Staropramen
| Pivovary Staropramen a.s. | |
 | |
 | |
| Típus | részvénytársaság |
| Alapítva | 1869 |
| Székhely | Prága, Csehország |
| Vezetők | Zbyněk Kovář (vezérigazgató) |
| Iparág | Söripar |
| Tulajdonos | Molson Coors Brewing Company |
| Termékek | Staropramen, Braník, Velvet, Ostravar, Kelt, Stella Artois, Hoegaarden White, Leffe Blond, Belle-Vue Kriek |
| Anyavállalata | InBev |
 Pivovary Staropramen a.s.
Pozíció Csehország térképén
| |
 é. sz. 50° 04′ 07″, k. h. 14° 24′ 24″Koordináták: é. sz. 50° 04′ 07″, k. h. 14° 24′ 24″ | |
| A Pivovary Staropramen a.s. weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pivovary Staropramen a.s. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Staropramen cseh sörmárka, illetve prágai székhelyű sörgyár, az InBev cég tulajdona.
Történet[szerkesztés]
Alapítás[szerkesztés]
Gustav Noback 1869. október 23-án mutatta be az alapítóknak a Prága Smíchov városrészében felépítendő sörgyár terveit. Az építkezés ettől kezdve már gyorsan haladt: a jéggyár 1870 telén, a malátázó 1871. februárban kezdte meg működését. Május elsején pedig már megtartották az első csapolást.
A töretlen fejlődés[szerkesztés]
Az új smíchovi sör hivatalosan 1871. július 15-én mutatkozott be a nagyközönség előtt. A siker elsöprő volt, és még a tulajdonosokat is meglepte. Az évi 22500 hektoliterre tervezett termelést sikerült alaposan túlszárnyalni: 1891-ben már 140 200 hektoliter sört főztek. A termelés növekedésével a gyár is bővült, a századfordulón új főzőházat, erjesztőtermeket és ászkolópincéket építettek.
Az I. világháború és a Gazdasági Világválság hatásai[szerkesztés]
A töretlen fejlődést az első világháború, majd a gazdasági világválság idején torpant meg. A mindvégig cseh kézben levő sörgyár vezetése felismerve, hogy csak minőségi termékekkel maradhat piacon, nagy súlyt fektetett a legjobb alapanyagok kiválasztására és a minőség folyamatos ellenőrzésére. Ennek eredményeképpen 1937-re a smíchovi sörgyár Európa egyik legkorszerűbb üzeme lett, és a termelés is meghaladta az évi 800 ezer hektolitert.
Az államosítás időszaka[szerkesztés]
A II. világháború és az azt követő évek ismét visszavették a termelést, és csak 1950-re sikerült ismét elérni a háború előtti szintet. Az egymillió hektoliteres éves termelést 1960-ban érték el, azóta egy évben sem készítenek ennél kevesebbet.
A privatizáció[szerkesztés]
A „bársonyos forradalom” után a smíchovi sörgyárat magánosították, először az angol Bass cég, majd azzal együtt a belga érdekeltségű InBev tulajdonába került.
Staropramen-termékek[szerkesztés]
.JPG)
A Staropramen a Pilsner Urquell (Plzeňský Prazdroj), a Budweiser Budvar (Budějovický Budvar), a Radegast és a feltörekvő Krušovice mellett ismertségben a legnagyobbak közé tartozik a cseh komlóitalok közt. Ma már a privatizációnak és multinacionális jellegnek köszönhetően főznek a Staropramen sörgyáraiban Braník, Velvet, Ostravar, Kelt, Stella Artois, Hoegaarden White, Leffe Blond és Belle-Vue Kriek söröket.
- Staropramen Lager (Ležak)
- Staropramen Pale (Světlý)
- Staropramen Dark (Černý) – (barna sör)
- Staropramen Garnet (Granát)
- D beer
A prágai sörpatriotizmus vége[szerkesztés]
Egy 2004-es felmérés szerint arra a kérdésre, hogy a prágai sörkedvelők előnyben részesítik-e a székesfővárosban főzött sörfajtákat az ország többi komlóitalával szemben, mindössze 19 igenlő válasz érkezett, 471 nemmel szemben. Ezzel úgy tűnik lezárult egy 3 évtizedes korszak, amikor a főváros lakosai igazi lokálpatriótaként viselkedtek. Ez a változás a prágai Staropramen sajtószóvivője szerint nem a minőség romlásával, hanem a prágaiak kozmopolitává válásával magyarázható, szemben a dél-csehekkel, akik tartják magukat a tradícióikhoz, és csak helyi söröket fogyasztanak. Tény, hogy sem a szakértők, sem a sörkedvelő laikusok nem helyezték dobogós helyre a Braníkot vagy a Staroprament. Ugyanakkor ez utóbbi márkanév jegyzi minden negyedik megivott korsót, és ezzel az aránnyal még a Pilzen főzött márkák is csak nehezen képesek konkurálni. A Staropramen ugyanakkor a legnagyobb exportőr a Budvar után; termelésének mintegy negyedét szállítja külföldre.
A Magyarországon kapható világos Staroprament 2013 óta licenc alapján gyártja a Borsodi Sörgyárak Zrt.
Források[szerkesztés]
- Kocsis Péter, Kovács Gábor, Marton Jenő, Szentesi Antal, Szokolay Zoltán, Vétek György: Sörmentén Prága (Hibernia, 2002) ISBN 963-202-452-4
- A Staropramen története Archiválva 2008. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- http://www.staropramen.com/ (német, angol, orosz nyelven)
- http://www.pivovary-staropramen.cz/web/en/znacky/staropramen Archiválva 2008. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
