Mittelland-csatorna
| Mittelland-csatorna | |
| Mittellandkanal | |
 | |
| A csatorna Minden közelében | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Németország |
| tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália Alsó-Szászország Szász-Anhalt |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 320 km |
| Forrás | Dortmund-Ems-csatorna |
| Torkolat | Elba |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mittelland-csatorna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Mittelland-csatorna, más néven Középföld-csatorna (németül: Mittellandkanal, IPA: [ˈmɪtl̩.lant.kaˌnaːl] ⓘ) egy jelentős csatorna Közép-Németországban. Az ország víziúthálózatának fontos láncszemét képezi, a legfontosabb kelet-nyugati belvízi összeköttetést biztosítja. Jelentősége túlmutat Németországon, mivel összeköti Franciaországot, Svájcot és a Benelux-államokat Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal és a Balti-tengerrel.[1]
A Mittelland-csatorna 325,7 kilométeres hosszával[2] a leghosszabb mesterséges vízi út Németországban.
Útvonal[szerkesztés]
A Mittelland-csatorna Hörstelnél (Rheine közelében, 52°16′37″N 7°36′18″E) ágazik ki a Dortmund-Ems-csatornából,[2] észak felé halad a Teutoburg-erdő mentén, elhalad Hannover mellett és Magdeburgnál (52°14′46″N 11°44′49″E) találkozik az Elbával. Magdeburg közelében csatlakozik az Elba-Havel-csatornához,[2] így folyamatos hajózási útvonalat képez Berlinbe és tovább Lengyelországba.[1]
A csatorna Mindennél két aquadukt keresztezi a Weser folyót (1914-ben, illetve 1998-ban készült el), Magdeburgnál pedig szintén aquadukton át keresztezi az Elbát. Mellékcsatornákon keresztül Ibbenbürenben, Osnabrückben, Mindenben (két csatorna csatlakozik a Weserhez), Hannover-Lindenben, Hannover-Misburgban, Hildesheimben és Salzgitterben van összeköttetés.[2] Wolfsburgtól nyugatra az Elba mellékcsatorna ágazik ki, amely Hamburggal és (az Elba-Lübeck-csatornán keresztül) a Balti-tengerrel biztosít kapcsolatot.
Története[szerkesztés]
A Mittelland-csatorna építését 1906-ban kezdték meg, a Dortmund-Ems-csatornán Bergeshövede (Hörstel község) felől indulva. A Weseren Mindenig tartó szakaszt 1915 februárjában nyitották meg, és kezdetben Ems-Weser-csatornának nevezték el. A Mindenből Hannoverbe tartó szakasz 1916 őszén készült el. A Sehnde-ig tartó szakasz és a Hildesheimig tartó mellékcsatorna 1928-ban készült el, Peine-t 1929-ben, Braunschweiget pedig 1933-ban érték el. A Magdeburgig tartó utolsó szakaszt 1938-ban nyitották meg, így közvetlen összeköttetés jött létre Nyugat- és Kelet-Németország között. A Salzgitterig tartó mellékcsatornát 1941-ben nyitották meg. Az Elba fölé tervezett csatornahíd, amely a nyári alacsony vízállás elkerülése érdekében volt szükséges, a második világháború miatt nem épült meg.[3]
Németország második világháborút követő felosztása után a Mittelland-csatornát felosztották Nyugat- és Kelet-Németország között, a határ Wolfsburgtól keletre húzódott. Annak érdekében, hogy a csatorna nyugati szakaszáról Hamburgba és Észak-Németországba lehessen eljutni, elkerülve mind Kelet-Németországot, mind az Elba folyó időnként korlátozott hajózhatóságát, 1977-ben megnyitották az Elba-oldalcsatornát.
Németország újraegyesítését követően a Mittelland-csatorna mint a nyugatról Berlinbe és keletre vezető összekötő út fontossága megerősödött. Ezért újraindították az Elba áthidalására irányuló projektet, és az ennek eredményeként 2003-ban megnyitották a Magdeburgi csatornahidat, amely közvetlen kapcsolatot biztosít az Elba-Havel-csatornával. További tervek vannak a csatorna összekötésére a hollandiai Twentekanaallal, hogy lerövidítsék a kapcsolatot a rotterdami kikötő felé.[4]
Városok[szerkesztés]
- Ibbenbüren
- Osnabrück (egy elágazáson keresztül)
- Bramsche
- Lübbecke
- Minden
- Garbsen
- Hannover
- Sehnde
- Hildesheim (egy elágazáson keresztül)
- Peine
- Salzgitter (egy elágazáson keresztül)
- Braunschweig
- Wolfsburg
- Haldensleben
- Magdeburg
Műtárgyak[szerkesztés]
- Minden víziút kereszteződése (é. sz. 52° 18′ 12″, k. h. 8° 55′ 54″)
- Magdeburgi csatornahíd (é. sz. 52° 13′ 51″, k. h. 11° 42′ 05″)
Képgaléria[szerkesztés]
-
A régi és új csatornahid Minden közelében -
Légi felvétel az aquaduktról és a Weser folyóról -
Biztonsági kapu a Mittelland-csatornán Havelse-ben -
A Mittelland-csatorna / Weser folyó zsilipje Mindennél -
A Volkswagen eredeti üzemének egy része a csatornán
Irodalom[szerkesztés]
- Siegfried Heimann: Der Preußische Landtag 1899–1947. Eine politische Geschichte. Links, Berlin 2011, S. 86 ff. Google
- Matthias Blazek: Die Grafschaft Schaumburg 1647–1977. ibidem, Stuttgart 2011, S. 99–101 (Die Geschichte des Mittellandkanals) ISBN 978-3-8382-0257-0.
- Martin Eckoldt (Hrsg.): Flüsse und Kanäle, Die Geschichte der deutschen Wasserstraßen. DSV, Hamburg 1998, ISBN 3-88412-243-6.
- Hannelore Horn: Der Kampf um den Bau des Mittellandkanals. Eine politologische Untersuchung über die Rolle eines wirtschaftlichen Interessenverbandes im Preußen Wilhelms II. Westdeutscher Verlag, Köln und Opladen 1964.
- Reichsverkehrsministerium (Hrsg.): Der Mittellandkanal. Verlag Volk und Reich, Berlin 1938.
- Vereinigung zur Förderung der südlichen Linienführung des Mittellandkanals (Hrsg.): Die Vollendung des Mittellandkanals. Untersuchungen über eine zweckentsprechende südliche Linienführung, ihre volks- und kriegswirtschaftliche Bedeutung. Selbstverlag der Vereinigung zur Förderung der südlichen Linienführung des Mittellandkanals, Braunschweig 1918.
- N.N.: Der Mittellandkanal. Ausbau zwischen Wolfsburg und Magdeburg im Rahmen des Verkehrsprojekts Deutsche Einheit Nr. 17, hrsg. vom Wasserstraßen-Neubauamt Helmstedt, Helmstedt, Frühjahr 2000.
- Bernd Ellerbrock: Der Mittellandkanal. 325 Kilometer Wasserstraße von A–Z, 1. Auflage, Hövelhof: DGEG Medien, 2017, ISBN 978-3-937189-52-9; Inhaltsverzeichnis
- "100 Jahre Mittellandkanal", Jubiläumsschrift zum 100-jährigen Bestehen: Heimatverein Sachsenhagen: Die Geschichte des Mittellandkanals
- Beuke, Udo (2006): Im Herzen Europas – Die Architektur der Brücken über den Mittellandkanal in der Stadtstrecke Hannover. In: PIANC Deutschland (Hg.): Deutsche Beiträge. 31. Internationaler Schifffahrtskongreß; Estoril, Portugal, 14.–18. Mai 2006. Bonn: PIANC Deutschland. S. 172–183. hdl.handle.net
- Meyer, Heinrich (1985): A. Gestaltungs- und Konstruktionsprinzipien beim Ausbau des Mittellandkanals für die Wasserstraßenklasse IV unter Verkehr. In: PIANC Deutschland (Hg.): Deutsche Beiträge. 26. Internationaler Schifffahrtskongreß; Brüssel, Belgien, 16.–28. Juni 1985. Bonn: PIANC Deutschland. S. 1–20. hdl.handle.net
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Sheffield, Barry. Inland Waterways of Germany. St Ives: Imray Laurie Norie & Wilson (1995). ISBN 0-85288-283-1
- ↑ a b c d Elwis database WSD Mitte Archiválva 2010. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. and WSD Ost Archiválva 2010. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Wasser- und Schifffahrtsamt Minden Archiválva 2013. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben. (németül)
- ↑ Euregio: „Verbindung zwischen Mittellandkanal und Twentekanal nicht wirtschaftlich“. Stand: 2013. http://www.euregio.eu/de/pressemitteilungen/verbindung-zwischen-mittellandkanal-und-twentekanal-nicht-wirtschaftlich (retrieved on October 2, 2014).
További információk[szerkesztés]
