Felhő alapú számítástechnika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Felhő alapú számítási modell

A felhő alapú számítástechnika (angolul „cloud computing”) a számítástechnika egy ágazata. Többféle felhő alapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. Ezeket a szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy az interneten.

A felhő alapú számítástechnika a 2010-es évek egy fő irányának számít a számítástechnikában.[1]

Típusai[szerkesztés]

A felhő alapú számítástechnika szolgáltatási modelljei

A felhő alapú szolgáltatások három fő csoportja[2][3]:

A szoftvert magát nyújtja szolgáltatásként. Ezeket az alkalmazásokat általában http protokollon keresztül, egy böngészővel lehet használni. Példa: Google Docs, netsuite
Az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítja, terheléselosztással és feladatátvétellel, kezelő felülettel, ezek rendszeres biztonsági frissítésével. Példa: Google App Engine, OpenShift
Virtuális hardvert (szervert, blokk-tárhelyet, hálózati kapcsolatot, számítási kapacítást) szolgáltat. Példa: Amazon EC2, Google Compute Engine

Hozzáférhetőség alapján:

  • Publikus felhő
Publikus felhő esetén egy szolgáltatótó a saját eszközállományával (tárhely, hálózat, számítási kapacitás) szolgálja ki ügyfelei szerverigényeit. Publikus felhők esetén különösen fontos a különböző ügyfelek izolálása.
  • Privát felhő
Saját vagy bérelt erőforrásokon lehet saját felhőt is építeni. Ez megoldást jelent a publikus felhők problémáira, viszont az üzemeltetésről a privát felhő tulajdonosának kell gondoskodnia.[4][5] Példák privát felhő szoftverekre: VMware vSphere, oVirt, CloudStack, OpenNebula
  • Hibrid felhő
privát és publikus felhők kombinációja. Ez lehetővé teszi átmeneti teljesítményigény esetén a számítási felhő kiegészítését publikus szolgáltató által kínált megoldással.
  • Közösségi felhő
hasonló törvényi szabályozás alá eső szervezetek hozzák létre, például amerikai költségvetési intézményeknek van ilyen. [6]

Egyéb kategóriák

  • Tárhely szolgáltatás (Storage as a Service)
A tárhelyet adja, mint szolgáltatást. Például: Amazon S3, ICloud
Ide sorolhatjuk a biztonsági mentéseket és szinkronizációs szolgáltatásokat is.

A felhő megoldások előnyei[szerkesztés]

Helyfüggetlen[szerkesztés]

Egy felhő-alapú megoldás (főleg publikus felhő) szolgáltatás esetében a szolgáltatás bárhonnan könnyen elérhető lehet. A szolgáltatás maga is lehet független egy adott szerverközponttól - például az Amazon EC2 több adatközpontból kiszolgált szolgáltatásai.

Méretezhető[szerkesztés]

A „cloud computing” alkalmazásával megszűnhet az az aggodalmunk, hogy mi történik, ha megnövekszik a vállalkozás forgalma, a piaci körülmények mennyire befolyásolják a tevékenységünket, ugyanis a felhő szolgáltatásai méretezhetőek. Ennek alapján az induló cégeknek valamint a kis- és középvállalkozásoknak a hosztolt nyilvános felhő, míg a nagyvállalatok esetében a privát felhő bevezetése a leghatékonyabb.

Nagy rendelkezésre állás[szerkesztés]

A felhő alapú szolgáltatások mögött meghúzódó cégek folyamatos fejlesztése és komoly beruházásai, hatalmas adatbankjai a garancia arra, hogy a szolgáltatások világszínvonalon és megfelelő minőségben álljanak rendelkezésre.

Költségkímélő[szerkesztés]

  • A hardvereszközök megvásárlásának költségét a szolgáltatás használatának díja váltja fel - ez például lehet a bérelt számítási kapacitás, hálózati forgalom, vagy felhasználók száma alapján kiszámolt összeg
  • A működtetési feladatok nem a felhasználókat terhelik.
  • Az alkalmazások frissítésének járulékos költségei is megtakaríthatók.

A felhő-élmény (cloud-effect)[szerkesztés]

A felhő-élmény alatt értjük azt a jelenséget, amelyet a felhasználók tudnak megtapasztalni az újmédia használata során. Ez a folyamatos online élménye. A "bárhol, bármikor és bárkivel"- kapcsolatteremtés élménye a felhő alkalmazásokon keresztül történik, ilyenek például a Dropbox, az iCloud és a GoogleDrive. Ide kapcsolódik a felhő-élmény, amely magában foglalja azt, hogy a felhasználó ottléte a felhőbe merítkezve történik, ezáltal feltétellé válik a folytonos online lét.

A felhő-élmény ösztönzőleg hat:

  • a tudásmegosztásra (Példa: Wikipedia)
  • a nyitottságra (Példa: Dropbox)
  • a közös munkára
  • a közösségben való létezésre (Példa: Facebook)

Így a felhő-élmény hatására az emberek közötti kommunikáció új közönséget eredményez, amelyre a radikális bővülés, az aktív felhasználói élmény és az állandó változás jellemző. Új tartalmak jelennek meg, mint például a kommentek. Ez az új közvetítő közeg, a felhő egy nagyon gyors,vizuális alapú, a közösség maga alkotja és építi, ezáltal folyamatosan formálódik, változik.

Gyakran felmerülő kérdések[szerkesztés]

  • Nem minden vállalat számára előnyös:
A felhő-alapú számítástechnika bármilyen kis- és nagyvállalat számára előnyös lehet, de ehhez megfelelő szolgáltatási típust kell kiválasztani és meg kell határozni, hogy az informatikai környezet melyik részét telepítik a felhőbe. Előnyös elsősorban azokat az alkalmazásokat telepíteni át, amelyek egyébként is külső alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.[7]
  • Nem biztonságos:
Egyes feltételeknek, mint az amerikai PCI biztonsági szabvány, amely a bankkártya adatok kezelését köti meg, nehéz megfelelő környezetet találni a felhő szolgáltatók között, ezeket nem minden szolgáltató biztosítja.[8]
  • A felhőben tárolt adatok feletti ellenőrzés elveszítése:
A megoldás erre, hogy a szolgáltatásra egy megfelelő referenciákkal rendelkező céget kell keresni, aki biztosítja, hogy az adatok biztonságban lesznek és a vállalat által előírt igényeknek megfelelnek, akár egy pénzügyi vagy jogi profilt képviselő vállalat esetében is.[9]
  • Ár:
Felhő alapú szolgáltatások esetében nincs szükség dedikált hardver vásárlására, ami jelentősebb megtakarítás a legtöbb esetben. Gyorsan változtatható az allokált erőforrások mérete is, ami további előny.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cloud computing című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felhő alapú számítástechnika témájú médiaállományokat.