történt nyilvántartásba vétel tényét, valamint
  • d) az 1. melléklet szerinti nyilatkozat benyújtásának tényét.[5]

Korai fázisú vállalkozásként az a jogi személy kérheti a nyilvántartásba vételét[szerkesztés]

  • a) amelyet a  nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának napját megelőző három naptári éven belül alapítottak,
  • b) amelynek a  nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását megelőző üzleti év éves beszámolója szerinti éves nettó árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot,
  • c) amely vállalkozásnál a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását megelőző üzleti év éves beszámolója

szerint a  korai fázisú vállalkozásnál, a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 16/a. pontja szerinti foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább két, legfeljebb 20 fő,

  • d) amely vállalkozás esetében a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti kockázati tőkealap-kezelő befektetést nem eszközölt,
  • e) amely nem rendelkezik részesedéssel (üzletrésszel) más gazdasági társaságban,
  • f) amelynek a  tevékenysége a  tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. § 6. pontja szerinti innováció feltételeinek megfelel, valamint
  • g) amelynek a  nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásakor nincs állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása.[6]

Korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásként az a jogi személy kérheti a nyilvántartásba vételét[szerkesztés]

  • a) amelynek a  nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásakor nincs állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása,
  • b) amely a  nyilvántartásba vétel iránti kérelemben megjelöli, hogy milyen gazdasági ágazatba szándékozik befektetni, továbbá nem szándékozik befektetni olyan korai fázisú vállalkozásba, amely a  6.  § (2)  bekezdésében felsorolt ágazatokban végez tevékenységet és a  6.  § (3)  bekezdésében felsorolt ágazatokban végez főtevékenységeként tevékenységet, illetve az  ott felsorolt tevékenységeket főtevékenységeként látja el, valamint
  • c) amely olyan korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedést, amelynek a szerzést megelőző három adóéven

belül sem a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozás, sem a jogelődje vagy a vállalkozó (jogelődje) kapcsolt vállalkozása nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa).

Magyar startupok listája[szerkesztés]

Név Termék, szolgáltatás Alapítás éve Alapítók, kulcsemberek Székhely Alkalmazottak száma Felhasználók száma Árbevétel
LogMeIn[7][8] távelérési szolgáltatás 2003 Anka Márton Amerikai Egyesült Államok, Boston 575 (2012) 140 millió USD (2012)
Ustream[9] videostreaming 2007 John Ham, Brad Hunstable, Fehér Gyula 40 000 000+ (2014)
Prezi[10] prezentációkészítő 2008 Árvai Péter, Somlai-Fischer Szabolcs, Halácsy Péter 50 000 000+ (2015)
Kaméleon[11] livestreaming 2010 Venczel Kalman, Jay-Kumar Patel, M. Zhang, Vladimir Leonov, Tom Soproni Amerikai Egyesült Államok, New York - (2014) 45.000+
(2016)
~1.2 millió USD (2016)
Tresorit[12][13] biztonságos felhőszolgáltatás 2011 Lám István, Szebeni Szilveszter, Szilágyi György Magyarország, Svájc (leányvállalat) 40 (2014)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://thepitch.hu/2014/03/21/uzleti-modell-gyorstalpalo/
  2. STARTUPPER.hu - Startup ökoszisztem blog news (hu-HU nyelven). STARTUPPER.hu. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  3. http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Tarsasagiadoalapkedvezmeny_korai_fazisu_val_XSG6ME
  4. 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.
  5. 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bek.
  6. 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet 2. §
  7. A LogMeIn rövid bemutatása (magyar nyelven). LogMeIn, 2014. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  8. Anka Márton (magyar nyelven). LogMeIn, 2014. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  9. Céginformáció (angol nyelven). Ustream, 2013. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  10. Tóth Bálázs: Fontos európai díjat söpört be a Prezi (magyar nyelven). Index, 2014. június 11. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  11. Cameleon Live Alapítók (Angol nyelven). Yatko, 2016. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
  12. Voith Hunor: Ezt a trezort a nagy testvér sem nyitja ki (magyar nyelven). vs.hu, 2014. június 24. (Hozzáférés: 2014. június 24.)
  13. About Us (angol nyelven). Tresorit, 2014. (Hozzáférés: 2014. június 24.)

További információk[szerkesztés]

Közösségi események[szerkesztés]

Inkubátorok[szerkesztés]