Zittau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zittau
Zittau Panorama.jpg
Zittau címere
Zittau címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Szászország
Kormányzati kerület Drezda
Járás
  • Kreishauptmannschaft Bautzen
  • Görlitz
  • Löbau-Zittau
  • Kreishauptmannschaft Bautzen
Alapítás éve 1230
Polgármester Arnd Voigt
Irányítószám 02763
Rendszám ZI
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 27 845 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 448 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 242 m
Terület 66,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zittau (Németország)
Zittau
Zittau
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 54′, k. h. 14° 48′Koordináták: é. sz. 50° 54′, k. h. 14° 48′
Zittau (Szászország)
Zittau
Zittau
Pozíció Szászország térképén
Zittau in GR.svg
Zittau weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zittau témájú médiaállományokat.
Városháza, előtérben a Mars-kút

Zittau (csehül: Žitava) város Szászországban.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Németország délkeleti csücskében, Lengyelországgal és Csehországgal is határosan, a Lausitzi-Neisse folyó és annak egyik mellékfolyója, a Mandau folyó partján fekszik, melyek a város határában egyesülnek.

Története[szerkesztés]

A várost 1230 körül, II. Ottokár cseh király alapította, piacot létesített benne, majd 1255-ben fallal vetette körül. A település egy fontos kereskedelmi utvonal mellett épült, ennek köszönhető, hogy gyors gazdasági fejlődésnek indult a település. Fontos gazdasági ágazatok voltak: a gabonakereskedelem, a sörfőzés, a pamut- és vászonszövés.

1346-ban Zittau a Hat város szövetségének (Sechstadtebund) tagjává vált. A XV. században több háború is végigsöpört a vidéken, emiatt gazdaságában hanyatlásnak indult. Új fellendülése a XVII. és XVIII. században következett be, főleg vászonkereskedelmének köszönhetően.

1757-ben a hétéves háború során a város jelentős része megsemmisült, 108 sörfőzője közül például 104 elpusztult.

Az 1848-49-es években megmozdulások színtere volt. Ebben az időben tértek át gépesített szövőszékek alkalmazására.

A második világháború során német munkatábor működött a város határában. A háborút követően Kelet-Németország részét képezte. A kommunizmus ideje alatt és az 1990-es egyesülést követően is megtartotta jelentőségét a textiliparban.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Alt-Zittau - a belváros
  • Takácsok temploma (Weberkirche) - 1488-ban épült egy fakápolna helyén, a harmincéves háborúban fallal vették körül és erődítménnyé tették
  • Johanniskirche - a város egyik jelképe a templom két egymástól különböző tornya, 1291-ben említik először
  • Városháza - 1840-45 között építették, bejáratánál látható két kőoroszlán egykoron az 1757-ben leégett régi városházát díszítették
  • Péter-Pál-templom, más néven Kolostor-templom - a XIII. században kezdték el építeni, de csak a XV. században fejezték be, tornya 70 m magas
  • Sóház (Marstall) - 1511-ben épült impozáns, 25x63 m-es alapterületű épület, melyet többször átalakítotak, jelenleg hét emeletes, mintegy 450 ablaka van, napjainkban itt található a város levéltára
  • Kereszt-templom - a harmincéves háború során a svédek védőállásnak alakították át
  • Szent Mária-templom - 1890-ben épült, tornya 71 m magas
  • Miasszonyunk temploma - 1572-ben épült
  • Szent Jakab-ispotálytemplom - 1303-ban említik először
  • Városi Múzeum - az épület 1854-ben épült
  • A régi városfal maradványai, a megmaradt bástyákkal és erődítményekkel: Kerek-torony, Mészáros-bástya
  • Bor-liget (Weinau) - a 45 hektáros zöldövezet a település legnagyobb parkja
  • A 4000 virágból álló óra - 1907-ben készítették, 16 m²-en, tavaszi és a nyári hónapokban különböző színekben pompázik
  • Zöld-kút - 1679-ből származik, díszes, rézből készült fémszerkezetből áll, mely zöld színre oxidálódott, innen ered a neve
  • Mars-kút - 1585-ben épült homokkőből
  • Hattyú-kút - 1710-ben épült
  • Herkules-kút - 1708-ban épült
  • Szamaritánus-kút - 1679-ből származik

További információk[szerkesztés]

  1. de.wikipedia.org/wiki/Zittau#cite_note-Metadaten_Einwohnerzahl_DE-SN-1

Honlap