Staropramen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pivovary Staropramen a.s.
Staropramen márkajel .jpg
Staropramen.jpg
Típus részvénytársaság
Alapítva 1869
Székhely Prága, Csehország
Vezetők Zbyněk Kovář (vezérigazgató)
Iparág Söripar
Tulajdonos Anheuser-Busch InBev
Termékek Staropramen, Braník, Velvet, Ostravar, Kelt, Stella Artois, Hoegaarden White, Leffe Blond, Belle-Vue Kriek
Anyavállalata InBev

A Pivovary Staropramen a.s. weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pivovary Staropramen a.s. témájú médiaállományokat.

A Staropramen cseh sörmárka, illetve prágai székhelyű sörgyár, az InBev(wd) cég tulajdona.

Történet[szerkesztés]

A prágai Staropramen sörgyár

Alapítás[szerkesztés]

Gustav Noback 1869. október 23-án mutatta be az alapítóknak a Prága Smíchov városrészében felépítendő sörgyár terveit. Az építkezés ettől kezdve már gyorsan haladt: a jéggyár 1870 telén, a malátázó 1871. februárban kezdte meg működését. Május elsején pedig már megtartották az első csapolást.

A töretlen fejlődés[szerkesztés]

Az új smíchovi sör hivatalosan 1871. július 15-én mutatkozott be a nagyközönség előtt. A siker elsöprő volt, és még a tulajdonosokat is meglepte. Az évi 22500 hektoliterre tervezett termelést sikerült alaposan túlszárnyalni: 1891-ben már 140 200 hektoliter sört főztek. A termelés növekedésével a gyár is bővült, a századfordulón új főzőházat, erjesztőtermeket és ászkolópincéket építettek.

Az I. világháború és a Gazdasági Világválság hatásai[szerkesztés]

A töretlen fejlődést az első világháború, majd a gazdasági világválság idején torpant meg. A mindvégig cseh kézben levő sörgyár vezetése felismerve, hogy csak minőségi termékekkel maradhat piacon, nagy súlyt fektetett a legjobb alapanyagok kiválasztására és a minőség folyamatos ellenőrzésére. Ennek eredményeképpen 1937-re a smíchovi sörgyár Európa egyik legkorszerűbb üzeme lett, és a termelés is meghaladta az évi 800 ezer hektolitert.

Az államosítás időszaka[szerkesztés]

A II. világháború és az azt követő évek ismét visszavették a termelést, és csak 1950-re sikerült ismét elérni a háború előtti szintet. Az egymillió hektoliteres éves termelést 1960-ban érték el, azóta egy évben sem készítenek ennél kevesebbet.

A privatizáció[szerkesztés]

A „bársonyos forradalom” után a smíchovi sörgyárat magánosították, először az angol Bass cég, majd azzal együtt a belga érdekeltségű InBev tulajdonába került.

Staropramen termékek[szerkesztés]

Staropramen premium

A Staropramen a Pilsner Urquell (Plzeňský Prazdroj), a Budweiser Budvar (Budějovický Budvar), a Radegast és a feltörekvő Krušovice mellett ismertségben a legnagyobbak közé tartozik, a cseh komlóitalok közt. Ma már a privatizációnak és multinacionális jellegnek köszönhetően főznek a Staropramen sörgyáraiban Braník, Velvet, Ostravar, Kelt, Stella Artois, Hoegaarden White, Leffe Blond, és Belle-Vue Kriek söröket.

  • Staropramen Lager (Ležak)
  • Staropramen Pale (Světlý)
  • Staropramen Dark (Černý) – (barna sör)
  • Staropramen Garnet (Granát)
  • D beer

A prágai sörpatriotizmus vége[szerkesztés]

Egy 2004-es felmérés szerint arra a kérdésre, hogy a prágai sörkedvelők előnyben részesítik-e a székesfővárosban főzött sörfajtákat az ország többi komlóitalával szemben, mindössze 19 igenlő válasz érkezett, 471 nemmel szemben. Ezzel úgy tűnik lezárult egy 3 évtizedes korszak, amikor a főváros lakosai igazi lokálpatriótaként viselkedtek. Ez a változás a prágai Staropramen sajtószóvivője szerint nem a minőség romlásával, hanem a prágaiak kozmopolitává válásával magyarázható, szemben a dél-csehekkel, akik tartják magukat a tradícióikhoz, és csak helyi söröket fogyasztanak. Tény, hogy sem a szakértők, sem a sörkedvelő laikusok nem helyezték dobogós helyre a Braníkot vagy a Staroprament. Ugyanakkor ez utóbbi márkanév jegyzi minden negyedik megivott korsót, és ezzel az aránnyal még a Pilzen főzött márkák is csak nehezen képesek konkurálni. A Staropramen ugyanakkor a legnagyobb exportőr a Budvar után; termelésének mintegy negyedét szállítja külföldre.

A Magyarországon kapható világos Staroprament 2013 óta licenc alapján gyártja a Borsodi Sörgyárak Zrt.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]